A Limagrain Hungária Kft. július 25-én rendezte meg Portfólió Platformját, ,,Gazdálkodj okosan, avagy a Limagrain magyarországi vetőmagtevékenysége miben segíti az Ön gazdálkodását” témában. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a Kiskundorozsma közelében elhelyezkedő kutatóközpont nem csak hazánk, hanem Európa számára is jelentős nemesítő bázisként szolgál.
A gazdálkodói tulajdonban lévő, 9000 munkavállalót számláló Limagrain 49 országra kiterjedő leányvállalati, és 150 országra kiterjedő vetőmag-értékesítési hálózattal rendelkezik. Az árbevétel 16,2%-át kutatásra fordítják. A kutatás-fejlesztési szegmens stabilitását jelzi, hogy 27 nemesítőállomáson 500 kutató végzi munkáját. Vetőmag-előállítás az Unió 20 országában, 1700 kollégával zajlik, több mint 50.000 ha-on.
A vállalati tevékenységek sokszínűségére helyezte a hangsúlyt a Limagrain cégvezetője Szijártó Bálint, aki a vállalat által végzett, országhatárokon átívelő tevékenységeket taglalta.
A világ negyedik legnagyobb vetőmag-előállító vállalata 2021-’22-ben 2,8 milliárd eurónyi árbevételt generált. Mint mondta, a Limagrain szántóföldi vetőmag üzletágát 28 leányvállalat támogatja, többek között kukorica, napraforgó, búza, őszi káposztarepce, árpa, hüvelyesek, szója, rizs, borsó, durumbúza, bab kultúrákban.
A rendezvény helyszínén 124 millió euró büdzséből zajlik kutatás-fejlesztés. A zsombói kutatóállomáson több mint 3500 ha-on zajlik vetőmag-előállítás. Ezzel a Limagrain Europe vetőmagszükségletének 10%-át hazánk fedezi.
Dr. Szűcs Péter kukoricanemesítési projectvezető kiemelte, hogy a helyi terület az egyik legjelentősebb régió Európában, hiszen a száraz kontinentális és a mediterrán éghajlat sajátosságaira reagálni képes hibridek előállítására itt lehetőség nyílik. Ma, a termesztésre legnagyobb hatást gyakorló körülmény az aszály: az összes károsító tényezőt összesítve erre az abiotikus környezeti tényezőre 40% jut.
A projectvezetőszerint a vállalat futtatja a legnagyobb volumenű nemesítési programot a világon, mely keretein belül stresszkörülmények közötti tesztelés, a legmodernebb nemesítési módszerek és technikák alkalmazása, hosszú távú nemesítés, valamint a genetikai diverzitás fenntartása, sikeres vonalak és hibridek létrehozása valósul meg.
A hazai kutatócsoportok 25 éve folyamatosan bővülnek. Ezek munkája a kisparcellás kísérletvezetés (Orlik András és csapata, Kárpát-medence), a közép-korai nemesítés (Gulyás Gergely és csapata (FAO 300-350, Közép-Európa és Ukrajna), a közép-késői vonalnemesítés (Szűcs Péter és csapata FAO 350-450, Közép-Európa és Észak-Oroszország), a hibridnemesítés (FAO 300-500, Szarka Béla Közép-Kelet Európa) között oszlik meg.
Hegedűs Zoltán napraforgó kísérleti koordinátor, európai tesztelési vezető elmondta: 1983-ban indult a vállalat napraforgó-nemesítési programja. Az egyes cégek a gyorsabb, könnyebb hibrid-előállítás érdekében, más, jól ismert nemesítési programokat olvasztanak be. Ez történt 1999-ben is, amikor a Limagrain egy másik francia céggel (50% – 50%) együtt, egy önálló kutatási projektet hozott létre és megalapította a Soltis napraforgó-nemesítő vállalatot. A Soltis/Limagrain együttműködés jegyében tenyészkertes kísérletek, hibridtesztelések, gyökérszelekciós kísérletek, kisparcellás összehasonlító kísérletek is zajlanak. Mint azt a koordinátor mondta, hazánkban megközelítőleg 30.000 napraforgó-nemesítési kísérleti parcella található.
A kukoricavetőmag-előállítás volumene kapcsán az elmúlt 10 év tapasztalatairól Maruzs Gyula, termelési főagronómus beszélt. Megközelítőleg, a teljes hazai előállítás 60%-a exportálódik (2022-ben 90-100.000 t vetőmagot állítottak elő, ami 4-5*-öse a teljes hazai vetőmagszükségletnek.) A Limagrain a teljes uniós előállítás 13%-át teszi ki, melyből hazánknak 48%-os részesedése van a közép-európai országok között.
A kukoricavetőmag-előállítás feltétele az öntözhetőség, melyre szinte minden évben, gyakran már a vetési időszakban szükség lehet. Virágzás és szemkitelés idején az öntözés valóban elengedhetetlen. A gyomviszonyok, a szakmai háttér, technikai színvonal megléte, és az évjárathatás is befolyásoló tényezők.
A címerezés a kukorica porzós virágainak mechanikus eltávolítása az anyanövényről. Ez az egyik legmunkaigényesebb, és legkritikusabb fázis a nemesítési folyamatban. A címerezés idejének meghatározása, az igényes munkavégző megválasztása elengedhetetlen, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy automatizálásra nem igazán nyílik lehetőség – egyelőre.
Dr. Szűcs Péter kukorica és napraforgó termékfejlesztési vezető a vállalat legújabb generációs kukoricahibridjeiről beszélt. Zsombón, a Limagrain nemesítő állomásán, az új szemeskukorica genetikájának forrása különböző eredetű, a világon használt elit és specifikus, közép-európai eredetű genetikai alapanyag (Danubia) kombinációja. A Duna-menti országokban ezek a hibridek kiemelkedően jól teljesítettek. Erre alapozták a Danubia projectet, és az ebből születő hibridek lesznek a Danubia hibridek, melyek nagyban meg fogják határozni a vállalati portfóliót az elkövetkezendő 5-7 évben. A szárazságtűrés, aszálytűrés szempontjából történő nemesítési irányvonalak a legfontosabbak.
A Danubia hibridek jellegzetessége, hogy csöveik a jó csővég-termékenyülésnek köszönhetően csővégig berakódnak. 18-20 szemsorral, 30-34 mag/szemsor, figyelhető meg. Emellett kiemelhető a jó termőképesség, jó termésstabilitás, jó szárazságtűrő képesség. A növények generatív megjelenésű, évjáratstabilitással jellemezhető középmagas hibridek, melyeken a cső tűzési pontja homogén. Jövőre ezek az igen perspektivikus hibridek már elérhetők lesznek.
(Fotó: Baklanova Szandra)
A silókukorica-termelés helyzetét, az emészthetőség jelentőségét Bódis Zoltán kereskedelmi vezető taglalta. A silókukorica vetésterülete hazánkban 60-65.000 ha körül mozog. A vállalat kimagasló beltartalmú, kiváló rostemészhetőségű hibridek nemesítésével foglalkozik. A takarmányminőség nagyban hozzájárul a laktációs hozamhoz, a tejelő állat élettartamának hosszabbításához. A DINAG (keményítő és cukor nélküli szervesanyag emészthetősége) a rostminőség legkifejezőbb jellemzője, mely pontszám nemesítéssel növelhető. Kiemelendő, hogy nem időjárásfüggő, különösen nem szárazságfüggő, és 46-60 pont között ideális az értéke. A Limagrain silóhibridek DINAG értéke magasabb, rostjai hozzáférhetőbbek a baktériumok számára, vagyis emészthetőségük sokkal kedvezőbb.
A silókukorica-ajánlat kibővült tehát, a takarmányozási receptúrák a marhatartás intenzitásának megfelelően állíthatók össze. A Limagrain silóhibridek kedvező pozicionálásának alapját 7 ország állami intézményeinek vizsgálatai képezik: +0,4-3 kg tej/nap/tehén többletet eredményezhet takarmányozási felhasználásuk.
Mórocz Péter repce és kalászos termékmenedzser a repcehibridek termésbiztonságának genetikai hátterét ismertette. A portfólióban herbicidrezisztenciával rendelkező hibridek is találhatók. A tápanyag-utánpótlás kihívásainak leküzdése érdekében rendelkezésre állnak különböző, a nitrogént hatékonyabban hasznosító fajták. A kártevők hatásaival, a szklerotíniával, fómával, az időjárási körülményekkel szemben ellenállóbb hibridek szárszilárdságra való nemesítése is jelentős szerepet kap.
A kipergés-ellenállósággal és tarlórépa sárgaság vírussal szembeni ellenállósággal, kifejezettebb nitrogén-hasznosítási képességgel, poligénes fóma rezisztenciával, cilindrospórium-ellenállósággal, verticillium toleranciával, herbicidrezisztenciával is jellemezhető hibridek színezik a palettát.
A repce európai vetésterülete 8,3 millió ha, melyből 2 millió ha a Limagrain repcehibridek részesedési aránya.
Végül a Limagrain által frissen alapított díj átadására került sor: a kutatásban szereplő partnerek közül Müller Csabának, a Kösely Mg. Zrt. termelési igazgatójának ítélték a kitüntetést a huszonhárom éve tartó szakmai együttműködésért, mely során a legmagasabb minőségű agrotechnikai támogatást kapták a vállalat kisparcellás termékfejlesztő kísérleteihez és portfólió támogatásához.
Müller Csaba, Kösely Zrt. termelési igazgató
(Fotó: Baklanova Szandra)
