Gépújdonsággal rukkolt elő a német Köckerling, amelynek használata éppen ezekben a hetekben aktuális, hiszen a tarlóhántásban segíti a gazdákat.
A késes hengerek időszakát éljük, ezek a viszonylag egyszerű felépítésű, alacsony üzemeltetési költségű munkagépek a száraprításban, tarlóhántásban segítenek a gazdáknak. A nagyobb (600–900 mm) átmérőjűek kerületi sebessége alacsonyabb, miközben a kisebbeké (350–550 mm) magasabb, ezáltal gyorsabban forognak, nagyobbat ütnek a szárra, hatékonyabb az aprításuk.
Indokolt esetben bizonyos késes hengerek vízzel is feltölthetők, amely által a késvonalterhelésük akár méterenként 1 tonnával is növelhető. Nagyobb szárvastagság esetén így eredményesebb az aprítás, de természetesen a talajtömörítés is, nem túl könnyű tehát az ideális egyensúlyt megtalálni ebben.
A november 9–15. között tartandó hannoveri Agritechnica szakkiállításra sorra érkeznek a gyártói újdonságok, és a német Köckerling éppen egy aprítóhengert mutat majd be a nagyközönségnek. A Gravo névre keresztelt munkagép a kisebb átmérőjűek közé (350 mm) tartozik, és két ilyen henger kombinációjából áll. 140, illetve 160 centiméteres szegmensekből tevődik össze a tökéletesebb talajkövetés érdekében.
A munkagép tolt vagy húzott is lehet, vagyis a traktor frontrészére vagy hátuljára is elhelyezhető. Kezdetben 5,3 és 6,1 méteres munkaszélességben lesz elérhető, ezek összecsukva 2,85 méteresek.
A száraprító hengerek használata repce, napraforgó és kukorica betakarítása után lehet indokolt. Érdemes néhány napot várni az aratás után, hogy a visszamaradt álló szármaradványok már veszítsenek nedvességtartalmukból, mert így az aprítás is hatékonyabbá válik. A kisebb átmérőjű hengereknél 10–15 km/h, a nagyobbaknál (az alacsonyabb kerületi sebesség miatt) a 15–25 km/h munkasebesség az ideális. Lehetőség szerint kerüljük a nedves talajon való aprítást, mert a késeknek a megfelelő munkavégzéshez szükségük van bizonyos mértékű talajellenállásra.
A közelmúltban Magyarországon is volt Köckerling-termékbemutató:
