Az aratás végeztével már javában tervezi a következő kultúrát a felszabadult földterületre, ám ne felejtse el, hogy bizonyos esetekben már az alap műtrágya kiszórás idején kell, hogy rendelkezzen tápanyag-gazdálkodási tervvel!
Kinek és mikor kell tápanyag-gazdálkodási tervet készítenie?
- A VP AKG, illetve a VP ÖKO támogatások esetében a tápanyaggazdálkodási-tervet szeptember 30-ig – amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – kell elkészíteni.
- Nitrátérzékeny területen az első tápanyag kijuttatása előtt. (Azaz, ha a 2021-es kapás kultúra alá ősszel tesz ki a területre műtrágyát, már az előtt kell rendelkeznie tápanyag-gazdálkodási tervvel!)
A nitrátérzékeny területen műtrágyát használó gazdálkodóknak és a Vidékfejlesztési Program AKG pályázati felhívásában szántóföldi és ültetvényes tematikus előíráscsoportban részt vevő termelőknek kötelező az érintett területeken ötévente talajvizsgálatot végeztetni, illetve az eredményekre alapozva évente tápanyag-gazdálkodási tervet is kell készíttetni, a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. Mind a nitrátérzékeny területen gazdálkodók, mind pedig az AKG és ÖKO támogatást elnyert gazdálkodók a tervek hiánya esetén szankciókra számíthatnak.
Nem csak a fióknak kell a tervet elkészíttetni!
Az érintett táblákon a tápanyag-gazdálkodási tervben meghatározott tápanyag-utánpótlást a gazdálkodási naplóban is dokumentálni kell. ÖKO pályázatban résztvevőknek nem kötelező a talajvizsgálat megléte, itt egyszerűsített mérlegszámítási módszerrel, a nitrátrendeletben (59/2008. FVM.) szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékekre kell tekintettel lenni a terv elkészítése során.
A tervben meg kell határozni a kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét, a kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szervestárgya, egyéb termésnövelő anyag) és műtrágya esetén az N, P, K elemre, míg szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A keverékek egy növénykultúraként veendők figyelembe.
Ezen túlmenően a tápanyag-gazdálkodási terveket (és gazdálkodási naplókat) nitrátérzékénye területeken gazdálkodóknak öt évig, AKG és ÖKO programok esetén a támogatási időszak végét követő tizedik év végéig meg kell őrizni!
Okszerű tápanyag-gazdálkodás a racionális tápanyag felhasználásért:
Előbbi kötelezésen túl egyre nő azon gazdálkodók száma, akik az okszerű tápanyag-gazdálkodást választják, ezáltal környezet- és költségkímélő módon folytatnak termelést.
A kötelezettségen túl is fontos elem a gazdálkodásban talajaink ismerete. A talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján számított tápanyag-gazdálkodási terv szerint végzett tápanyag utánpótlás javítja a termesztett növények mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében tehát nagyobb a nyereség.
