Hol és mikor érdemes beszereznünk a hagymás dísznövények hagymáit? Mire figyeljünk a hagymák vásárlásakor? Milyen mélyre helyezzük a földbe az egyes fajok esetében a hagymákat?
A különleges, gyönyörű virágokat nevelő hagymás dísznövények üde megjelenésükkel egyedi hangulatot képesek teremteni a kertünkben. Virágágyásainkból nem hiányozhatnak a már februárban virágzó sáfrány, vagy a kora tavasztól virágzó nárcisz, jácint, gyöngyike képviselői, akiket virágzási idejükben a tulipán követ egészen májusig.
A körültekintően megvásárolt, tehát egészséges, fertőzésmentes hagymák a megfelelő helyre, megfelelő mélységben elültetve tavaszra csodálatos virágokat nevelnek.
Ezeknek a növényeknek a hagymája gyakorlatilag egy föld alatti tápanyag-raktározó szerv, mely lehetővé teszi ezeknek a növényeknek az áttelelését. Itt meg kell említeni, hogy nem szabad egy kalap alá vonni a különböző raktározószervvel rendelkező növényeket, melyek ültetési ideje, gondozása és virágzási ideje is eltér! Hagymával rendelkezik például a tulipán, a díszhagymafélék, a császárkorona, a nárcisz és a jácint, míg a dália, a szellőrózsa, a begónia és a ciklámen gumós növény. Hagymagumóval rendelkezik a sáfrány (krókusz) és a kikerics, rizómája (gyöktörzse) van a japán és szibériai nősziromnak.
Mire ügyeljünk a vásárláskor?
Már szeptember elejétől-közepétől kereshetjük a szaküzletekben és nagyáruházakban a hagymás és gumós növényektől roskadozó állványokat. Ahhoz, hogy minél nagyobb választékból válogathassuk össze a kertünkbe elképzelt színű és formájú tulipánokat, nárciszokat vagy díszhagymákat, érdemes már ősz elején felkerekedni és megvásárolni őket, így legalább bármelyik elkövetkező szabad hétvégénken munkához láthatunk otthon.
A hagymákat a legtöbb helyen átlátszó, légáteresztő műanyag csomagokban árulják. Vizsgáljuk meg vásárlás előtt a hagymákat a zacskóban, már amennyire erre a hagymák megsértése nélkül lehetőségünk van: összenyomható, büdös, penészes vagy rothadt hagymát tartalmazó zacskót ne vásároljunk meg, még akciós áron sem! Gondoljunk arra, hogy évelő növényeket nevelhetünk a hagymákból, amik éveken keresztül pompásan virágzó társaink lesznek a kertben! Áldozzunk a megvásárlásukra ennyi figyelmet és költséget, és nem bánjuk meg az előzetes óvatosságot és költségeket!
Hagymás dísznövények ültetése a kertben
Az időjárástól függően szeptembertől novemberig ültethetők kertünkbe a hagymás dísznövények: a díszhagymafélék, a tulipán, a csillaghagyma, a kékcsengő, a nárcisz, a jácint, a gyöngyike, a hóvirág, a császárkorona stb.
A virághagymák földbe helyezésének mélységével kapcsolatban általánosan bevett gyakorlatok sokaságát olvashatjuk különböző fórumokon, szakleírásokban és gondozási útmutatókban. Idővel mindenkinek meglesz az a taktikája a hagymás dísznövények ültetésében, amire esküszik, de a kezdő kertészek még érthető módon ragaszkodnak a számokhoz és mértékegységekhez. Magától értetődő alapszabály, hogy minél nagyobb a hagyma, annál mélyebbre kell ültetni. A következő jótanácsokat szedhetjük össze az ültetési mélység meghatározásához:
- a virághagyma magasságának kétszerese adja az ültetési mélységet: ez egy általános, működő gyakorlat,
- a hagyma körméretének a kétszerese adja az ültető gödör mélységét: ezzel a meghatározással nemrég futottam össze először, és nem hiszem, hogy sokan alkalmazzák kiskerti körülmények között,
- minden megvásárolt hagymacsomagnak a leírásában szerepel a megfelelő ültetési mélység: ez nyilván a legbiztosabb mérték, de kevesen szöszmötölnek a betartásával külön-külön minden fajt és fajtát figyelembe véve,
- tapasztalati úton feljegyzett ültetési mélységek:
Császárkorona hagymája | 20 cm |
Csillaghagyma | 15-20 cm |
Tulipánhagyma | 10-15 cm |
Nárcisz- és jácinthagyma | 10 cm |
Gyöngyike hagymája | 5-10 cm |
Hóvirág hagymája | 5 cm |
Én a magam részéről a virághagyma magasságából számolva, vagy a fajtaleírásban olvasva, illetve tapasztalatok útján megállapított ültetési mélységet tartom követendő gyakorlatnak a tavaszi virágzó siker érdekében.
Az ültetési mélységen kívül tájékozódjunk a különböző fajok környezeti igényeiről: a legtöbb hagymás dísznövény napos (tulipán) vagy félárnyékos (kerti jácint) helyet kedvel, amely lehetőleg széltől védett, évelő gyomoktól, talajlakó kártevőktől és gyökérmaradványoktól mentes, a talaj pedig laza, jó vízáteresztő képességű. Ha kertünk talaja túl kötött, előkészíthetjük az ültetőgödröt vagy -árkot úgy, hogy virágfölddel és/vagy homokkal keverjük össze a kerti földet, ezáltal lazítva azt. Ha ezzel nincs időnk/módunk bajlódni, kötöttebb talaj esetén kicsit sekélyebbre, lazább szerkezetű talaj esetén kicsit mélyebbre helyezzük a hagymákat! Fontos továbbá, hogy a választott kertrészen ne fenyegessen pangó víz veszélye, ugyanis a hagymák nagyon érzékenyek a túl sok nedvességre: hamar berohadnak, a növény pedig rövid időn belül elpusztul.
Ültetés során figyeljünk arra, hogy az elhelyezett hagymák csúcsukkal felfelé, az alja, illetve a gyökérkezdemények lefelé álljanak! A hagymák csoportos ültetés esetén se érjenek össze egymással, mindig hagyjunk legalább 2-3 „hagymányi” szélességet!
Ültetés után nem szükséges a hagymákat öntözni, mivel a hagyma képes nedvességet tárolni, így elég lesz a növény számára a téli csapadék és a tavaszi eső. Szélsőségesen száraz és enyhe téli vagy tavaszi időjárás esetén szükséges csak némi vizet pótolni a növényeknek. Ha kemény télnek nézünk elébe az előrejelzések alapján, érdemes betakarni a kertnek azokat a szegleteit, ahol virághagymák telelnek át. Talajtakarónak alkalmas a lomb, fűkaszálék vagy a tartósabb fenyőkéreg.
Szegélynövényként, sziklakertben is jól mutat
A hagymás dísznövények magasságuktól és virágzatuktól függően jól mutatnak díszkertünk szegélynövényei közt, kerti utak mentén, a lakó- vagy melléképületek napos oldalában, esetleg sziklakertekben. Ha elegendő helyet hagyunk a terjeszkedésre a hóvirágnak és a kékcsengőnek, akkor sarjhagymáik segítségével évről évre nagyobb telepeket hoznak létre az ágyások szélein, nem zárt lombozatú facsoport alatt vagy a fűben elszórtan.
A tulipán- és nárciszfajokat ültethetjük csoportosan, a hóvirágokat és gyöngyikéket elszórtan, akár a fűben szétterítve is, a természetesebb hatás érdekében – ez abszolút a saját ízlésünkre és kertünk adottságaira van bízva. Vannak, akik egyesével, elszórtan szeretik elhelyezni a többi növény között a hagymásokat, hogy egyedi pompájukkal érvényesüljenek, mások az „egységben az erő”-elvet követve mindig csoportosan ültetik őket.
Cserépbe, kőedénybe is ültethetők
A tulipán, a jácint és a krókusz sikeresen ültethető edénybe vagy cserépbe is, de lehet kísérletezni más hagymás növényekkel is. Amint már említettem, a fajok többsége nehezen viseli a pangó vizet, mert a virághagyma és a gyökér is elrothadhat, ezért érdemes a tartóedénybe, legalulra 3-5 cm kavicsot tenni, az edény méretétől függően, ezen kívül tökéletesen megfelel az ültetéshez az általános virágföld. Egyedül a mészre érzékenyebb liliomféléknek keverhetünk rododendronföldet a táptalajukba, így egészségesebben fejlődnek az alacsonyabb pH-jú talajban.