Június 28-án vehették át oklevelüket az MTA új doktorai. Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet legutóbb elnyert kutatük egyharmada nő. Az MTA doktorai küzl kerülnek majd ki az MTA új tagjai.
80 kutató, köztük 26 nő vehette át MTA-doktori oklevelét kedden a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt
tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.
Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében. Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. A
tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet
egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye
– mondta az akadémiai ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke.
Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan 6 év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztás során sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást 3 évente tart az MTA).
A 2022-es tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (38/364, 10,4%). Hat éve ez az arány 6% körül volt. Ezzel a 10,4%-kal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11% volt. A 10,4%-os hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.
