Növénytermesztés
Növénytermesztés

Talajjavítás növényekkel

Talajjavítás növényekkel

Agrofórum Online

Az elmúlt évtizedben hazánkban is a modern mezőgazdasági gyakorlat szerves részévé vált a köztesnövények vetése. A zöldtrágyázás jelentősége megkérdőjelezhetetlen, az ideális keverék kiválasztása azonban nem is olyan könnyű. A főbb nézőpontok következnek.

A zöldtrágyázás meghatározott növényekkel történő talajjavítást jelent. Ezeket a növényeket zöldtrágya növénynek, köztesnövénynek, takarónövénynek egyaránt hívhatjuk, a lényeg, hogy érdemes beterveznünk a vetésforgónkba őket. A köztesnövény elnevezés jól mutatja, hogy két fő kultúra közé vetett fajokról beszélünk. Ezeket a növényeket jellemzően nem takarítjuk be, a maghozást megakadályozva méreten tartjuk őket, majd megsemmisítésre kerülnek (terminálás) mulcsozással, hengerezéssel, kaszálással, a főnövény vetése előtt időben a talajba dolgozva őket.

Az ideális növényeknek egyszerre több feltételnek kell megfelelniük. A fajok kiválasztásánál és a vetőmag-keverékek összeállításánál két fontos szempont élvez elsőbbséget. A jól kiválasztott növények segítenek az utóvetemény igényeinek, szükségleteinek kielégítésében, figyelembe véve az adott terület adottságait, sajátosságait. A leggyakoribb fajok: mustár, olajretek, facélia, bíborhere, pohánka, tavaszi bükköny, csillagfürt, homoki zab, rozs. A régi klasszikusok mellett a vetett növények száma évről évre növekszik: alexandriai here, perzsa here, meliorációs retek, sziki kender, etióp mustár, indiai köles, négermag stb.

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit. A növények fajgazdagságot biztosítanak, tápanyagokat kötnek meg (pillangósok – nitrogén, keresztesvirágúak – kén, bór), megakadályozzák az eróziót (víz és szél) és a tápanyagok lemosódását, csökkentik a felszín alatti vizek nitrát terhelését. Gyökérzetükkel javítják a talajt és segítenek a talajbetegségek megelőzésében, javítják a hasznos talajlakók életterét (giliszták, gombák, baktériumok). Megszakítják a kórokozók, kártevők életciklusát (vírusok, fonálférgek), hozzájárulnak az optimális vetésforgó kialakításához. Csökkentik a gyomosodást, lehetővé tehetik a növényvédő szer felhasználás csökkentését. Biomasszát adnak, a humuszképződés forrásául szolgálnak. Néhány növény takarmánynövényként is hasznosítható az állattartóknak. A legtöbb faj kiváló nektárforrás a megporzó rovaroknak (méhlegelők) és időszakos élettér az apró és nagyvadaknak (vadlegelők).

Összességében a talajok termőképességének megőrzésében és javításában játszanak fontos szerepet. Beillesztésük a helyes gazdálkodási gyakorlatba, sikertényezője lehet az eredményes és fenntartható szántóföldi növénytermesztésnek. Ez nem csak az agrárreformoknak (zöldítés) és a társadalmi elvárásoknak, hanem a szakmai előnyöknek is köszönhető. A köztesnövények nem csodanövények, a helytelen agrotechnikát és termesztéstechnológiát nem ellensúlyozhatják, de okszerű használatuk sokat segíthet jövedelmező gazdálkodásunk és talajjavító, talajmegőrző céljainak elérésében. Fontos a rendszerszemlélet, a köztesnövények a megfelelő, vízmegőrző tarlóápolással, intenzív szárbontással és a forgatás nélküli műveléssel alkotnak igazán technológiát.

Végezetül nézzünk két közismert növényt és egy gyakori kombinációt. A mustár-olajretek keverék jól jöhet egy őszi búza és kukorica közé, de egy pillangós és egy gabona közé is szépen befér. Az olajretek erős karógyökere fellazítja a tömörödött talajrétegeket. A növények intenzív gyökeresedése gátolja a talajeróziót, visszaszorítja a gyomokat, aktiválja a talajéletet, javítja a talaj víz- és levegő-háztartását. A keverék nagy biomasszát ad. A mustár gyors kezdeti fejlődése lehetővé teszi a kései, akár szeptemberi vetést is. Kései felvirágzásuk szinte kizárja a maghozás esélyét, biztos kifagyásuk pedig megkönnyíti a tavaszi magágy előkészítést, mulcsvetést.

Válassza mindenki a céljainak és adottságainak megfelelő keveréket!

„… Vajon férfi-e az, aki nem teszi jobbá a világot?”

2019. augusztus 21. 09:22

A modern világ az együtt töltött minőségi idő gyilkosa, mind a család, mind a barátok, de még a munkahely tekintetében is.   Tíz nap valódi közös élmény már családi nyaralásokban is ajándék, de tíz nap, 2x10 óra repülőút és több, mint 5000 km autóban szakmázva, jó társaságban kiváló beszélgetésekkel és szakmai élményekkel - már nem is csak ajándék, hanem áldás. Csak remélni tudom, hogy „folytatása következik”, de most éljük meg a pillanatot!

A napraforgó és a szója betakarítása

2019. augusztus 13. 08:17

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között.

Röviden a takarmányfű keverékekről

2019. augusztus 12. 08:48

Az elmúlt évek tavaszain rendkívül aszályosnak bizonyult az időjárás. A legelők és kaszálók telepítése a nyár végén és kora ősszel kevésbé kockázatos. Ekkor már rendszerint elegendő csapadékot tudnak felvenni a talajból a növények a gyökérzet fejlődéséhez. Egy relatív szárazabb periódus pedig a gyökérváltáson átesett pázsitfűfélékben sem tud már maradandó kárt okozni, így elérhetjük a kívánt borítottságot.

A jó repce olyan, mint a szép szerető - Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Putnok)

2019. augusztus 7. 09:38

A Putnoki székhelyű Gömörmag Kft.-nél évtizedek óta foglalkoznak repcetermesztéssel, ami során az alkalmazott technológia nagyon sokat változott.

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?

Talajlazítók többféle kivitelben

2019. augusztus 7. 09:48

A QUIVOGNE SSDR talajlazító több munkaműveletet egyesít, hiszen lazítja a mélyebb talajréteget, enyhén forgatja és aprítja a felső talajszelvényt és a kapcsolt hengerrel lezárja a felszínt.

Fontos a termőföld termőképességének megtartása

2018. október 31. 07:46

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.