14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Növénytermesztés

Porszennyezés okozta növénykárosodás

Agrofórum Online

A porok okozta légszennyezés a növényeket közvetlenül és a talajon keresztül is károsítja.

A légszennyezés okozói között szilárd, cseppfolyós, gáz- vagy gőzhalmazállapatú anyagokat tartunk számon. Ezek közül főleg a légszennyező gázok súlyos környezet- és így növénykárosító hatásáról hallunk sokat, viszont viszonylag keveset a légszennyező porok károsító hatásáról. Talán ez utóbbi károsodás nem is annyira végzetes a növényekre?

„Lerakódik, mint a guanó”

A füstök gáznemű alkotóelemeivel együtt gyakran szilárd anyagok (hamu, korom, ásványi anyagok stb.) is a légtérbe kerülnek. Jelentős porszennyezéssel jár a külszíni bányászat, a nagy földmunkák végzése is. Az alumíniumgyárak, erőművek, égető-berendezések, fémolvasztók, cementgyárak környékén még ma is gyakori a porszennyezés.  És akkor még nem beszéltünk az emberi tevékenységen kívül álló, azaz a természetes eredetű szennyezésekről, amit a vulkánok, erdőtüzek, talajelhordás, tengerekből származó sóelhordás okoznak.

A porok okozta légszennyezés a növényeket közvetlenül és a talajon keresztül is károsítja. A finom porok általában jóval alattomosabb károsító hatást fejtenek ki, mint a nagyobb szemcséjűek. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szennyezők (PM10) hozzájárulnak a savas csapadék képződéséhez, ezzel is – tehát közvetlenül – károsítva a növényeket. A porral lefedett leveleken a gázcserenyílások betömődnek, de gyakori a káros vegyületek képződését követően a levélszövetek marási károsodása,mivel a porhoz, koromhoz gyakran kötődnek vízben oldható savak, szulfátok és fenolok.

A különböző fém- és arzénvegyületek por alakban általában nem ártalmasak a növényekre, de oldott állapotban – a vegyületek tulajdonságai és a növények érzékenységi foka szerint – kárt okoznak. A növényi felületre lerakódó szilárd anyagok nagy része azzal is károsít, hogy a levélzet felületén fénycsökkentő, párolgáscsökkentő, asszimiláció-gátló hatást, túlhevülést fejt ki, emellett azzal is kárt okoz, hogy a megtámadott növényeken a fertőző gombabetegségek spórai könnyebben megtelepszenek.

A porok gyakran nem „tiszta” formában, hanem aeroszolként is károsítanak. Ilyenkor a levegőben diszpergált részecskék kolloidális méretű, finoman elosztott szulfid (füst) vagy folyadékrészecskék (füstköd) alakjában jelennek meg. Zárt üzemekben (pl. kőfejtés, csiszolóüzem) közismerten a levegőbe jutott diszperz porszemcsék okoznak a munkások körében egészségkárosodást (azbesztózis, szilikózis), de ez a probléma jelen cikk témáján kívül esik.

Talajban és gyökéren keresztül

A káros anyagok nemcsak a levélzeten, hanem a gyökereken keresztül is kifejtik hatásukat. A nehézfémek például ily módon jutnak be a növényi szervezetbe, miközben magukat a gyökereket is károsítják, egyben a víz- és tápanyagfelvételt is akadályozzák. A károsodás nemcsak a növényekre kifejtett közvetlen hatásokon keresztül jelentkezik, hanem a talaj útján is. Mit jelent ez? A talajba bejutott porszennyezés a talaj pH-értékét gyakran megemeli, esetenként 9 pH fölé tolva, mely pH-tartományhoz a növények többsége már nem tud alkalmazkodni. Ráadásul az ilyen magas pH-értéken számos növényi tápanyag felvétele is akadályozott lesz, következésképpen hiánytünetek léphetnek fel.

A porszennyezés az edafonra (=a talaj élő szervezeteinek összességére) is hátrányosan hat. Ismeretes, a talajszervezetek többsége (földigiliszták, gombák, stb.) nagyjából 7-es pH értéknél érzi magát jól, így a szélsőséges pH-értékek – különösen az erősen lúgos körülmények – a talajéletre káros hatással vannak. A porral szennyezett talajban a mikroorganizmusok, gombák aktivitása, egyedszáma gyakran lecsökken, a tápanyag felvétele akadozik. A talajra hullott por a talajfelszínen egy olyan kemény „kérget” alkot, amely megakadályozza a csapadék behatolását, aminek nyomán felszíni vízelfolyás tapasztalható. Ez pedig eróziós jelenségek fellépéséhez vezet.

Porszennyezés ellen fatelepítés?

A porszennyezés következtében a növények növekedésében gyakran következnek be zavarok, jelentős termésveszteségek, szélsőséges esetben elhalás. A dísznövényeken, gyümölcs- és zöldségárukon a porlerakódás már magában jelentős értékvesztésnek minősül.  Az erdei fafajoknál gyakori a gyökerek és a mikorrhizák károsodása, noha általában ezek a szennyezéssel szemben toleránsabbak, mint a kultúrnövények. A nagyvárosok árnyékot adó díszfáinak károsodásáért jobbára a koromhoz kötött és a vízben oldható savak, szulfátok és fenolok felelősök.

A porszennyezés miatt tehát a növények többsége erősen károsodhat. Ez a tény nem zárja ki azt a régi megfigyelést, miszerint vannak olyan növényfajok (esetleg fajták), amelyek jól tűrik a szennyezést, azaz nem mutatnak különösebb károsodást a porszennyezés nyomán. Fontos viszont tudnunk, hogy abszolút értelemben vett füsttűrő fafaj nem létezik. Ezért is tulajdonítanak nagy szerepet a „porszűrő” hatást mutató fafajoknak, bokroknak, amelyeket főleg a nagyvárosokban ültetnek el a porszennyezés és egyéb szennyezések mérséklésére, pontosabban: kiszűrésére.

Egy nagy-britanniai tanulmányban azt értékelték, hogy a fák lombkoronája milyen mértékben képes a szállópor kiszűrésére. A különféle modellek szerint a porszennyezés mértékét 7-26 % közötti mértékben lehetne csökkenteni „porfogó” fák telepítésével. Számításaik szerint Közép-Angliában a fákkal való lefedettség jelenlegi 3,7 %-os arányról 16,5 %-ra való növelése a por mennyiségét közel 20 %-kal csökkentené. Közel félévszázada végzett hazai számítások szerint kimutatták, hogy egy hektárnyi területet kitevő fasor – fajtól, fajtától és kortól függően – évente jóval több mint 30 tonnányi port tud megkötni. Főleg a nagy lombfelülettel rendelkező fafajok (kőris, ostorfa, ezüstfa), a különféle fenyőfajok (főleg a feketefenyő) tűrik jobban a szennyezést, egyben tisztítják a levegőt. Sövényként az egyik legjobb pormegkötő cserjefaj a japán rózsa, de a nálunk széltében megtalálható közönséges fagyal is megteszi.

A jobb hatás érdekében a nagy, összefüggő telepítések helyett a fákat egyesével, kisebb csoportokban és több helyen érdemes ültetni. Amikor fák, cserjék telepítésével védjük környezetünket – és így növényeinket – a porszennyezés ellen, azt is tudnunk kell, hogy közben maguk a növények is – természetes ellenálló képességük függvényében – károsodhatnak attól. Egy kicsit úgy tűnik, hogy az emberek javára feláldozzák magukat.

(Dr. Kölcsei Tamás – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

Szigorodott a termékpiaci törvény: vége a visszaéléseknek

2025. szeptember 8. 12:40

Új szabályok védik a gazdákat a felvásárlókkal szemben: csak előre rögzített feltételek mellett lehet minőségi kifogást emelni.

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Túlnépesedés: mi lehet a kulcsa a fenntartható élelmezésnek?

2019. november 19. 05:24

A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet és az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet.

Óvjuk a környezetet! - Gyűjtőpontok a növényvédő szeres göngyölegek begyűjtésére

2021. május 18. 08:39

Figyeljünk a növényvédelmi csomagolóanyagok megfelelő előkészítésére és amennyiben bizonytalanok vagyunk a kérdéses hulladék leadhatóságát illetően, tájékozódjunk!

A biztonságos növényvédő szer szállítás és tárolás aranyszabályai

2018. május 17. 08:07

A növényvédő szerek biztonságos szállítása és tárolása érdekében az itt felsorakoztatott szabályokat mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk és betartanunk.