Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően - noha a járványhelyzet miatt kisebb léptékben - idén is megrendezték a Farmer-Expót, amely keretében a legtöbb szakmai konferenciára, így a sertéságazat aktualitásaival foglalkozó előadássorozatra is sor került.
Szegszárdy Imre, a Vitafort Zrt. értékesítési igazgatója előadásának bevezetőjében ismertette a cég tevékenységét, volumenét: „Közel negyven év tapasztalattal rendelkezünk, a cégcsoport gabonakereskedelme közel 300 ezer tonnányi, 1800 hektáron gazdálkodunk, sertés és szarvasmarha telepekkel, vágóhíddal is rendelkezünk. Termelő üzemeink jelen vannak többek között Moldáviában, Romániában, és Ázsiában is.” Mint azt az értékesítési igazgató kiemelte, mindez jól tükrözi, hogy ismerik az ágazat ’mindennapjait’, az aktuális problémákat és a lehetséges kilátásokat is.
Ezt követően rátért a termelési adatok ismertetésére, hiszen, mint azt elmondta, ahhoz, hogy értelmezhetővé váljon az, hogy milyen tényezők befolyásolják a sertéshús előállítását, ezeket is szükséges megismerni. Grafikonokon elemezte a Föld népességének jövőbeli várható növekedését, kiemelve, hogy amíg jelenleg Kína, India és az USA a legnépesebb, addig várhatóan, 2100-ra Kína helyét India fogja átvenni és Nigéria is előre lép az első három ország közé. Ezt követően az állati termékek fogyasztását elemezte, 50 éves visszatekintésben.
Összeségében megállapítható, hogy a húsfogyasztás nagy ütemben növekszik, a baromfi a legmeghatározóbban, de a sertés is négyszeresére növekedett a vizsgált intervallumban. Kína napjainkra a világ legnagyobb sertésfogyasztója és tenyésztője, 310 milliós sertésállománnyal rendelkezik, így érthető, hogy ha a termelést befolyásolja valamilyen tényező, azt érezhető lesz a piacokon, a kereskedelemben, és az előállításban is. Márpedig a közelmúltban az ASP igen komoly tényező volt, emlékeztett az előadó. A múlt időt azért lehet használni, mert a hírek szerint Kínában sikerült megállítani a járványt, a tavalyi 168 kitörési pont helyett idén már csak 16-ot regisztráltak. Szintén jól kirajzolódó kormányzati cél, hogy az állományt visszaállítsák az ASP járvány előtti mennyiség 80 százalékára az előttünk álló évben. Mindezt úgy, hogy komoly kormányzati támogatást élveznek az állattartó telepeket létesítő beruházások. Mindezen folyamatok természetesen ismét csak hatással lesznek az európai piacokra, azok árképzésére, hiszen jelenleg az import 34 millió tonna körül van, amely jórészt a kontinensről érkezik. A várható állománynövekedés után ez a szám 14 százalékkal fog csökkeni.
A takarmány-előállítás alakulásáról azt tudtuk meg, hogy az az elmúlt két évben világszinten 12 millió tonnával csökkent. Ezt az adatot, ha tovább elemezzük, azt látjuk, hogy mindaddig, amíg a sertés takarmány előállítása csökkent, a baromfié érzékelhetően, az akvakultúráé pedig drasztikusan növekedett. Milyen hatással van mindez a hazai ágazatra? -tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta azt: „A társas vállalkozások tulajdonában lévő állattartó telepek koncentrálódása figyelhető meg, az ASP miatti járványvédelem, az ehhez kapcsolódó intézkedések a nagyobb, így jobban védhető állományoknak kedveznek, hiszen a kistermelők igen nehezen, vagy nem tudnak az elvárásoknak eleget tenni. Az elmúlt időszakban érzékelhető a háztáji állomány csökkenése.”
Jelenlegi pozíciónk, viszonylagosan jó, hiszen ezidáig az ASP-t vaddisznóban nagy számban, házisertésben viszont nem mutatták ki. Ez a helyzet azonban igen veszélyes: folyamatos, szigorú védekezés szükséges, hiszen jól tudott, hogy ha a házisertések sertések között üti fel a fejét a kór, akkor a kivágandó állományok miatti kártérítés, valamint az újratelepítés óriási költséget jelentene az állam és minden tenyésztő számára.
És akkor a jelen…
A jelenlegi pozíció tehát optimális, amely felvásárlási árakban is jelentkezik, hiszen 2018 óta a felvásárlási ár (hasított meleg súly) kiegyensúlyozottan alakul, tavaly emelkedett is, hiszen az ASP megjelenésével megnőtt a piaci igény a hazai termékek iránt. A koronavírus megjelenése azonban több alkalommal újraírta a kereslet-kínálatot, hiszen kezdetekben felvásárlási láz tört ki, majd ezt követően a fizetőképes kereslet visszaesett. Ennek ellenére a 2020. első félévében 410–420 Ft/kg-os felvásárlási ár volt a jellemző.
Mit hozhat a jövő?
Tulajdonképpen bármit -mondta Szegszárdy Imre, hiszen a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásai nem prognosztizálhatóak, de vannak, lesznek hosszútávú hatásai, erre példaként az Európa szerte bezárt vágóhidakat hozta, amelyek közül jónéhányban a mai napig nem kezdődhetett el újra a munka. A nettó termelés az Európai Unióban nem fog változni, így meghatározó lesz az export, utalt vissza befejezésképpen a jelenlegi képlékeny kínai helyzetre.
Pályázati lehetőségek
Az ősszel megnyíló, az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázatról Szigeti Szabolcs Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályvezető nyújtott összefoglalót a jelenlévőknek. Beszámolójában kiemelte azokat az elemeket, amelyek eltérnek a korábbi évek gyakorlatától. Mielőtt az előadó témájára rátért, ismertetett egyéb pályázati lehetőségeket is: felhívta a figyelmet pl. a Kertészeti üzemek korszerűsítése címet viselőre, ahol amellett, hogy hűtőház korszerűsítésére-létesítésére pályázhatnak a termelők, lehetőség van immár ún. post-harvest technológiák támogatására is. Ez utóbbi újdonságnak számít, hiszen a Vidékfejlesztési Programban ezidáig ilyen jellegű tevékenységre nem lehetett pályázni. „Igyekszünk abba az irányba eltolni ezeket a vállalkozásokat, hogy ne csak nyersanyagot termeljenek, hanem csomagoljanak, mossanak, így magasabb árbevétellel számolhatnak.”
Az előadó a mezőgazdasági kisüzemek támogatása pályázat kapcsán elmondta, hogy ’kinyitották’ a pályázok körét, immár nem kötelező a főfoglalkozás, az azonban igen, hogy 2019-ben mezőgazdasági termelés értéke elérte a 3000 euró STÉ-t, de nem haladja meg a 6000 euró STÉ-t, illetve a pályázó 5 ezer fő alatti településen éljen.
Állattartó telepek támogatása
Az állattartó telepek esetében, amíg korábbiakban minden állatfajtára külön volt egy-egy pályázati felhívás, a jelenlegi kiírásban egy van, külön célterületekkel a fajtákra. Öt célterület van, elsőben a baromfi, másodikban a sertés, harmadikban a szarvasmarhatartó telepek szerepelnek. Az öt célterületre összességében 50 milliárd forint áll rendelkezésre. „Mielőtt bárkiben felmerülne, hogy valamely célterület úgymond jobban jön ki pontozásban és elviszi pl. a szarvasmarha keretösszeg nyolcvan százalékát, leszögezem, célterületenként külön rangsor lesz, önálló szempontok alapján, így azok nem lesznek összemosva.” -emelte ki az előadó.
A sertéstartó telepek korszerűsítése pályázatban önállóan támogatható tevekénységek az építéssel járó technológiák beszerzése és fejlesztése, illetve az állattartó területek, épületek létesítményének építése, kialakítása, bővítése. Az állategészségügyhöz, takarmányozáshoz kapcsolódó előállított termék és takarmánykezelésére szolgáló építéssel járó technológiák beszerzése is ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik. Energiafelhasználás csökkentését célzó korszerűsítések, megújuló energia alkalmazása szintén része ennek a pályázati felhívásnak, akárcsak az előzőnek.
Önállóan nem támogatható tevékenységek
Önállóan nem támogatható tevékenységek közül az első kör, a projekt előkészítés, mérnöki feladatok stb. nem változtak. Ezentúl vannak olyan kritériumok, amelyek százalékosan kerültek meghatározásra, mint pl. a telepen belüli infrastruktúra fejlesztése (telepi út), üzemen belüli anyagmozgatás, vagyonvédelem (kamerarendszer), az igényelhető maximális mérték ezekben az esetekben az elszámolható költség maximum 15%-a lehet. Az istállón belüli trágyakezelés technológiájának a korszerűsítésnél, az igényelhető maximális mérték az összes elszámolható költségre vetített 10%-a lehet. A szerves trágya kijuttatás eszközeinek és munkagépéinek beszerzésére pedig a maximális támogatás összeg került meghatározásra, ez nettó 50 millió forint, ez korábbiakban nem így volt. Ennél a pontnál nyomatékosításként az előadó emlékeztetett arra, hogy önállóan nem szerepelhet tételként, csak, ha a pályázó épít hozzá egy istállót. Építéssel nem járó költségek közé tartozik az eszközök, gépek beszerzése (takarmány előkészítés, kiosztás, tartósítás, kezelés gépei, illetve állathigiénia biztosításának gépei), ennek az összegére 25%-ot lehet elszámolni
Új állattartó telep létesítése kapcsán ez előadó kitért a trágyatároló építésre, amely mindig sarkalatos pont, elmondta, hogy csak akkor elszámolható, ha zöldmezős beruházásként valósul meg a sertéstartó telep létesítése. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem támogatott a traktor, mezőgazdasági erőgép beszerzése „akkor sem ha, építek egy 300 milliós telepet” -fogalmazta meg. Fontos változás továbbá, hogy nincs lehetőség egyszeri elszámolásra, ennek az az oka, hogy a kiíró azt tapasztalta, előfordul, hogy a kedvezményezettek „húzzák az időt” kimentésekkel.
A pályázati felhívást szeptemberben hirdetik ki és októbertől lesznek benyújthatóak a pályázatok. Két szakaszt terveznek erre, tudtuk meg, az első, október 1-től november 2-ig. Ezt szünet követi, így lehetőség lesz felkészülni a második ciklusra is, 2021 január 4-től pedig majd újra benyújthatóak lesznek a pályázatok.
