A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.
Magyarország önellátási szintje baromfitermékekből 180 százalékos, amely csirkénél 130-140 százalékot, pulykánál 150-160 százalékot, a vízi szárnyasoknál pedig 200-220 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a hazai cégek sokkal többet állítanak elő, mint amennyit a magyar lakosság elfogyaszt, az ágazat a belföldi igények kielégítésén túl minden évben jelentős exportot bonyolít le – közölték.
Az idén január-májusban a vágóhidakon 89 millió 776 ezer darab, élősúlyban kifejezve 278 ezer tonna baromfit vágtak le. A levágott baromfi 82,4 százaléka vágócsirke, 13,1 százaléka vágókacsa, 3,2 százaléka vágópulyka, 1,1 százaléka vágóliba és 0,2 százaléka vágótyúk és kacsa volt.
Magyarország az év első négy hónapjában 166 millió euró értékben exportált baromfit, ez 14 százalékkal alacsonyabb érték 2019. azonos időszakához képest. 2020 január-áprilisában 59 millió euró értékben importált az ország baromfit, ez 10 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Az AM ismertette: a madárinfluenza először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni a betegséggel, amelynek jelenlétét az idén márciusban igazolta egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A madárinfluenza miatt Bács-Kiskun mellett Csongrád és Békés megyében is jelentős állományokat kellett felszámolni. Az idén eddig mintegy 4,8 millió baromfit kellett levágni, ebből 1,2 milliót megelőző céllal.
A madárinfluenza következtében számos kereskedelmi partnerország – például Dél-Korea, Dél-Afrika – letiltotta a baromfi, illetve a baromfitermékek beszállítását Magyarország teljes területéről. Más országok – az Egyesült Államok, Japán, Szingapúr – viszont az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazva csak az érintett területekről tiltják a termékek bevitelét.
A madárinfluenza mellett a koronavírus-járvány is negatívan hatott az ágazatra az idén, a baromfi feldolgozásához, illetve a szállítmányozáshoz kapcsolódóan átmeneti munkaerő problémák jelentkeztek a cégeknél, továbbá adminisztratív korlátozások és a turizmus teljes ideiglenes bezárása nehezítette a piacot – fűzték hozzá.
Az agrártárca törekszik az ágazatot ért vesztésegek mérséklésére: a gazdákat kártalanítja a madárinfluenza következtében elhullott szárnyasok miatt. Emellett rendelkezésre áll a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére forrás a vidékfejlesztési programban, és komoly segítséget nyújtanak a Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései is – emelte ki a szaktárca.
A baromfiágazat kibocsátása 2019-ben folyó áron 939 millió euró, azaz 305 milliárd forint volt, amely 0,5 százalékkal haladta meg a 2018. évit. Változatlan áron a kibocsátás 864 millió euró, azaz 238 milliárd forint volt, amely megegyezik az előző év adataival – írta az AM.
