Az időjárással rendkívül nehéz dacolni, és bizony a hobbikertészeknek és háztájon piacra termelőknek is fel kell készülniük a szélsőségekre. A tavaszi fagy sok kárt tud okozni a növényeinkben, de szerencsére többféleképpen felkészülhetünk a védekezésre ellene.
Az előző cikkben a főbb, fagyvédelem megelőzésére és mérséklésére vonatkozó, úgynevezett passzív fagyvédelmi módszerekkel ismerkedhettünk meg. A termőhely megválasztásán, a fagyra kevésbé érzékeny növényfajok ültetésén és a megfelelő növénygondozáson túl azonban eljöhet az idő, amikor ennél többre van szükség a rendkívül veszélyes, tavaszi fagyok hatásainak mérséklésében.
Mielőtt a további módszereket áttekintjük – amelyek között aktív fagyvédelmi módszerek is vannak, vagyis amikor a hőmérsékleti értékeket igyekszünk pozitív irányba befolyásolni -, érdemes tisztázni, mi is pontosan a fagy, és miért okoz nagy bajt a tavaszi fagy.
Mit kell tudni a fagyról?
Fagy akkor keletkezik, amikor a légkörben lévő vízgőz szilárd halmazállapotú anyaggá változik. Ekkor a vízgőz fagypont alatti hőmérsékletnek van kitéve, és egy vékony jégréteg alakul ki a szabadban lévő tárgyakon, utakon, növényeken.
A fagy azért károsítja a növényeket, mert a növény sejtjeiben lévő víz jégkristállyá alakul, ami így megakadályozza a folyadékok mozgását a sejtekben, ezáltal kárt tesz a növényi szövetekben is. Leginkább a lombhullató fák vannak kitéve a veszélynek, amelyek kora tavasszal bombaszerűen megindítják az enyhébb időben a nedvkeringésüket, rügyeket, virágokat hoznak, és egy hirtelen fagy egy lendülettel tönkre is teheti őket.
Onnan tudhatjuk, hogy minden igyekezetünk ellenére sem sikerült sértetlenül megúsznunk a fagyot, hogy a növényen az ágak és a levelek elszíneződnek – sötétbarnák vagy feketék lesznek. Ezeket a növényi részeket érdemes lesz eltávolítani, azonban mielőtt metszeni kezdenénk, várjuk meg, míg tartósabban felmelegszik az idő.
Legyünk résen, figyeljük az időjárást!
Tavasszal minden kertésznek érdemes figyelnie napi vagy heti rendszerességgel a várható időjárást, így időben felkészülhetünk egy esetleges komolyabb lehűlésre. Egyértelmű, hogy a hőmérséklet 0 oC alá csökkenése a fagy fő oka, de különösen akkor „hatásos”, ha megfelelő mennyiségű nedvesség is van a levegőben, ami elősegíti a jégkristályok képződését.
A felhős éjszaka ettől eltérően viszont segíti visszatartani a meleget a légkörben, megvédve a földet a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. A derült ég ezzel szemben segíti a lehűlést, hiszen nincsenek felhők, amelyek megakadályoznák a hő távozását. Szélcsendes időben megint csak hidegebbre kell számítani, hiszen a kevés légmozgás miatt a melegebb áramlatok nem tudnak eloszlani a földön.
Mindezek ismeretében nézzük az alábbi módszereket, amelyekkel megakadályozhatjuk a fagy sokszor végzetes hatását a növényeinkre.
Fagyvédelmi öntözés
A fagyvédelmi öntözés a házikertben a talaj nedvesen tartását jelenti, ami segíthet megvédeni a növényeket az éjszakai fagytól. Ez kissé furcsának tűnhet, de a nedves talajnak szigetelő hatása van, és éjszaka lassabban hűl le. Ha fagyveszély előtt öntözünk, azt mindenképpen délben tegyük, amikor melegebb az idő.
Jól jön plusz egy réteg
Az öntözést kiegészíthetjük a biztosabb védelem érdekében talajtakarással is, ezzel hatékonyabban megvédhetjük a talajt a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. Erre a célra használhatunk fenyőmulcsot, szalmát, faforgácsot vagy lehullott lombot. Terítsünk le a növény köré vastagon a takaróanyagból, de a törzse vagy szára körül hagyjunk meg pár centiméternyi területet, hogy a talaj melege fel tudjon jutni a növényhez! Ez az egyik legbiztosabb megoldás a fagy elleni védekezésben, viszont amikor elkezd melegedni az idő, akkor a talajtakaró nagy részét vagy egészét el kell távolítanunk.
Ha a talajtakarás nem elég: takarjuk be a növényt!
A mediterrán térségből származó fafajokat, és minden fiatal, 1-4 éves gyümölcsfáinkat is védenünk kell a fagytól, mert a hideg jelentősen károsíthatja őket, nem ritkán a teljes pusztulásukat okozhatja.
A talajtakarás mellett körbetekerhetjük a fák törzseit takarókkal, rongyokkal vagy kartonokkal. A tekerést a törzs aljától kezdjük, egészen a legalacsonyabb ágakig, és figyeljünk arra, hogy fedésben legyenek a rétegek! A körbetekert anyagot bármivel rögzíthetjük, aminek nem árt a fagy. Ha a hőmérséklet több napon át fagypont körül mozog, akkor egy műanyag fóliát is körbetekerhetünk az anyagokon a hatékonyabb szigetelés érdekében.
Gondoljunk a cserepes növényekre is!
A teraszon, balkonon elhelyezett növények igen üdítő látványt nyújtanak egy hosszú tél után, és alig várjuk, hogy benépesítsük velük a környezetünket. Azonban a műanyag virágtartókban, virágcserepekben elültetett növények sokkal érzékenyebbek a hidegre, és a gyökérzetük is könnyebben károsodik. Válasszunk egy olyan helyet számukra a fagyos éjszakára, ami nem túl meleg (pl. a garázs, a fészer vagy a kamra)! Ez nagyon fontos, mert ha szobahőmérsékletre visszük be őket estére, a drasztikus hőmérséklet-változás is károsíthatja őket.
Mielőtt bevinnénk őket, vizsgáljuk át a növényeket, hogy nincsenek-e rajtuk kártevők vagy nem betegek-e. Ha tudjuk, érdemes őket távol tartanunk a szobanövényeinktől. Ha elmúltak az éjszakai fagyok, akkor újra kitehetjük őket a szabadba.
Kapcsolódó cikkek:
