Az előzetes becslés szerint 2020-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 412 milliárd euró volt, 1,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kibocsátás volumene az előző évihez képest 0,8 százalékkal csökkent.
Az uniós kibocsátás volumencsökkenése elsősorban a növénytermesztés alacsonyabb kibocsátásával (–2,2 százalék) magyarázható, leginkább a gabonafélék, a zöldség- és a gyümölcsfélék termése volt gyengébb. Az állattenyésztés volumene kismértékben emelkedett – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
A legnagyobb kibocsátók közül Franciaországban és Olaszországban csökkent, Spanyolországban és Németországban emelkedett a volumen. Lengyelország kibocsátása számottevően nőtt, míg Romániáé lényegesen csökkent. Keleti szomszédunknál a gabonafélék és az ipari növények termesztése is a harmadával esett vissza.
Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának a 2,1 százalékát állította elő 2020-ban. Gabonaféléből az unió kibocsátásának a 4,9 százaléka, ezen belül kukoricából a 11 százaléka származott Magyarországról. Ipari növényekből 5,8 százalékkal járultunk hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos magvú növények termelésével függött össze. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának a 4,4 százalékát adta.
A jelentős kibocsátással bíró országok közül jellemzően a kelet-közép-európai és a dél-európai országokban, ezen belül is Görögországban, Romániában és Magyarországon a legnagyobb, 4 százalék feletti a mezőgazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték termelésében. Ezzel szemben Németország és Belgium részesedése 1 százalék alatti. Az eltérő gazdaságszerkezetre utal az is, hogy Németország és Franciaország ugyan az unió kibocsátásának az egyharmadát együtt adják, ennek ellenére az agrárium csak kismértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményükhöz.
