Növénytermesztés

Szupernövények születtek, ellenállnak a klímaváltozásnak

Agrofórum Online

A globális felmelegedés számos olyan kedvezőtlen jelenségért felelős, mint az elsivatagosodás, a szélsőséges éghajlat-változás és a természeti katasztrófák.

Ezek jelentős hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra – egy olyan iparágra, amely a stabil időjárási körülményekre támaszkodik az általunk fogyasztott élelmiszerek megbízható előállítása érdekében –, de hatással vannak a fogyasztók által kertjeikben termesztett ehető és dísznövényekre is.

Az alábbi cikkben Haim Rosenblum, az izraeli fűszernövény-termesztő Hishtil munkatársa a globális felmelegedésről és annak hatásáról a növények növekedésére, valamint a Hishtil által kínált néhány megoldásról beszél.

A globális felmelegedés és a termelőket sújtó kihívások

A „globális felmelegedés” kifejezés a Föld és a légkör átlaghőmérsékletének folyamatos emelkedésére utal – magyarázza Rosenblum. A tudomány ezt a felmelegedést javarészt az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó emberi tevékenységeknek tulajdonítja.

A globális felmelegedés hatásai közé tartozik a gleccserek visszaszorulása és a hó mennyiségének csökkenése, a szélsőséges időjárási jelenségek, például a hurrikánok és a hőhullámok gyakoriságának növekedése, a tengerszint emelkedése, valamint az aszályok és az elsivatagosodás növekedése. Bár ez a jelenség globális, hatásait világszerte különbözőképpen érezzük, közvetlenül és közvetve egyaránt.

Az elsivatagosodás egy olyan folyamat, amely során a már eleve száraz vagy félszáraz területek egyre szárazabbá és kopárabbá válnak – folytatja. Ezt főként a Föld felmelegedése okozza, ami a csapadékmennyiség csökkenéséhez és a talaj/levegő hőmérsékletének emelkedéséhez vezethet. Az elsivatagosodás már most is jelentős mértékű a világ számos területén, ami nehézségeket okoz a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák számára.

A kiszámíthatatlan időjárási és hőmérsékleti viszonyok megnehezítik a gazdák számára a termények ütemterv szerinti vetését és betakarítását.

Emellett az olyan súlyos időjárási jelenségek, mint például az árvizek, a szárazság és a hőséghullámok károsíthatják a termést és csökkenthetik a terméshozamot. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják az élelmiszerárakat és az élelmiszer-ellátottságot, valamint a gazdák megélhetését is jelentősen befolyásolják.

A természeti katasztrófák a globális felmelegedés miatt is egyre gyakoribbá válnak: a hurrikánok, tájfunok és más viharok gyakran pusztítják el a termést, és károkat okoznak a mezőgazdaságból élő közösségeknek, valamint tágabb értelemben véve a gazdaságnak is – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra és kertészetre gyakorolt konkrét hatásai

  • A hőmérséklet változása: Ez hatással lehet a termés növekedési ütemére, a terméshozamra és a termények minőségére. Sok növény meghatározott hőmérséklet-tartományban fejlődik, és egyes növények számára a legkisebb hőmérséklet-emelkedés is problémás lehet.
  • A csökkenő csapadék mennyisége: Az esőzések befolyásolják a vetés és a betakarítás időzítését, valamint a termesztési időszak alatt a növények számára rendelkezésre álló víz mennyiségét és a növények eloszlását a Földön. Az aszályok, árvizek és más szélsőséges időjárási körülmények szintén befolyásolják a terméseredményeket.
  • Kártevők és betegségek: Az éghajlatváltozás a növényeket károsító kártevők és betegségek elterjedését és előfordulását is befolyásolhatja. A melegebb hőmérséklet kedvező feltételeket teremthet a kártevők és betegségek számára, ami fokozott károkat és terméscsökkenést eredményezhet. A természetes ragadozók nem biztos, hogy olyan gyorsan reagálnak ezekre a változásokra, mint a kártevők. Emellett új, eddig az adott területen ismeretlen – ennél fogva, természetes ellenséggel sem rendelkező – kártevők megjelenését is elősegíti az éghajlat változása.
  • Talajminőség: Az éghajlatváltozás hatással lehet arra a talajra is, amelyben a növényeket termesztik. A hőmérséklet és a csapadék változásai talajerózióhoz, a tápanyagok megfogyatkozásához és a talaj termékenységének csökkenéséhez vezethetnek, ami mind hatással van a terméshozamokra.

Szupernövények

A globális felmelegedés okozta nehézségeket felismerve a Hishtil kifejlesztette a Durabello sorozatot, amely megoldást kínál a zord időjárási körülmények között folytatott termesztésre. 

A Durabello növények lényegesen ellenállóbbak a szélsőséges hideggel és hőséggel, valamint az aszályokkal és más környezeti stresszhatásokkal szemben, így ideálisak a termesztők és kertészek számára, akik az éghajlatváltozás kihívásaival küzdenek – mondta Rosenblum.

A zöldségféléknél megoldást jelenthet az oltott növényekre való áttérés. Ezek olyan fiatal növények, amelyeket olyan kiválasztott alanyokra oltottak, amelyek jobban alkalmazkodnak a stresszes környezetben való élethez.

A Hishtil világviszonylatban vezető szerepet tölt be a növénynemesítési technológiában azáltal, hogy különböző zöldségek, például paradicsom, uborka, paprika és más zöldségfélék számára új, továbbfejlesztett és újszerű ellenálló képességű alanyokat fejleszt ki – magyarázta a szakember, aki azt is elárulta, hogy az oltott zöldségeknek számos előnyük van.

A szélsőséges időjárási viszonyok mellett ezek a növények különösen termőképesek, és még nehéz körülmények között is jelentős terméshozamot biztosítanak. Továbbá az oltványok a talajban előforduló betegségekkel szemben is ellenállóak, és kevesebb vizet és műtrágyát igényelnek, mint a hagyományos növények, köszönhetően a továbbfejlesztett gyökérrendszernek, amely mélyebbre nő a talajba, hogy olyan víz- és tápanyagforrásokat találjon, amelyek a palántás növények számára nem lennének könnyen hozzáférhetőek – folytatta Rosenblum.

Összefoglalva, a globális felmelegedés jelentős hatást gyakorol a globális élelmezésbiztonságra és az emberek megélhetésére világszerte. Az olyan adaptációk, mint a talaj egészségének javítása, a szárazságtűrőbb növények kifejlesztése és a fokozott vízgazdálkodás segítenek ellensúlyozni ezeket a problémákat.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

Támogatni kell a gazdákat az éghajlatváltozás megfelelő kezeléséhez

2019. szeptember 25. 11:35

Nagy István arra tett javaslatot, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.

Évente 10 millió hektár erdő tűnik el - határozott fellépést sürgetnek

2020. július 25. 13:24

A FAO által közzétett jelentés szerint 1990 óta mintegy 420 millió hektárnyi erdőterület tűnt el. Bár az erdőirtás mértéke az elmúlt három évtizedben csökkent, évente így is mintegy 10 millió hektár tűnik el.

Fagyvédelem a házikertben I.

2024. március 12. 05:40

Az éghajlatváltozásnak köszönhetően az elmúlt négy évben különösen szélsőséges tavaszi időjárással kellett számolnunk, amelynek köszönhetően a gyümölcsösökben és a házikertekben is jelentős kár keletkezett. A legnagyobb pusztítást a fagy okozza, amivel szemben igencsak korlátozottak az eszközeink, viszont amink van, azt érdemes bevetni.

Fontos lesz a környezet- és éghajlatvédelem a 2020 utáni közös agrárpolitikában

2019. augusztus 27. 08:33

Akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, az éghajlat- és környezetvédelmi önkéntes támogatási rendszer (öko-rendszerek) lehetőséget biztosítana arra, hogy az alaptámogatáson felüli kiegészítő támogatásban részesüljenek.