A globális felmelegedés számos olyan kedvezőtlen jelenségért felelős, mint az elsivatagosodás, a szélsőséges éghajlat-változás és a természeti katasztrófák.
Ezek jelentős hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra – egy olyan iparágra, amely a stabil időjárási körülményekre támaszkodik az általunk fogyasztott élelmiszerek megbízható előállítása érdekében –, de hatással vannak a fogyasztók által kertjeikben termesztett ehető és dísznövényekre is.
Az alábbi cikkben Haim Rosenblum, az izraeli fűszernövény-termesztő Hishtil munkatársa a globális felmelegedésről és annak hatásáról a növények növekedésére, valamint a Hishtil által kínált néhány megoldásról beszél.
A globális felmelegedés és a termelőket sújtó kihívások
A „globális felmelegedés” kifejezés a Föld és a légkör átlaghőmérsékletének folyamatos emelkedésére utal – magyarázza Rosenblum. A tudomány ezt a felmelegedést javarészt az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó emberi tevékenységeknek tulajdonítja.
A globális felmelegedés hatásai közé tartozik a gleccserek visszaszorulása és a hó mennyiségének csökkenése, a szélsőséges időjárási jelenségek, például a hurrikánok és a hőhullámok gyakoriságának növekedése, a tengerszint emelkedése, valamint az aszályok és az elsivatagosodás növekedése. Bár ez a jelenség globális, hatásait világszerte különbözőképpen érezzük, közvetlenül és közvetve egyaránt.
Az elsivatagosodás egy olyan folyamat, amely során a már eleve száraz vagy félszáraz területek egyre szárazabbá és kopárabbá válnak – folytatja. Ezt főként a Föld felmelegedése okozza, ami a csapadékmennyiség csökkenéséhez és a talaj/levegő hőmérsékletének emelkedéséhez vezethet. Az elsivatagosodás már most is jelentős mértékű a világ számos területén, ami nehézségeket okoz a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák számára.
A kiszámíthatatlan időjárási és hőmérsékleti viszonyok megnehezítik a gazdák számára a termények ütemterv szerinti vetését és betakarítását.
Emellett az olyan súlyos időjárási jelenségek, mint például az árvizek, a szárazság és a hőséghullámok károsíthatják a termést és csökkenthetik a terméshozamot. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják az élelmiszerárakat és az élelmiszer-ellátottságot, valamint a gazdák megélhetését is jelentősen befolyásolják.
A természeti katasztrófák a globális felmelegedés miatt is egyre gyakoribbá válnak: a hurrikánok, tájfunok és más viharok gyakran pusztítják el a termést, és károkat okoznak a mezőgazdaságból élő közösségeknek, valamint tágabb értelemben véve a gazdaságnak is – tette hozzá.
Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra és kertészetre gyakorolt konkrét hatásai
- A hőmérséklet változása: Ez hatással lehet a termés növekedési ütemére, a terméshozamra és a termények minőségére. Sok növény meghatározott hőmérséklet-tartományban fejlődik, és egyes növények számára a legkisebb hőmérséklet-emelkedés is problémás lehet.
- A csökkenő csapadék mennyisége: Az esőzések befolyásolják a vetés és a betakarítás időzítését, valamint a termesztési időszak alatt a növények számára rendelkezésre álló víz mennyiségét és a növények eloszlását a Földön. Az aszályok, árvizek és más szélsőséges időjárási körülmények szintén befolyásolják a terméseredményeket.
- Kártevők és betegségek: Az éghajlatváltozás a növényeket károsító kártevők és betegségek elterjedését és előfordulását is befolyásolhatja. A melegebb hőmérséklet kedvező feltételeket teremthet a kártevők és betegségek számára, ami fokozott károkat és terméscsökkenést eredményezhet. A természetes ragadozók nem biztos, hogy olyan gyorsan reagálnak ezekre a változásokra, mint a kártevők. Emellett új, eddig az adott területen ismeretlen – ennél fogva, természetes ellenséggel sem rendelkező – kártevők megjelenését is elősegíti az éghajlat változása.
- Talajminőség: Az éghajlatváltozás hatással lehet arra a talajra is, amelyben a növényeket termesztik. A hőmérséklet és a csapadék változásai talajerózióhoz, a tápanyagok megfogyatkozásához és a talaj termékenységének csökkenéséhez vezethetnek, ami mind hatással van a terméshozamokra.
Szupernövények
A globális felmelegedés okozta nehézségeket felismerve a Hishtil kifejlesztette a Durabello sorozatot, amely megoldást kínál a zord időjárási körülmények között folytatott termesztésre.
A Durabello növények lényegesen ellenállóbbak a szélsőséges hideggel és hőséggel, valamint az aszályokkal és más környezeti stresszhatásokkal szemben, így ideálisak a termesztők és kertészek számára, akik az éghajlatváltozás kihívásaival küzdenek – mondta Rosenblum.
A zöldségféléknél megoldást jelenthet az oltott növényekre való áttérés. Ezek olyan fiatal növények, amelyeket olyan kiválasztott alanyokra oltottak, amelyek jobban alkalmazkodnak a stresszes környezetben való élethez.
A Hishtil világviszonylatban vezető szerepet tölt be a növénynemesítési technológiában azáltal, hogy különböző zöldségek, például paradicsom, uborka, paprika és más zöldségfélék számára új, továbbfejlesztett és újszerű ellenálló képességű alanyokat fejleszt ki – magyarázta a szakember, aki azt is elárulta, hogy az oltott zöldségeknek számos előnyük van.
A szélsőséges időjárási viszonyok mellett ezek a növények különösen termőképesek, és még nehéz körülmények között is jelentős terméshozamot biztosítanak. Továbbá az oltványok a talajban előforduló betegségekkel szemben is ellenállóak, és kevesebb vizet és műtrágyát igényelnek, mint a hagyományos növények, köszönhetően a továbbfejlesztett gyökérrendszernek, amely mélyebbre nő a talajba, hogy olyan víz- és tápanyagforrásokat találjon, amelyek a palántás növények számára nem lennének könnyen hozzáférhetőek – folytatta Rosenblum.
Összefoglalva, a globális felmelegedés jelentős hatást gyakorol a globális élelmezésbiztonságra és az emberek megélhetésére világszerte. Az olyan adaptációk, mint a talaj egészségének javítása, a szárazságtűrőbb növények kifejlesztése és a fokozott vízgazdálkodás segítenek ellensúlyozni ezeket a problémákat.
