Május elején a Szent István Egyetem Budai Campusa adott otthont annak a rendezvénynek, amelyen Dr. Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja hiánypótló kötetet mutatott be a szakmai közönségnek és a sajtó képviselőinek. Balázs Ervin és Dudits Dénes szerkesztésében megjelenő PRECÍZIÓS NEMESÍTÉS Kulcs az agrárinnovációhoz című kiadvány 19 szerző – köztük akadémikusok és a fiatal kutatók – munkáját tartalmazza.
Dr. Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja mutatja be az frissen megjelent tanulmánykötetet
A keménykötésű, 194 oldal terjedelmű könyv 15 fejezetre tagolódik. Az olvasók a tanulmánykötet első felében feleleveníthetik az öröklődés alaptörvényeit Mendel munkásságától Watson és Crick által megalkotott DNS kettős spirál modell megjelenéséig, majd a klasszikus növénynemesítési módszerek és állatnemesítési technikák áttekintése következik. A tények mellett tudománytörténeti érdekességekre is bukkanhat az olvasó, így választ kaphat arra a kérdésre is, hogy miért került Lenin agya egy rövid időre Berlinbe.
A tanulmánykötetben a mutációs nemesítés technikáiról, a mutáció eredetű növény- és állatfajtákról, valamint -hibridekről szóló tanulmányokat követően a transzgénikus szervezetekről esik szó, majd a legújabb genomszerkesztési technikák bemutatása következik. Míg a klasszikus mutációs nemesítés során a létrehozott nagyszámú mutáns közül kell a megfelelőt kiválasztani, a precíziós nemesítési technikák a genetikai anyag célzott megváltoztatására alkalmasak. Ezek sorában először az ún. cink-ujj és a TALEN eljárások jelentek meg, majd berobbant a mára már egyszerűvé és olcsóvá vált CRISPR alapú genomszerkesztés. E technikák segítségével irányítottan lehet egy kiválasztott gén szerkezetét, működését befolyásolni abból a célból, hogy az agronómiai tulajdonságok javuljanak. A célzott mutáció az esetek nagy részében valamelyik gén elrontásában, kikapcsolásában mutatkozik meg. Ez vajon mire vezet? – teheti fel a kérdést az olvasó. A válasz időben messzire vezet vissza. A ma ismert termesztett növényeink vad őseiben ugyanis a sikeres szaporodás és terjedés érdekében olyan tulajdonságok alakultak ki (pl. magok szétszóródása), melyek a termesztő szempontjából hátrányosnak tekinthetők, megváltoztatásuk nemesítési célként szerepelhet. E gének kiiktatása tehát az ember számára kedvezőbb tulajdonságú növényfajtát eredményez.
A genomszerkesztési eljárások továbbfejlesztésétől a jövőben a hasznos, természetes és új mutációk gyors megjelenése várható a termesztett növények minden eddiginél szélesebb körében. A genomeditálási módszerek rendkívül gyorsan elérték az állattenyésztést is. Komoly problémákra adhat választ, például egyes betegségekre rezisztens állatok létrehozásával. A modern genomeditálási eljárások arra is lehetőséget nyújtanak elméletileg, hogy a kipusztult állatfajokhoz nagyon hasonló egyedeket keltsünk életre. A mamutprogram során már 14 gént alakítottak át elefántsejtekben.
A tanulmánykötet utolsó fejezete a társadalom és a genomszerkesztés viszonyát elemzi. A szerző végigtekinti, hogy a transzgénikus szervezetekre vonatkozó viták hol siklottak félre és az új megközelítés – a genomeditálás – miben különbözik a GMO-tól. Jelenleg még nyitott kérdés, hogy a genomeditálásból származó termékek GMO-nak számítanak-e. A végső szót a kérdésben az Európai Bizottságnak kellene kimondani, a döntés azonban még várat magára. A jelenleg érvényben levő GMO-szabályozás szerint a célzott mutagenezissel létrehozott szervezet nem minősül GMO-nak, mert a definíció szerint a GMO olyan szervezet, „amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján”.
A mutáció azonban természetes körülmények között is kialakul, a természet is olyan mechanizmusokkal „állítja elő” a mutánsokat, mint az ember. A zöld szervezetek viszont azzal érvelnek, hogy a törvény szellemisége számít, ennek értelmében pedig minden mesterségesen előállított mutáció potenciálisan veszélyes, így a GMO-kategóriában van a helyük.
A tanulmánykötet azzal a céllal jelent meg, hogy a széles közvélemény számára megismerhetővé tegye a legújabb nemesítési eljárásokat, továbbá segítse az egyetemi oktatók munkáját, a hallgatók ismereteit bővítse. Emellett a szerkesztők nem titkolt célja a döntéshozók kellő információval, szakmai háttéranyaggal való ellátása.
Az Agroinform Kiadó gondozásában megjelent kötet beszerzésére a kiadó webáruházában van lehetőség.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
