Húsbavágó kérdésekre, az éghajlatváltozással kapcsolatos dilemmákra, a katowicei klímakonferencia utáni időszakban, illetve a későbbi jövőben az emberiségre váró kihívásokra, sorskérdésekre keresett választ legutóbbi műsorában a Törzsasztal 82. adása.
A 2015 óta, a Fix Tv-ben látható műsor lényegét a Port.hu így fogalmazta meg: „Szabó Zoltán Attila író, a Nyugat Plusz alapító-főszerkesztője, a ZEM (Zöld Energetika Magazin) alapító-társszerkesztője a stúdióba olyan személyiségeket invitál, akik értékeset alkotnak, akik hivatásuknak tekintik szakmájukat. Színészek, filmesek, zenészek, írók, költők, borászok, a gasztronómiában, de akár az üzleti szférában, vagy a tudományban példaértékű munkát végző, hiteles emberek ülnek e kávéházi törzsasztalhoz, ahol a nemes nedűt „az év borásza, 2014.” cím birtokosa, a műsor fővédnöke, Dúzsi Tamás kínálja a vendégeknek.”
A január végén sugárzott műsor érdekessége, hogy egy ifjú cirkuszművész, Szoó Regina és Dr. Mika János éghajlatkutató vendégeskedett az Alexandra Pódiumon kialakított Törzsasztal-stúdióban, így adta magát a kérdés: milyen jövő várhat a pályája elején járó Reginára; egyáltalán mire számíthat az emberiség az elkövetkező hatvan esztendőben.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai tanszékének vezetője reális, de nem feltétlenül megnyugtató jövőképet vázolt fel a műsorban…
Dúzsi Tamás, Szekszárd nemzetközi hírű borásza, némiképpen meglepve Mika doktort is, az éghajlatváltozás gyakorlati oldalára utalva, egy 2017-es évjáratú Cabernet Franc rozét mutatott be, melynek létrejöttét – a maga 16 alkoholfokával – a megbolydult természet, a szélsőséges időjárás magyarázza. A borász szerint ez a kiváló nedű volt az éghajlatváltozás egyetlen pozitív hozadéka, bár ő erről az élményről szívesen lemondott volna.
A Görögszóval Cannesban vörösbor nagydíjat nyerő szakember megjegyezte: a városi emberek talán nem is észlelték, hogy az említett esztendőben, januártól áprilisig egy csepp eső sem esett Szekszárdon, majd extrém meleg jött, amit ősszel kiadós esőzések követtek. „A végeredmény az lett, hogy a szőlő beaszúsodott, betöppedt – éppúgy, mint Tokajban!” – rögzítette a műsorban Dúzsi Tamás. Arra is kitért, hogy ahogy melegszik a klíma, úgy egyre nő az igény a könnyű borokra, azonban azokat mind nehezebb előállítani!
Szabó Zoltán Attila, szerkesztő-műsorvezető arra a néhány hete közzétett adatsorra is rákérdezett az egyetemi oktatóra, amelyet Magyarországon először – az ENSZ-re hivatkozva – a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) mutatott be évindító sajtóeseményén. E szerint, a szén-dioxid szennyezés tekintetében az erőművek (25%), a mezőgazdaság, erdészet (24%) és az ipar (21%) jár az élen, s noha a szállítási mutató is jelentős (14%), azon belül pedig a gépkocsik aránya 6 százalékot tesz ki, mégis a fentieket szemlélve, a dízelautók kitiltása, „üldözése” csak szépségtapasznak tűnik.
Dr. Mika János válaszában kijelentette: „bár ott kell csökkenteni, ahol tudunk, s üdvös megoldásnak látszik a gépkocsiknál az elektromos meghajtásúra átállni, azt sem árt figyelembe venni, hogy az adott országban, ahol vagyunk, az elektromos energia miből származik. Ha ugyanis, az is alapvetően szénből ered, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad.”
A nemzetközi hírű éghajlatkutató összegzésképpen kifejtette: „az a baj, hogy 2030-ig kb. 70 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy ne nőjenek a koncentrációk. S ez ma még elképzelhetetlennek látszik…”
