A Növényvédelmi Klub 399. ülésén Péter Zoltán, a Biocont Magyarország Kft. munkatársa tartott előadást november 4-én a vendégeknek a világ és hazánk biológiai növényvédelmének vonatkozásairól és a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségeiről.
Péter Zoltán, a Biocont Magyarország Kft. észak-dunántúli regionális szaktanácsadója beszélt a biológiai növényvédelem fogalmi hátteréről, az ökológiai növénytermesztés térnyeréséről, azon belül is a biotermékek egyre növekvő piaci részesedéséről, illetve az ökológiai termesztésbe vont területek bővüléséről. A szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségein belül három fontos kórokozó, a peronoszpóra, a lisztharmat és a feketerothadás elleni védekezési lehetőségekről, valamint a teljes Nagy-Somlói Borvidék ökológiai termelésre való átállásáról volt szó.
A biológiai növényvédelem fogalma és eszközei
A biológiai növényvédelem röviden a mezőgazdasági károsítók (gyomnövények, kártevők és kórokozók) természetes ellenségeinek alkalmazása azok visszaszorítására vagy elpusztítására. Ennek a védelmi rendszernek széles eszköztára közül kiemelendők a:
- biotechnikai eszközök (pl.: feromonos légtértelítés),
- mikroszervezetek (pl.: mikrobiológiai peszticidek),
- növényvédelmi hatású növényi kivonatok (pl.: azadirachtin, piretrum),
- biostimulátorok (pl.: huminsavak),
- növénykondicionálók (pl.: kálium-hidrogén-karbonát),
- makroszervezetek (pl.: hasznos élő szervezetek – parazitoidok, ragadozók).
Az ökológiai növénytermesztés térnyerése
Egyre nagyobb igény jelentkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek iránt. Ez egyrészt a szigorúbb minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével, másrészt az egyre több háztartást érintő környezettudatosabb vásárlói elvárásokkal is magyarázható. Ebből következően nő az ökológiai növénytermesztés során felhasználható növényvédő szerek mennyisége, a kutatás-fejlesztést pedig ösztönzi az ehhez az irányhoz kapcsolható új hatóanyagok kifejlesztésére (a növényvédőszer-piacon történt jelentős változások során csak az elmúlt 4-5 évben közel 50 hatóanyag került kivonásra az Európai Unióban, ami nem kevesebb, mint 200 készítményt érint, ám az engedélyezett 12 új hatóanyag fele a biológiai eredetű hatóanyag).
Zoltán hozzátette, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen kezdik felismerni a tapadásfokozók alkalmazásának vitathatatlan előnyeit: köztük a felhasznált növényvédőszer-mennyiségek csökkentését ugyanolyan növényvédelmi eredmények mellett.
Ezeket a szempontokat mérlegelve prognosztizálható, hogy az ökológiai növénytermesztés jelentőségének növekedése folytatódni fog: 1999-hez képest 2017-re már több mint hatszorosa volt világviszonylatban az ökológiai növénytermesztés teljes területe, az ezzel foglalkozó kétszázezer termelői közösség pedig 2017-re 2,9 milliós létszámra nőtt. Ennek eredményeképpen Földünk országaiban összesítve a termesztésbe vont területek 1,4%-a ökológiai gazdálkodási terület. A 2017-es évre bekövetkezett jelentős területnövekedésben szerepet játszott az, hogy Ausztrália legelőit (8,5 millió ha), valamint Argentína és Kína egyes területeit is ökológiai termesztési feltételek alá vonták.
Magyarországon 2018-ban a mezőgazdasági művelés alá vont területek 4%-át tették ki az ökológiai termesztés alá vont területek, amiből legnagyobb hányadban a levélzöldségek (32%) képviseltették magukat a gabonafélék (1,5%) és a szőlő (2,5%) mellett, ezenkívül dinnye, szamóca, további zöldségfélék és évelő kultúrák is szerepeltek a statisztikában.
Az ökológiai növénytermesztésből származó termékek piaci részesedése is megnőtt: a 2000-es évhez képest 2017-re ötszörösére nőtt világviszonylatban. Emellett ezekre a termékekre fordított kiadás/fő mértéke szintén növekedett. Az egyes országokban jelentős mértékben eltér ez az egy főre eső kiadás: míg hazánkban a világviszonylat mértékéhez (18 USD) képest kevés ez az érték (12 USD), addig az egyik legszigorúbb szabályozási háttérrel rendelkező Svájcban 325 USD az egy főre eső kiadás az ökológiai növénytermesztésből származó termékekre.
Folyamatosan nő az igény az ökológiai növénytermesztésből származó termékekre
A szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségei
Zoltán ezt a témakört az idei év időjárásának felvázolásával kezdte: idén a kora tavaszi meleg időjárás, a meleg, csapadékos május egyenetlen fakadást eredményezett a szőlőben szerte az országban. A lisztharmattal fertőzött ültetvények száma csökkent, de akadtak gazdálkodók, akik még augusztusban is küzdöttek a peronoszpóra-fertőzéssel.
A szőlő peronoszpóra (Plasmopara viticola) kórokozó ellen az ökológiai gazdálkodás feltételeit figyelembe véve a következő védekezési eszközök állnak rendelkezésünkre: az agrotechnikai eszköztárral kezdve a gyommentes soralj, valamint a szellősebb lombfal alacsonyabb páratartalmat, ezáltal a kórokozónak kedvezőtlenebb mikroklímát biztosít. A kémiai növényvédelmet tekintve lehetőség van preventív védekezésre kontakt készítményekkel (pl.: réz), illetve növénykondicionáló alkalmazására. A réz kijuttatásával kapcsolatban Zoltán külön felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorodó szabályozásnak eredményeképpen hektáronként, éves szinten kijuttatható mennyisége 6 kg-ról 4 kg-ra csökkent.
A szőlő lisztharmat (Uncinula necator) esetében is kulcsfontosságú a primer fertőzés kialakulásának megakadályozása. Az agrotechnikai módszerek ebben az esetben is a szellős lombfal és gyommentes soralj kialakítására vonatkozó törekvésekben nyilvánulnak meg. Az ökológiai növényvédelemben alkalmazható kémiai védekezési módszerek közt a kén, illetve a levelek felületén lúgos kémhatást eredményező kálium-hidrogén-karbonát alkalmazása eredményes gyakorlat. A kálium-hidrogén-karbonát virágzáskori, illetve gyümölcsérés idején történő alkalmazása a szőlő szürkepenészes (botritiszes) rothadása ellen is alkalmazható.
A szőlő (guignardiás) feketerothadása (Guignardia bidwellii) egy 1999-ben, Zala megyében detektált betegség, amely a kórokozónak kedvező környezeti és agrotechnikai feltételek mellett 100%-os termésveszteséget is okozhat. Levéltünetét a levélszínen szemmel is látható szabályos körök adják, melynek belső szélén helyezkednek el körkörösen a fekete színű szaporítóképletek. A kórokozó kocsányon keresztül eredményesen fertőz a virágzás idején, melynek következtében a fertőzött részek a növényről lehullanak. A zsendülés előtti bogyónövekedési időszakban először csak 1-2 bogyón, majd a fertőzés terjedésével különböző fertőzési stádiumú bogyókon látható az eredményes fertőzés. A fertőzött bogyók nem hullanak le a növényről. Az eredményes agrotechnikai védekezési módszerek közé tartozik a fertőzött növényi részek eltávolítása (gyümölcsmúmiák), az időben elvégzett zöldmunka és a túlzott nitrogén-ellátás elkerülése. Az ökológiai növényvédelemben alkalmazható kémiai védekezési módszereket tekintve fontos kiemelni, hogy két menetes permetezéssel lehet védekezni a feketerothadás ellen: első menetben a kora reggeli órákban egy fertőtlenítő hatású készítménnyel (pl.: SteriClean Plant+), ezt követően az esti órákban második menetben réz-kén-adjuváns kijuttatásával. Szükség esetén 8-10 naponta ismételhetők a kezelések. Kutatások folynak a primula gyökérkivonatának hatásának felderítésére: a kultúrnövény természetes védekezőképességét növelő anyagra tehetünk szert általa.
A Nagy-Somlói Borvidék ökológiai termesztésre való átállása
A borvidék teljes területén történő termesztést befolyásoló átállás menetét Nagy-Somló Borvidékének Hegyközsége határozta meg 2018 novemberében. A 2023-ra tervezett, 3 éves átállási folyamatot egy 4 éves képzési periódus előzi meg, amelyben közreműködik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Biocont Kft. is. A somlói szőlészeknek szervezett képzésben egyetemi oktatók, gyakorló szakemberek és külföldi előadók egyaránt részt vesznek. A résztvevők terepbejárások, növényvédelmi bemutatók és tanulmányutak során megszerzik az ökológiai művelésben alkalmazandó növényvédelmi lehetőségekhez, a szőlő károsítóihoz és a különböző termesztési gyakorlatokhoz kapcsolt naprakész tudást. Ennek eredményeképpen 2026-ra a Nagy-Somló Borvidék 800 ha-nyi területével és 1600 szőlőtermelőjével lesz Magyarországon az első, ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező borvidék.
Nagy-Somlói Borvidék (Forrás: balatonize.hu)
A színes előadás után számos növényvédelmi vonatkozású kérdés merült fel, melyekre Zoltán készséggel válaszolt: szó esett az idén is nagy pusztításokat végzett dióburok-fúrólégyről, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmájáról, valamint a nagyobb tartamhatású fungicidekről.
Ezúton is köszönjük a Növényvédelmi Klub elnökének, Dr. Tarjányi Józsefnek, valamint a Klub titkárának, Zsigó Györgynek áldozatos szervezőmunkáját. Péter Zoltánnak tisztelettel köszönöm a színvonalas előadást és a beszámoló lektorálásában nyújtott segítséget!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
