Németországban a befolyásos IG Metall szakszervezet ismét vitát kezdeményezett a négynapos munkahét bevezetése érdekében. Akkor is belemennének ebbe a dolgozók, ha emiatt csökkenne az életszínvonaluk?
Meglepő lehet sokak számára, de az idősebbek még biztosan emlékeznek rá, hogy az ötnapos munkahetet csupán 1981-ben vezették be Magyarországon. Eleinte 42 órás heti munkaidővel, amit 1984-ben csökkentettek 40-re.
Most pedig egyre több szó esik arról, hogy a négynapos munkahét sokkal praktikusabb és előnyösebb volna a jelenlegi gyakorlatnál. Természetesen nem minden területen, hiszen a mezőgazdaságban például nehezen lehetne kivitelezni a három szabadnapot, legfeljebb télen, bár az állattenyésztésben még akkor sem. Hétvége vagy ünnepnap, a jószágokat el kell látni.
Az Agrarheute nevű német agrárszaklap nemrég arról közölt cikket, hogy a négynapos munkahetet a sok ágazatban egyre égetőbb munkaerőhiány is kikényszerítheti. A szakszervezetek Németországban már régóta követelik az eggyel kevesebb heti munkanapot, mégpedig magasabb fizetésekkel megspékelve, ám ennek korábban nem volt sok realitása.
Régen akkor merült fel a rövidebb munkahetek ötlete, amikor túl kevés munka adódott túl sok ember számára. Most viszont éppen fordított a helyzet, rengeteg a teendő, viszont nagyon kevés a képzett munkaerő, amely azt elvégezhetné.
A fém- és villamosenergia-ipari dolgozók érdekképviseletét ellátó német IG Metall szakszervezet most újult támadásba kezdett ezen a téren, amelynek aktualitását a munkavállalók kollektív szerződéseinek novemberi megtárgyalása adja.
8,5 százalékos fizetésemelés a céljuk, illetve a négynapos munkahét bevezetése, amely 35 helyett 32 munkaórát jelentene. Mindehhez teljes fizetés-kompenzációt kérnek, vagyis nem elfogadható számukra a dolgozók jövedelmének arányos csökkentése.
„Mi történik gazdaságilag, ha kevesebbet dolgozunk? Akkor természetesen el kell fogadnunk, hogy kevesebb terméket, szolgáltatást állítunk elő, emiatt pedig kevesebbet tudunk elosztani és fogyasztani”
– világított rá Holger Schäfer közgazdász arra, hogy mindennek ára van. Az IG Metall területi vezetője, Knut Giesler viszont azt mondja, hogy a rövidebb munkahetekkel csökkenthető a stressz, ami kevesebb megbetegedéshez és nagyobb hatékonysághoz vezet, ez pedig win-win szituáció a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.
Az ellenzők arra mutatnak rá, hogy Európában máris Németországban vannak a legrövidebb munkaórák, ugyanakkor a legmagasabb energiaárak. Ola Källenius, a Mercedes elnök-vezérigazgatója is élesen visszautasítja a négynapos munkahét ötletét:
„Ha az a célunk, hogy kevesebbet dolgozzunk ugyanakkora fizetés mellett, akkor többé nem leszünk versenyképesek nemzetközi szinten. Az iparunk jelenleg olyan átalakuláson megy keresztül, ami csak egyszer fordul elő egy évszázadban. Szóval inkább fel kell tűrnünk az ingujjunkat.”
A németországi felmérések nem feltétlenül osztják ezt a véleményt. A Hans Böckler Alapítvány mérései szerint a németek 81 százaléka támogatja a négynapos munkahetet, ráadásul 73 százalékuk nem mondana le a teljes fizetésről sem.
(Fotó: CLAAS/Facebook – Képünk csak illusztráció!)