A határidős tőzsdei piacokon szeptember vége új árcsúcsokat hozott és lassan már mindegy, milyenek a fundamentális tényezők.
A tőzsdei áraknál a csütörtöki amerikai készletjelentés erőteljes áremelkedést hozott és mint arra a napi beszámolóban is kitértünk ez akár a szezon egészére is hatással lehet. A 14 évre visszamenőlegesen legalacsonyabb búza készletek az USA-ban jogosan indították el az áremelkedést, de egyelőre azt is hozzá kell tenni, hogy ennek nem volt érdemi hatása a legfontosabb exportőr régió, a Fekete-tengeri export piacok áraira. Igaz, ott már hetek óta a 300,-USD/to-t meghaladó árakat jegyeznek és mivel ez tényleges fizikai piac, egyelőre még az orosz export-adó emelése sem tudta erősíteni ezt a piacot.
A kínálat ebből a térségből az USDA (az USA Mg.Min-a) adatai alapján a világ összes exportjának, 147 millió tonnának közel felét teszi ki, ha a romániai exportot is beleszámoljuk, ezért is jellemző inkább itt a tartott tendencia. Ha a vevői piacokat nézzük, az elméleti alapon számolt áraknál a világ más térségéből származó búza pl. Egyiptomba vagy Algériába még mindig 30 USD/to-val kerülne többe, mint a fekete-tengeri térség ajánlott árai. Az exportot ugyan Oroszország korlátozza az export vámokkal, de még így is 35 millió tonna eladásával lehet számolni a szezon folyamán.
A tőzsdei árak, jegyzések szárnyalásának a készlet-jelentésen kívül az EUR/USD árfolyam változása is jelentős támaszt adott, a dollár erősödése mögött inflációs félelmek és a nyersanyag piac folyamatos erősödése is jelen van. A globális agrár-felhasználásban jelentős földgáz ára az elmúlt hónapokban a háromszorosára emelkedett és ez csak egy a jelentős áremelkedést hozó tényezők közül. Ide sorolható a fuvardíjak emelkedése is és a tengeri szállítmányozásban fennakadásokat okozó, a Mexikói-Öbölben található nagy amerikai export-kikötők működését átmenetileg megakasztó hurrikán okozta károk is.
A kukorica árának alakulása még vagy nyugalmi állapotban van vagy csak a vihar-előtti-csend fázisában, de az elmúlt napokban nem mutatott olyan mértékű emelkedést, mint a búza ára. A fizikai piaci árakat feltüntető táblázatunk azt is mutatja, a szimpátia hatott és az európai jegyzéseknél 10 EUR/to-t kb. 5,5-6%-ot meghaladó áremelkedést tapasztalhattunk, míg a chicagói áraknál ez „csak” 3,5 % körül volt. Ebben már szerepe volt az európai várható kukorica-termésről szóló előrejelzéseknek is, amelyek nem a legjobb eredményeket vetítik előre.
Az olajosmagvaknál is látványos és rekordokat döntögető áremelkedés volt, a repce árának emelkedése megállíthatatlan továbbra is és mivel e mögött tényleges áruhiány is feltűnik, ez hatni fog a többi olajosmag árára is.
Diagrammunkon is látható az emelkedés és az is, hogyan alakultak a belföldi árak a búza és a kukorica esetében:
A malmi búza ára már az AKI PÁIR adatgyűjtése alapján is 79.000,-Ft/to fölé került, míg a kukorica árszintjét 74.000,-Ft/to-s szintre jelzik. Ez utóbbi adat eltér a piacon tapasztalhatótól, az elmúlt napokban az ó-kukorica ára is és az új kukorica ára is 85.000,-Ft/to körül mozgott. A Budapesti Értéktőzsde Áruszekciójában novemberre van jegyzés, de az is 86.000,-Ft/to-n áll és tényleges üzletkötés alapján a mostani, még meglévő ó-termésű kukoricáért is legalább ennyit kellett fizetni. Úgy vélem, az AKI PÁIR adatok korábbi kötések teljesítéséhez kapcsolódhatnak és nem mostani új szerződésekhez.
Kulcskérdés lesz a következő napokban a betakarítás állása. Egyelőre a napraforgóra vannak értesülések tényleges hozamokról és azok elmaradnak a legutóbbi becslésekben szereplő 2,73 to/ha-os előrejelzéstől és sajnos közelebb vannak a 2-2,4 to/ha-os értékhez. Ez továbbra is indokolja, hogy a belföldi felhasználók minden napraforgót, amit csak lehet itthon tartsanak, magyarul többet fizessenek, mint amit az exportra kerülő áruért el lehet(ne) érni.
A kukorica eddigi hozamai is jóval gyengébbek, mint amit vártak – az 5,0-5,5 to/ha-os hozamokról lehet hallani és csak elvétve jelennek meg ennél jobb eredmények. A piacra erősen nyugtató hatással lenne, ha a heti betakarítási jelentések széles körben publikusak lennének, de egyelőre nem érhető el a múlt heti információ. Ez azt sugallja, hogy rosszabbak az eredmények a vártnál és akár el is tűnhet az export árualap a kínálatból. Erre enged következtetni a kialakult belföldi ár, ami -mint az táblázatunkból is látható-, megközelíti azt az árszintet, mint amit az importból származó áruért lenne fizetendő. A romániai exportárak alapján a kelet-magyarországi raktárakba vagy dunai kikötőbe történő leszállítás esetén a kukorica ára 90.000,-Ft/to körülre adódik. Igaz ezt még a hazai feldolgozók nem kell megfizessék, de figyelmeztető, hogy a budapesti tőzsdei ár novemberre már 86.000,-Ft/to illetve jövő márciusra 88.000,-Ft/to.
Ahogy az a napraforgó és a repce esetében is igaz volt, most az látszik, hogy minden terményre áll, a belföldi eladási árak jóval magasabbak lettek, mint amit az export-piacok megengednének és ez alól csak az olasz kukorica jegyzésekből számolható hazai ár a kivétel – de azon meg nincs üzlet…
Összességében úgy látszik, a belföldi kínálat még mindig visszafogott, az árak emelkedésére számítanak a potenciális eladók és talán kevésbé észrevehető, hogy a felhasználók számára az vált az eldöntendő kérdéssé: meddig tudják finanszírozni a termékeikben érvényesíthetőnél nagyobb alapanyag-áremelkedést.
Vannak alapvető élelmiszeripari termékek és az állatoknak is enni kell, de egyre több helyről hallani, a jelenlegi állatállomány után nem biztos, hogy a termelési ciklust újra tudják kezdeni a gazdák.
Mindezzel egyidőben haladnak az őszi munkák, a vetések a héten kaphatnak egy kis csapadékot és remélhetőleg lesz még további éltető eső, így a következő év jobb termést hoz majd. A területekre vonatkozó számok, adatok alapján lehetünk majd optimistábbak a jövőt illetően.
