Agrárközélet
Agrárközélet

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Agrofórum Online

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn, ahol exkluzív interjút készítettünk Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel.

Franc Bogovic a regionális fejlesztési bizottság tagja, aki mezőgazdasági mérnökként végzett a maribori egyetemen, és egyébként 3 hektáron termeszt almát. 1998-tól 210-ig volt Krško település polgármestere, 2014-től pedig Európában képviseli a szlovén érdekeket. A szlovéniai gazdaszövetség egyik alapítója a Gödöllőn rendezett Okosfalvak konferencián járt.

Mi a helyzet a szlovéniai kis falvakban? Meg tudják tartani a lakosságot, van esély a minőségi életre?

Szlovénia egy kis ország, amely az egykori Jugoszlávia részeként nem számíthatott túl sok fejlesztésre. Minden Belgrádba, Újvidékre és Nisbe koncentrálódott. Az ország függetlenedése után a vezetés okosan a kis települések fejlesztésére összpontosított. Emiatt nálunk nincs gond a vidéki élettel. Rengetegen élnek meg abból, hogy összekapcsolják a mezőgazdaságot a turizmussal és a minőségi szolgáltatásokkal. Ez a mi apró, kevés szántófölddel rendelkező országunkban bevált, de igazából nincs egy olyan recept, ami mindenhol ugyanolyan jól működik. Magyarországnak az ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítania a saját rendszerét, amivel a vidéki élet újra szép és jövedelmező lehet.

Mi lesz a következő lépés az okosfalvak programban?

Nagyon fontos, hogy több szinten előkészítjük a programot. A cél, hogy a vidékfejlesztési alap 5 százalékát az okosfalvak ügyének továbbvitelére használhassuk. A legfontosabb pedig most számomra az, hogy a terepen, az emberekkel együtt dolgozzak azon, hogy minél többen megértsék, miről beszélünk. Fontosak a maihoz hasonló találkozók, hogy hozzásegítsük a következő Közös Agrárpolitika költségvetésének meghatározása előtt a nemzeti programok, a vidéki települések és régiók költségvetéseinek kezelőit az információhoz.

Az előkészítés után két év múlva, 2020-ban akár a gyakorlat mezejére is léphet a program?

Ma még előkészület alatt álló projektről beszélünk. A legfontosabb, hogy jó gyakorlatokat ismerjünk meg, és beszéljünk azok megvalósítási lehetőségeiről. Arról, hogy hogyan viszünk lehetőségeket és munkát a vidéki területekre. Ha pedig a vidékről beszélünk, én a mezőgazdaságban látom a megoldást.

Szlovénia jó úton jár a kistérségek és a kis falvak fejlesztésében – mit tanulhat Magyarország ezekből a példákból?

Nem szívesen emelnek ki közülük egyet sem, mert minden falu, minden kisváros más. Az egész projektet egészben nézem – sokszor a települések kapcsolódnak egymáshoz, több jó példa van a precíziós gazdálkodásra, például a műholdas megoldással támogatott permetezésre. Nagyon sok remek példa van a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatra is. Az önkormányzatok biztosítják a gazdáknak a közvetlen eladás lehetőségét, ahol naponta egyszer megvehetik tőlük az árujukat. Egy különleges esetet mégis megemlítenék: van olyan település az osztrák határnál, amelyik nettó energiaelőállításra törekszik, napelemet, víz- és szélenergiát, fából pedig biomasszát használ fel arra, hogy az energiaszektornak termeljen.

Mennyire kétarcú Szlovénia, ha a városi és a vidéki életet nézzük?

Az Unióhoz történő csatlakozásunkkor a 2007-től 2013-ig tartó támogatási időszakban nagyon sokat fektettünk be a vidéki területeken lévő alapvető infrastruktúrába. Sok vízvezeték, szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés valósult meg vidéken. Másrészről megváltoztattuk az ország közigazgatását, önállóan működő kisebb egységekre osztottuk Szlovéniát, így nincs az a központosítás, mint más országokban. Nálunk ezért Ljubjanát és Maribort leszámítva kis városok, kis régiók vannak, és az emberek szeretnek vidéken lakni.

Az élelmiszerbiztonság erősítése a cél

A kormány támogatja az élelmiszerbűnözés visszaszorítását és egyetért az élelmiszerlánc biztonságának erősítésére közvetett eszközként alkalmazható büntetőjog kiterjesztésével.

Beruházásokkal megyünk a siker elébe

A talpon maradásért folyamatosan küzdenek az agrárium szereplői is. A termelők jelentős része tudja, hogy fejlesztés nélkül menthetetlenül hátrányt szenvedne a versenytársakkal szemben.

Továbbra is elfogadhatatlan az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlata

Az Európai Bizottság 2018 áprilisában mutatta be a fogyasztóvédelmi jogszabályokat módosító csomagját, mely a kettős minőség jelenségének kezelésére is tartalmaz javaslatokat.

Magasabb részesedést kér hazánk az uniós kutatási és fejlesztési forrásokból

Kiemelt feladat a hazai biomassza alapú gazdaság fejlesztése annak érdekében, hogy az agrárgazdasági szereplők számára is elérhetőek legyenek az uniós és hazai iparfejlesztési stratégiai intézkedések.

Napirenden a halastavi gazdaságok támogatása

Tizenhat tagország kérte a Bizottságot a halastavi gazdaságok támogatásának fenntartására.

2018. március 20. 10:52

Közel 60 milliárd eurót költ jövöre az EU a mezőgazdasági politika finanszírozására

A jövő évre szóló tervezet összege kötelezettségvállalási előirányzatokban 166 milliárd euró, kifizetési előirányzatokban pedig 2018-hoz képest 3 százalékkal magasabb, 149 milliárd euró.

2018. május 24. 07:51

Továbbra is elfogadhatatlan az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlata

Az Európai Bizottság 2018 áprilisában mutatta be a fogyasztóvédelmi jogszabályokat módosító csomagját, mely a kettős minőség jelenségének kezelésére is tartalmaz javaslatokat.

2018. december 18. 11:03

Két növényvédőszer-hatóanyag engedélyét hosszabbították meg

Az Európai Bizottság meghosszabbította az acetamiprid és a laminarin növényvédőszer-hatóanyagok engedélyét.

2018. február 4. 10:47