Az agrártárca 2019. április 4-én jelentette be az ökológiai gazdálkodási pályázat keretösszegének 36 milliárd forintra történő bővítését. Ez hatalmas fejlesztési lehetőséget jelent a bioágazat számára, hiszen a Vidékfejlesztési Program keretében biztosított eredeti összeg így a háromszorosára emelkedett – hangzott el az az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által a MagNet Közösségi Házban, 2019. április 18-án rendezett sajtótájékoztatón, amelynek témája a magyar bioágazat helyzetének és fejlődési lehetőségeinek értékelése volt.
A rendezvényen az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatást, ellenőrzést végző és érdekképviseletet ellátó szakmai szervezetek vezetői, továbbá biogazdálkodók vettek részt.
Az 1990-es évek elejétől a közel háromezer hektárról napjainkra kb. 200 ezer hektárra nőtt Magyarországon az ökoterületek nagysága. A 2014-2020-as akcióterv szerint az időszak végére a 350 ezer hektár elérése a célkitűzés. A megháromszorozódott pályázati keretösszeg lehetőséget teremt arra, hogy már 2019-re 300 ezer hektáron folyjon ökológiai gazdálkodás hazánkban – mutatta be a jelenlegi helyzetet Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. A megemelt pályázati keret az ökogazdálkodás hazai térnyerésének biztosítása mellett azért is nagy jelentőségű, mert Magyarország így illeszkedni tud az EU közös agrárpolitikájának új fejlesztési irányvonalához is. A KAP-reform a fenntarthatóbb élelmiszertermelés eléréséhez kilenc célt határoz meg, amelyből négyben közvetlen szerepe van a biogazdálkodásnak. Ezek a klímaváltozás elleni küzdelem, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a biodiverzitás csökkenésének megállítása, valamint az egészséges és biztonságos élelmiszer előállítása – mondta el Dr. Mészáros Dóra, a FiBL Europe társ-igazgatója, 2019. júniusától a Hungária Öko Garancia Kft. új ügyvezetője.
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban az ökológiai művelésű ültetvények és szántók aránya nőtt, a közeljövőben az ökogyepterületek nagyobb mértékű emelkedése várható – hívta fel a figyelmet Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. A bioágazat fejlesztésének további területei közé tartozik biospecifikus szaktanácsadói szolgálat kialakítása, amely az ökológiai gazdálkodókat segíti a munkájukban, valamint a termékpálya-fejlesztés, aminek eredményeként nem alapanyagok, hanem nagyobb hozzáadott értékű feldolgozott biotermékek kerülhetnek a piacra. Emellett említhető még a továbbképzések szervezése, oktatási anyagok összeállítása, szakfolyóiratok indítása, külföldi szervezetekkel való szorosabb együttműködés kialakítása, továbbá a raktározási és tisztítási kapacitás növelése, hiszen a biotermékek nem keveredhetnek a konvencionális gazdálkodásból származókkal. Több erőforrást lenne érdemes fordítani a biomarketing tevékenységre és az önkéntes integrációk létrehozására is, valamint a biotudatos életmód népszerűsítésére – sorolta Büki József biogazda.
Az elmúlt időszak leghatékonyabb támogatásában részesül az ágazat – hangsúlyozta Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, az Év Biogazdája (2017), aki annak a reményének is hangot adott, hogy e támogatási keret a 2020 utáni időszakban is a biogazdálkodók rendelkezésére fog állni. A biotermékek felhasználásának egyik kiemelt területévé a közétkeztetésnek kellene válni, így komoly törekvés irányul arra, hogy az óvodai, iskolai étkeztetésben növekedjen a bio-alapanyagok részaránya. Ehhez kapcsolódóan Dr. Solti Gábor a Kárpát-Medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a határon túli magyar területek példamutató gyakorlatai közül kiemelte azt a hatodik éve működő vajdasági programot, amelynek köszönhetően a Szabadka és Magyarkanizsa környéki települések óvodáiban helyi ökológiai gazdálkodásokból származó zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak fel a közétkeztetésben.
