A termőföldárak növekedése tovább folytatódott, üteme (5,4 százalék) azonban lassult 2019-ben. Összesen 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3,7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt.
A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6,4 százalékkal, 1,6 millió forintra nőtt. 2018-hoz képest a gyep ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal. A gyümölcsös 6,8 százalékkal drágult, az erdő ára lényegesen nem változott (–0,6 százalék), a szőlőterületek átlagosan 6,0 százalékkal olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban.
Az értékesített szántó átlagára 2019-ben Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megyében volt a legmagasabb (2,0–2,3 millió forint/hektár), Zala, Heves és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb (0,9–1 millió forint/hektár). A szántó átlagára Pest (14 százalék), Nógrád (13 százalék) és Komárom-Esztergom (11 százalék) megyében nőtt a legnagyobb mértékben, Zala (–1,0 százalék) és Tolna (–0,2 százalék) megyében pedig kismértékben csökkent.
2018-hoz képest gyorsult a földbérleti díjak emelkedése. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7,7 százalékkal drágábban, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.
A gyümölcsös 13, a szőlő 9,0, a gyep 8,3, az erdő bérleti díja 3,6 százalékkal nőtt 2018-hoz mérten. 2019-ben a szántó éves bérleti díja Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, mindhárom megyében elérte a 80 000 forintot hektáronként. Ezzel szemben Nógrád, Veszprém, Pest és Heves megyében 45 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért (38 100, 42 200, 42 600, 42 900 forint/hektár).
