Növénytermesztés

Tudnivalók a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotról 1.

NAK

Egyes támogatások teljes körű kifizethetőségének feltétele a már jól ismert kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének teljesítése. Ennek részét képezi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (a továbbiakban: HMKÁ) előírásrendszere, illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK).

Fontos azonban, hogy az előírásokban ne csak a kötelezés tényét lássuk, hanem gondoljuk át, s alkalmazzuk gazdaságunkban, hiszen hosszútávon előnyünkre válik. Az előírásokból most a talaj fedésére vonatkozó részt ismertetjük.

„Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után,
– őszi kultúra vetésével,
– másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy
– a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.”

Az előírások által részben megóvjuk talajainkat az eróziós hatásoktól, azaz talajunk földünkön marad, s nem viszi el a víz, a szél. A talaj fedésével az eróziós hatásokon túl óvjuk talajainkat a hirtelen lezúduló csapadék szerkezetromboló hatásától. Az elporosodott talajokban a víz tározása is csekély, továbbá csökken a talajélet, s nő az aszályérzékenység. Az élő gyökerek segítik a talajban a hasznos mikróbák életfeltételeinek biztosítását, esetileg a mélyen gyökerező másodvetések, vetések lazítják talajainkat.

A már betakarított növények tarlóját a rendelkezés szerint szeptember 30-ig – esetenként szeptember 1-ig – fenn kell tartani, sekély tarlóhántás és ápolás, középmély- vagy mélylazítás megengedett. Fontosnak tarjuk azonban a talaj nedvességmegőrzése és szervesanyagkészletének javítása, fenntartása érdekében a sekély tarlóhántás, majd lezárás elvégzését. A sekélyen hántott tarló, amelyre a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása egyaránt jellemző, a vizsgálatok szerint átlagosan 6-36%-kal kevesebb nedvességet veszít, mint a bolygatatlan és fedetlen tarló. A tarlóhántás a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb eleme. A tarlóhántást a lazító-porhanyító műveletek elvégzésével egy időben gyengén tömöríteni is szükséges, tehát a felszínt le kell zárni. Így alakul ki az ún. második szigetelő réteg, amely egyben a szél szárító hatását is csökkenti. További cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a hasznos mikroszervezetek tevékenysége felélénkül.

Fontos azt felismerni, hogy a talaj megfelelő állapotában igen nagy mennyiségű víz tározására alkalmas, azonban ahhoz úgy is kell gazdálkodnunk rajta (eketalp réteg megszüntetése, szervesanyag-visszajuttatás, vízmegőrzést biztosító agrotechnikák stb.)

A leírtak átgondolása és alkalmazása mindenki számára kölcsönös előnyöket biztosít! A gazdálkodónak termékeny talaj, a víz helyben tartása, környezetnek a terhelések (por, sár, szermaradék stb.) minimalizálása.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ha hiányosan kelt a kukorica: hogyan találjuk meg az okát?

2025. január 30. 11:10

A termelők sokszor maguk sem értik, hogy mi okozza a kukoricaállományukban a hiányos, foltos kelést. Pedig kis keresgéléssel feltárhatók az okok.

A kukorica felépítése határozza meg, hol teljesít a legjobban

2025. január 27. 14:40

Így maximalizálhatja a hozamot: a hibridek levélszerkezete és csőtípusa befolyásolja, hogy intenzív vagy stressznek kitett területen vethetők-e.

Direktvetés angol technológiával: van, aki erre esküszik

2025. január 23. 09:40

A német gazdálkodó több előnyét látja a no-tillnek, mint hátrányát. A speciális vetési körülményekhez pedig egy direktvető gépet vásárolt.

Hol terveznek költségcsökkentést a gazdálkodók 2025-ben?

2025. január 20. 10:10

Az árrés és a bevételek egyre kisebbek, muszáj a kiadásokat megfogni, a költségeket csökkenteni. Melyik ujjába harap a termelő?

Tudjon meg mindent a kölcsönös megfeleltetésről! - 1. rész: Mi fán terem a KM?

2019. december 5. 07:36

A kölcsönös megfeleltetés minden gazdálkodóra vonatkozik, akik tevékenységükhöz támogatást vesznek igénybe a közösségi forrásokból.

Vetésváltási előírások – nem növényvédelmi szempontból

2018. december 12. 07:38

A minap feltettem a kérdést a követőim között facebookon, hogy milyen vetésváltási előírásokat ismernek és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a várt kommentdömping elmaradt. Vajon tényleg nincsenek tisztában a jogszabályi követelményekkel?

Tudjon meg mindent a kölcsönös megfeleltetésről! - 3. rész: A vizek nitrátszennyezés elleni védelme

2020. január 3. 09:40

A harmadik részben a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelméről, annak szabályairól lesz szó. Ezt a KM-ben a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények közül a JFGK 1 jelöli.

Mától tilos a trágyázás nitrátérzékeny területeken

2018. október 31. 10:33

Az őszi kalászosok, esetében a fejtrágyázás már február 1-től megengedett. A nitrátrendelet előírásai a VP AKG-ba bevitt területeken is kötelezően betartandók a terület érzékenységétől függetlenül.