Egyre gyakrabban kerül napirendre a - többek között - klímaváltozásra is hatást gyakorló helytelen erdészeti gyakorlat kérdésköre. A sokszor felelőtlenül kivitelezett fakitermelés során fellépő, kedvezőtlen környezeti hatásokról számos tanulmány látott már napvilágot. Felmerül, hogy vajon van-e mód arra, hogy ezt, az ökológiai értelemben sokszor káros hatást gyakorló tevékenységet valamilyen módon átalakítsuk, a nyersanyag kitermelését más forrásokra alapozzuk úgy, hogy közben a keresleti igények se csorbuljanak.
Számos potenciális megoldást kínáló kutatás egyikeként kiemelhető a Vélasquez-García kutatócsoport (Massachusetts Institute of Technology) tagjai által végzett megfigyelés. A munka publikálása során bizonyos növényi szövetek (jelen esetben faszövet) laboratóriumi tenyészthetőségére vonatkozóan közölnek információkat. A kísérlet kivitelezése rézvirág (Zinnia elegans) leveléből származó „fa jellegű” sejtek felhasználásával valósult meg.
Gyakorlati szempontból közelítve, például egy fából készült asztal laboratóriumi környezetben történő ,,kineveléséig” még hosszú út vezet, de a vizsgálat egy lehetséges kiindulópontot kínál a korszerűbb ipari alapanyag-termelés számára. A fára, mely életünk esszenciális részét képezi, lépten-nyomon igényt formálunk. Kitermelésének módja azonban az elmúlt évszázadok során szinte semmit sem változott. Az említett lehetőség környezetkímélőnek titulált jellegéből kifolyólag, forradalmian új megközelítést hordozhat magában.
A projekt titka, hogy a rézvirág leveleiből kivont sejtek bizonyos körülmények között képesek ,,őssejtként” funkcionálni. Ez annyit takar, hogy például biokémiai (pl.: hormon-) hatásra más szerepet kezdenek betölteni a növényi szervezetben. A behatást jelen esetben a citokinin és auxin nevű növényi hormonok megfelelő adagolásával érték el, annak érdekében, hogy a sejttenyészet fasejtekké alakulhasson át. A táptalajként funkcionáló gél hormontartalmának szabályozásával hatást gyakoroltak a sejtek lignin termelésére (a lignin az a szerves polimer, amely a fák szilárdságát és jelen esetben a kívánt struktúrát is biztosította). A hormonhatás alatt álló növényi sejtek a gél alakjának megfelelően terjeszkedtek.
A fentiekben taglalt felfedezési irány egy rendkívül feltérképezetlen terület, amely számos további technikai, és pénzügyi kérdést vet fel. David Stern, a Cornell Egyetem növénybiológusa szerint a technológia korántsem piackész. Kérdés, hogy mennyire lesz versenyképes az ötlet, amely további nagyfokú szellemi és anyagi befektetést kíván, arról nem is beszélve, hogy vajon miként lehet a többi növényfajra átültetni a technológiát.