A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gombatermesztéssel foglalkozó tagjai fordultak azzal a jelzéssel a köztestülethez, hogy fejlesztéseik, nyertes pályázataik megvalósításánál a gombatermesztésre létesítendő fóliaházakat az építési engedélyköteles építmények közé sorolják az építési hatóságok, ami megnehezíti a tervezési-kivitelezési munkálatokat.

„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete – többek között – a növénytermesztésre szolgáló üvegházak és fóliasátrak építési és korszerűsítési munkálatait építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közé sorolja. Mivel az egyes hatóságok a rendeletben megfogalmazottakat eltérően értelmezték, a Kamara jelezte az illetékes államtitkárság felé, hogy kéri a jogszabály pontosítását, és gombafóliákkal történő kiegészítését. A Kamara szakmai álláspontja szerint a gombatermesztésre létesülő fólia nem jelent lényeges különbséget a hatályos rendeletben felsorolt növényházakhoz képest.

A jogalkotó konstruktívan fogadta a Kamara megkeresését, és módosította a rendeletet – 13/2019 (II.11) Kormányrendelet az „Építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról” –, ami már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A jogszabályi változással az elsőfokú építésügyi hatóságok számára egyértelművé vált a gomba fóliasátrak építésiengedély-kötelezettség alóli mentessége, ami – hasonlóan a többi fóliasátorhoz – jelentősen rugalmasabbá teszi a jövőbeni fejlesztéseket.

Hazánkban a legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke (90 százalék) és a laska (7-8 százalék), közel 60 százalékuk exportra kerül. A hazai gombatermesztés az utóbbi évtizedben növekedett, a 2008-as 18 ezer tonnás mennyiségről 2016-ra közel 30 ezer tonnára bővült, nagyjából 15-20 milliárd forintos éves termelési értéket produkálva. Az elmúlt egy-két évben a gombafogyasztás lassú növekedést mutat

Magyarországon, az ágazat mintegy 4500 főt foglalkoztat. Gombát zárt termesztő-berendezésekben, gombatermesztő házakban, sátrakban, és kisebb részben pincékben termesztenek. A legtöbb csiperkegombát Pest, Heves és Bács-Kiskun megyében termesztik, exportra a legtöbb csiperke Ausztriába és Romániába kerül.

Régi, tradicionális termőterület Budafok-Budatétény és Kőbánya, ahol a pincerendszer kiválóan alkalmas gombatermesztésre, valamint Győr és Eger. Laskából a hazai piacon a nagy kalapú, sötét színű a kedvelt, Budapest és Kecskemét a legnagyobb termőhely.