9℃ 4℃
november 12. Jónás, Renátó, Jozafát
Növénytermesztés

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

A szójatermesztők számára is egyre fontosabb a precíziós növényvédelem és a költségek optimalizálása. Amerikai kutatók most új küszöbértéket határoztak meg a fővetésű szója lombvesztési tűrésére. A friss kísérletek szerint a növény jóval nagyobb levélvesztést is elvisel terméscsökkenés nélkül, mint eddig gondoltuk. Az eredmények átírhatják a rovarvédelem stratégiáját, különösen a permetezési gyakorlatot.

Az észak-karolinai North Carolina State University legújabb kutatásai forradalmi változást hozhatnak a szójatermesztés rovarvédelmi gyakorlatában. A fővetésű szójabab állományok ugyanis akár 66%-os levélfelület-veszteséget is képesek kompenzálni anélkül, hogy mérhető terméscsökkenés következne be. Ennek fényében a növényvédelmi beavatkozások új gazdasági küszöbértékét 15%-ról 25%-ra emelték.

A módosítást a Coastal Plain Research Station kísérletei alapozták meg, amelyek során kézi lombeltávolítással modellezték a defoliáció különböző szintjeit. A kutatás célja az volt, hogy valós, stresszes körülmények között – homokos talajon, öntözés nélkül – vizsgálják a szója tűrőképességét.

Mire képes a szója? Lombvesztés után is új leveleket hoz

A legújabb eredmények szerint a teljes tenyészidejű szója meglepően nagy tartalékokkal rendelkezik. Nemcsak extra leveleket fejleszt, hanem a szárban és a gyökerekben is tárol energiát. Sőt, a lombvesztés után új hármas leveleket is képes hozni. A kísérlet során négy kezelési változatot alkalmaztak: a teljesen ép kontrollállománytól kezdve egészen a teljes levélzet eltávolításáig. A terméscsökkenés kizárólag az utóbbi esetben volt mérhető.

Érdekesség, hogy az enyhe defoliáció – például amikor minden második hármas levélből egy levélkét eltávolítottak – kifejezetten pozitív hatással volt a terméshozamra. A növény ilyenkor az energiát inkább a generatív szervek fejlesztésére fordította a vegetatív növekedés helyett.

IPM szemlélet: célzott beavatkozás, nem rutinpermetezés

Dominic Reisig rovartani szaktanácsadó szerint a kutatási eredmények alátámasztják az integrált növényvédelmi (IPM) gyakorlat fontosságát. Ennek lényege, hogy a termelő csak akkor avatkozik be, ha a kártevő-populációk elérik a gazdasági küszöböt – vagyis amikor a beavatkozás költsége arányban van a megelőzhető termésveszteséggel.

A kísérletben kézi lombeltávolítással modellezték a defoliáció különböző szintjeit

A felesleges permetezés ugyanis nemcsak költséges, hanem növeli a rezisztencia kialakulásának kockázatát is. A gazdálkodóknak ezért a célzott, hatékony beavatkozásra kell törekedniük – ehhez pedig elengedhetetlen a rendszeres állományfelvételezés (scouting).

Másodvetésű szójában marad a 15%-os küszöb

Fontos különbség, hogy a másodvetésű szója esetében továbbra is érvényben marad a korábbi, 15%-os defoliációs határ. Ennek oka, hogy ezek az állományok rövidebb tenyészidővel, kisebb lombtömeggel és alacsonyabb kompenzációs képességgel rendelkeznek, így érzékenyebbek a levélfelület csökkenésére.

Kártevők: nem mindegy, ki pusztít a táblában

A vizsgálatok során Reisig hangsúlyozta, hogy Észak-Karolinában több rovarfaj is jelentős lombkárt okozhat. Az állandó populációjú fajok közé tartozik például a Cerotoma trifurcata levélbogár, amely egyre ellenállóbb a rovarölő szerekkel szemben. Emellett a japán cserebogár és a hólyaghúzófélék is rendszeres problémát jelentenek.

A trópusi eredetű, vándorló fajok – mint a szójaaknázómoly, az őszi sereghernyó és a Spodoptera-fajok – szintén komoly lombveszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezés különösen nehéz, mert eltérően reagálnak a készítményekre.

Készítmények és célzott védekezés: nem lehet találomra permetezni

A különböző fajok eltérő érzékenysége miatt elengedhetetlen a pontos kártevő-meghatározás. Például az Anticarsia gemmatalis bagolylepke ellen szinte bármely szer hatásos, míg a szójaaknázómoly csak célzott, lepkefélékre fejlesztett hatóanyagokkal irtható. A legmegbízhatóbb készítmények közé tartoznak a Denim, Intrepid Edge, Steward és Blackhawk.

Általános hernyókár esetén a Besiege, Elevest vagy Vantacor is megfelelő lehet, de ezek a moly ellen kevésbé hatékonyak. A hatékony védekezés záloga tehát nem más, mint a fajspecifikus monitoring és a tudatos szerhasználat.

(Forrás: Soybean defoliation threshold raised for pest management)

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ekkor érkezhet az első hó, meglepően közel állunk hozzá

2025. november 5. 13:10

Lesz-e kemény tél és havazás, hótakaró, ami megvédi az őszi vetéseket? A válasz ma még bizonytalan, de a meteorológusok jósolni már tudnak.

Verjük ki a fejünkből az áprilisi kukoricavetést? Izgalmas kísérlet hozott megdöbbentő eredményt

2025. november 4. 09:10

Az idei év is megmutatta, micsoda lutri a kukoricatermesztés – nemcsak Magyarországon, de globálisan is. A gazdák máris drasztikus váltáson törik a fejüket.

Rejtélyes módon fejlődött harsány zöld kukorica a csontszáraz talajban, de van vele egy óriási bökkenő

2025. november 1. 13:10

Lehet csapadék és öntözés nélkül kukoricát termeszteni? A válasz nem lehet egyértelműen tagadó, amint azt egy különös eset is mutatja.

Nincs annál rosszabb ötlet, mint sós vízzel öntözni – kipróbálták, ez történt a növényekkel

2025. október 30. 09:10

Ha van elég víz a Földön, miért szomjaznak egyre többet a kultúrnövényeink? A sós víz öntözésben való felhasználási lehetőségeit kutatták, érdekes következtetésekre jutva.

Szójabab a vetésforgóban

2025. május 27. 13:10

A vetésforgó a termelési kapacitások felhasználásának jól kiszámított tervszerű rendszere az erőforrások legjobb kihasználása érdekében.

A búza ára emelkedett, miután Oroszország visszavágott Ukrajnának

2025. június 7. 11:10

A kukorica kivételével emelkedtek az árak a terménypiacokon ezen a héten. Chicagóban a búza 3,9 százalékkal, a szójabab 1,5 százalékkal, a repce pedig 0,1 százalékkal lett drágább, a kukorica kurzusa 0,3 százalékkal csökkent.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

A szójabab drágult a brazil időjárás miatt

2024. szeptember 19. 07:10

Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is csökkent, ám a repce pluszban zárt.