A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.
A sörgyártás alapanyagául szolgáló nyári árpának nincs kiterjedt termőhelye Magyarországon. Európa nyugati felében sokkal népszerűbb, Németországban például kifejezetten keresett a „folyékony kenyér” előállításának nagyobb volumene miatt. Mindezzel együtt az idei év arrafelé sem a legszerencsésebben alakult, a gabonabetakarítás a sűrű júliusi esőzések miatt akadozott.
Emiatt a német termésbecslések is óvatosabban alakultak, különösen azért, mert a búzát és a repcét a tavaszi szárazság is komolyan érintette. Végül az árpa nem okozott csalódást, az őszi vetésű növény átlagos terméshozama 7,4 t/ha lett, szemben az előző évi 6,9 t/ha értékkel, míg a nyári árpa 5,6 t/ha körül alakult eddig, amire szintén nem lehet panasz.
Ami viszont különleges ebben az évben, hogy néhány gazda számára a nyári árpa betakarítása egészen az adventi időszakig elhúzódott. Az Agrarheute című német szaklap híre szerint Türingia tartományban, Németország középső részén az egyik gazdaságban december 10-én láttak neki egy 8 hektáros árpaföld aratásának. Az, hogy a sörárpa vetése őszre csúszik, nem ritka jelenség, viszont a tél eleji betakarítás mindenképpen csodaszámba megy.
Megérte a kockázatvállalás
A különleges németországi esemény a BioLution GmbH nevű céghez kapcsolódik, amely kifejezetten kísérletező szándékkal próbálkozott meg a kései vetéssel és betakarítással. Nem is kellett olyan nagyot csalódniuk, megérte a kockázatvállalás.
„Minden évben kísérletezünk, mert az a célunk, hogy minél több profitot realizálhassunk egy-egy hektáron, már csak azért is, mert a költségeink folyamatosan emelkednek”
– magyarázta Matthias Wiegand ügyvezető. 2024-ben például szemes kukoricával próbálkoztak másodvetésként, és nem is sült volna el rosszul a dolog, ám a szokatlanul nagy mértékű vadkár végül keresztbe húzta a számításaikat. Idén július 16-án takarították be a borsót, majd 8 hektáron – direktvetőgéppel – rögtön földbe helyezték az árpát. A szokatlanul sok eső elősegítette a kiváló kelést, az augusztusi meleg pedig (öntözéssel kombinálva) szintén hozzájárult a növények megfelelő fejlődéséhez.
A nyári árpát december 10-én aratták le, viszonylag száraz szalmával, vagyis a körülmények elfogadhatóak voltak, természetesen nem annyira, mintha még július-augusztus környékén járnának. A termésátlag végül 2,5 t/ha lett, amit a gazdaság az adott viszonyok mellett elfogadhatónak értékelt, hiszen szárítás után is megmaradt 2 tonna belőle hektáronként. Matthias Wiegand szerint a minőség is megfelelő lehet ahhoz, hogy a terményt a sörgyártásban használják fel.
Így készül a német kézműves sör:
