Növényvédelem
Növényvédelem

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica szár- és levélbetegségei (2/2.)

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica szár- és levélbetegségei (2/2.)

Agrofórum Online

A kukorica szárbetegségei

Fuzáriumos szárkorhadás (Fusarium spp.)

A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. verticillioides fertőzés következménye a bélszövet fehéres-rózsaszín vagy lazac színű elszíneződése (1. kép), míg a F. graminearum inkább rózsaszín vagy vörös színváltozást okoz (2. kép).

1. kép F. verticillioides kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Szőke Csaba)

2. kép F. graminearum kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Szőke Csaba)

A szár külső felülete gyakran tünetmentes, de nedves, csapadékos ősz esetén fehéres, halványrózsaszín, sötétpiros penészréteg figyelhető meg rajta. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is. A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A korhadás fő tünete a kukorica idő előtti pusztulása (premature death) és a szárak törése, ami akár 15-20%-ban is csökkentheti a betakarítható termés mennyiségét. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet (26-38 °C) és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő 2-3 hét csapadékos. A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét. Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő 40-60. napon több mint 10-15%, törekedni kell a lehető legkorábbi betakarításra. A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés.

Hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina)

Széles körben elterjedt, polifág kórokozó, mely aszályos években akár jelentős kárt is okozhat. A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől (3. kép).

3. kép Macrophomina phaseolina kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Gary Munkvold)

Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát. Melegigényes faj (hőoptimuma 27 °C körüli). A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását.

Sztenokarpellás szárkorhadás (Stenocarpella maydis)

A kórokozó a szár alapi részét fertőzi. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt (4. kép).

4. kép Stenocarpella maydis kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Szőke Csaba)

Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén. A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg (24-30 °C), csapadékos időjárás következik. A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen.

Nigrospórás szárazkorhadás (Nigrospora oryzae)

Gyengültségi parazita. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Betakarításkor a csövek lefelé lógnak – akár le is eshetnek – mivel a kocsányuk korhadt és gyenge (5/a. kép). A csövek hosszanti irányban rostjaikra esnek szét, gumiszerűen puhává válnak (5/b. kép).

5/a.-5/b. kép Nigrospora oryzae kártétele a csőkocsányon (a) és a csövön (b)
(Fotó: Pintér János 11/a. kép; Szőke Csaba 11/b. kép)

Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek 2-3 évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már 10-17 °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal (szármaradványok aláforgatása, vetésváltás), csávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

Kisebb jelentőségű szárbetegségek

Kukorica antraknózis (Colletotrichum graminicola)

A kukorica és más pázsitfűfélék kevésbé ismert és fontos betegsége. A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés (6. kép).

6. kép Colletotrichum graminicola kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Adam Sisson)

A leveleken kisebb-nagyobb, nem szabályos, sötétebb szegéllyel körülvett foltok képződnek, amelyek gyorsan terjednek és összeolvadnak, ami korai levélszáradáshoz („leforrázott növény”) vezet. Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött 4-6 héttel a virágzást követően elhal. A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő. Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése.

Pitiumos szárrothadás (Pythium aphanidermatum)

Ez a szárrothadás a tenyészidőszak alatt szinte bármikor előfordulhat, főleg akkor károsít, ha az évjárat nagyon csapadékos. Az első internódiumot pusztítják el a talaj felett. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz (7. kép).

7. kép Pythium aphanidermatum kártétele a kukoricaszáron
(Fotó: Alison Robertson)

A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el. Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet. Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél.

A kukorica levélbetegségei

A különféle levélbetegségek évente eltérő mértékű termésveszteséget okozhatnak. A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit. Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet.

Helmintospóriumos betegségek (Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum)

A Bipolaris zeicola (8. kép) július végétől fertőzi a kukorica levelét és a csöveket.

8. kép Bipolaris zeicola tünete a kukorica levelén
(Fotó: Alison Robertson)

A betegség következményeként a leveleken 1-2 cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható. A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő tünet lehet még a szártő korhadása is. Az Exserohilum turcicum (9. kép) csak a csuhéleveleket és leveleket fertőzi.

9. kép Exserohilum turcicum tünete a kukorica levelén
(Fotó: Szőke Csaba)

Az általa okozott orsó alakú olajzöld foltok akár 10-15 cm hosszúságot is elérhetik. A foltok később beszáradnak, megbarnulnak és megjelennek rajtuk a gomba piszkosszürke konídiumtartói és konídiumtömege. Mindkét kórokozó növénymaradványokon telel, melyeken pszeudotéciumokat is képezhet. A betegség terjedéséért elsősorban az anamorf alakok a felelősek. A fertőzéshez mindkét esetben magas páratartalom szükséges. A B. zeicola a mérsékelten meleg, az E. turcicum a meleg időjárást kedveli. A B. zeicola esetében a fertőzött vetőmag is lehet primer fertőzési forrás. Ellenük való védekezés vetőmagcsávázással, ellenálló hibridek termesztésével és a beteg növényi részek alászántásával lehetséges.

Kukorica golyvásüszög (Ustilago maydis)

A kukorica golyvásüszög a világon mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek. Gyakori, de jelentős kárt nem okozó, teljesen közönséges betegség. Kisebb-nagyobb kártételével minden évben számolni kell. Elsősorban a csemegekukorica- és vetőmagtermesztésben fordulhat elő számottevő kár. A gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető betegség. A golyva leggyakrabban a csövön (10. kép), a száron, valamint a leveleken található, nagyságuk az 1 cm és 30 cm átmérő között változhat.

10. kép Ustilago maydis csőkártétele
(Fotó: Szőke Csaba)

A beért golyvák felszakadnak és az üszögspórák tömege a talajra és a növényre szóródik. Fertőzni csak sebzéseken át képes, ahol helyi, lokális tünetek alakulnak ki. Az eredményes rezisztenciára nemesítésnek és a vetőmagcsávázásnak köszönhetően napjainkban jelentősége nem meghatározó.

Kukorica rostosüszög (Sporisorium reilianum)

A rostosüszög a növény generatív részeit (a csőkezdeményt és a címert) betegíti meg (11/a.-11/b. kép).

11/a.-11/b. kép Sporisorium reilianum tünete a kukorica csövén (a) és címerén (b)
(Fotó: Szőke Csaba 11/a. kép; Bónis Péter 11/b. kép)

A csőkezdemények helyén szintén tömegesen képződnek az üszögspórák. A betegség utolsó fázisaként a cső rostjaira esik szét. A rostosüszög kórokozója is a talajban telel üszögspórák segítségével. A golyvásüszöggel ellentétben azonban a kórokozó csírafertőző, a csírától szisztemikusan jut a torzsa- és a címervirágzathoz. Az eredményes rezisztenciára nemesítésnek és a vetőmagcsávázásnak köszönhetően napjainkban előfordulása igen ritka.

Kabatiellás szemfoltbetegség (Aureobasidium zeae)

A betegség minden évben megjelenik, de jelentős terméskiesést nem okoz. Meleg, párás idő kedvez a kialakulásának. A leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg, amelyeket vörösbarna, antociános szegély övez (12. kép).

12. kép Aureobasidium zeae tünete a kukorica levelén
(Fotó: Szőke Csaba)

Később a foltok közepe kifakul, majd elhal. Erős fertőzés esetén akár részleges levélszáradás is kialakulhat. A gomba a fertőzött növénymaradványokban telel. A vetésforgó és a talajművelés csökkenti a gomba túlélését. A leghatékonyabb védekezés az ellenálló hibridek termesztése.

Közönséges rozsda (Puccinia sorghi)

A rozsdafoltok általában először június végén jelennek meg. A rozsda korai tünetei a levél felületén megjelenő klorotikus foltok. Ezek hamarosan porszerű, téglavörös pusztulákká fejlődnek (13. kép).

13. kép Puccinia sorghi tünete a kukorica levelén
(Fotó: Szőke Csaba)

A kórokozó teljes fejlődésmenetű, gazdacserés gombafaj. Köztesgazdái a különböző madársóska fajok, melyek érdemi szerepet nem játszanak a járvány kialakulásában. Fejlődéséhez a magas páratartalmat, a 16-23 °C éjszakai, és közepes nappali hőmérsékletet kedveli. Védekezhetünk ellene ellenálló hibridek termesztésével és a fertőzött növényi maradványok mély alászántásával.

Kukoricaperonoszpóra (Sclerophthora macrospora)

A fiatalkori fertőzés következménye a törpe növekedés, az erős fattyúhajtás-képződés, a levélcsíkoltság. A beteg növényeken a csövek deformáltak, a terméskezdemények gyéren fejlődnek. Jellegzetes tünete a köznyelvben „bolond fejűségnek” nevezett, többszörösen magukba és egymásba csavarodott címerágak zöld színű, kis levelekből álló torz képződményei (14. kép). Főleg az időszakosan vízzel borított ártereken és a mélyebb fekvésű táblákon jelent meg. Védekezésként a területek vízrendezése és a betegséggócok felszámolása jöhet szóba.

14. kép Sclerophthora macrospora tünete a kukorica címerén
(Fotó: Mark Licht)

*

A kukoricát növénykórtani szempontból a legegészségesebb növények között tartjuk számon. Ez a megállapítás manapság már annyira nem egyértelmű. Tény, hogy önmagukban ezeknek a gombás betegségeknek a nagy része gazdaságilag jelentős terméskiesést nem okoz. Azonban a napjainkban jellemző szélsőséges időjárási anomáliák miatt sok esetben fejlődnek gyengén a kukoricatáblák. Többször előfordul ilyenkor, hogy egy kis jelentőséggel bíró betegség a legyengült növényállományt megtámadva, még nagyobb bevételkiesést okoz a termelőknek.

Erre az idei évben volt is példa; csemegekukorica vetésnél a légköri aszály miatt igen rossz megtermékenyüléssel kellett szembesülnie az egyik termelőnek. Ez már önmagában is nagy probléma, azonban ehhez még az adott területen fuzáriumos szárbetegség is társult, minek következményeként a kár mértéke közel 15-20%-kal nőtt az adott táblán. A szemléletváltásra az is okot ad, hogy – ahogy a bevezetőben azt már leírtuk – napjainkban a kukoricafelhasználás szerkezete jelentős mértékben változik. Az élelmiszeripari hasznosítás fokozatosan nő, ami még inkább megköveteli azt, hogy a termelő jó minőségű, mikotoxinoktól mentes terményt takarítson be.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Szőke Csaba, Dr. Spitkó Tamás, Dr. Pintér János, Tóthné dr. Zsubori Zsuzsanna, Dr. Berzy Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Marton L. Csaba, Dr. Magyar Donát, Dr. Molnár Orsolya: A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés (2017. E72. 74. old.) című írása alapján

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

2019. augusztus 14. 10:18

Napjainkra Magyarországon a gyapottok-bagolylepke populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.

Új (gondolat)vetés a csávázásban

2019. augusztus 13. 08:20

Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ezidáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni. Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől.

Egy különleges évjáratot követ egy másik… - Milyen volt a szőlő növényvédelme 2019-ben eddig?

2019. augusztus 12. 04:36

A növényvédelmi szezon a „célegyenesbe” fordult. A szürkepenész elleni védekezések már fürtzáródás előtt elkezdődtek, de az időjárás előrejelzés alapján fontos a megfelelő fürthigiénia fenntartása és a megfelelő zöldmunka elvégzése.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

A csicseriborsó gyomirtása

2019. február 20. 11:34

Az összeállításban a különböző hüvelyes növények termesztésekor alkalmazható gyomirtási módszerekről olvashatnak.

Beérett, lábon álló kukoricák kártevői

2018. január 23. 20:32

A kukorica kiterjedt kártevő közösségéből a talán legkevésbé ismert, jelentőségüket tekintve háttérbe sorolt kártevő csoportot képviselik az ún. időskori, szeneszcens kártevők.

A sárgarozsda és a kabócák is megjelentek a Tolna megyei táblákon

2018. január 29. 07:45

Ha nem változik az időjárás februárban, a gazdálkodók komoly növényvédelmi kihívások elé nézhetnek az idei szezonban.

Drónos növényvédelmi bemutatót tartanak Kalocsa mellett

2018. március 26. 06:24

Az exkluzív növényvédelmi megfigyelés modern monitoring drónnal történik majd, ami után a felvételeket kiértékelik egy rövid előadás során.