24℃ 20℃
július 27. Olga, Liliána, Natália, Pantaleon
Agrárközélet

Rekordszámú kutatónő az MTA új doktorai között

MTA Sajtóközlemény

Június 28-án vehették át oklevelüket az MTA új doktorai. Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet legutóbb elnyert kutatük egyharmada nő. Az MTA doktorai küzl kerülnek majd ki az MTA új tagjai.

80 kutató, köztük 26 nő vehette át MTA-doktori oklevelét kedden a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt
tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében. Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. A
tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet
egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye

– mondta az akadémiai ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke.

Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan 6 év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztás során sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást 3 évente tart az MTA).

A 2022-es tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (38/364, 10,4%). Hat éve ez az arány 6% körül volt. Ezzel a 10,4%-kal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11% volt. A 10,4%-os hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Elhunyt Schmidt János, a takarmányozástudomány kiemelkedő alakja

2020. november 21. 06:36

Schmidt Jánost, a kiemelkedő tudóst 2020. november 19-én érte a halál.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság kiemelt téma az MTA versenyén

2023. február 9. 15:36

Kilenc magyarországi – ebből négy budapesti – és egy határon túli csapat jutott be a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tanulmányi verseny döntőjébe. A háromfős középiskolás csapatok a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében mérik össze tudásukat március 4-én.

Tizedszer választották meg az MTA borait

2019. május 5. 12:08

A versenyre 14 magyarországi borvidék 48 pincészete 142 bort nevezett, melyek bírálata öt napon át zajlott.

Növényekből is lehet műanyag

2021. október 26. 07:36

Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok, ami nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.