A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ismételten felhívja a gombagyűjtők figyelmét, hogy minden esetben mutassák be gombaszakértőnek a begyűjtött gombafajokat!
Idén minden kedvezően alakult
A gombagyűjtők örvendtek az idei időjárásnak, ugyanis a kedvező „széljárásnak” hála az erdők valóságos paradicsommá váltak a kirándulók számára. A hosszan tartó nyári hőséget egy országos esőzés zárta le, ennek köszönhetően nagy tömegben jelentek meg a kalapos gombák: úgy az ehető fajok, mint a teljes gombatermés 90%-át jelentő nem ehető és mérgező fajok is. Ez utóbbiakra hívja fel a Hivatal minden gyűjtő figyelmét.
Egyszerre a nyári és az őszi teríték az erdőben
Az őszi szezonban legtöbben a hegyvidékek erdeit keresik fel gombalelőhelyek után. A melegebb nappali idő hatására még nem tűntek el a nyáron jellemző fajok sem, mint például a:
- nyári vargánya (Boletus reticulatus);
- bronzos vargánya (Boletus aereus);
- ízletes vargánya (Boletus edulis);
- érdestinóru-fajok: vörös édestinóru (Leccinum albostipitatum), barna érdestinóru (Leccinum scabrum).
Az őszi hónapok jellemző gombafajai is jelentős számban jelentek már meg:
- lila pereszke (Lepista nuda);
- szürke tölcsérgomba (Clytocybe nebularis);
- gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellera);
- fenyőtinóru-fajok: rózsásfejű fenyőtinóru (Suillus collinitus), szemcsésnyelű fenyőtinóru (Suillus granulatus);
- gyűrűstinóru-fajok: barna gyűrűstinóru (Suillus luteus), sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei);
- ehető galambgombák: kékhátú galambgomba (Russula cyanoxantha), sárgásbarna galambgomba (Russula mustelina);
- kámforszagú tejelőgomba (Lactarius camphoratus);
- rizike-fajok: ízletes rizike (Lactarius deliciosus), lucfenyvesi rizike (Lactarius deterrimus);
- trombitagombák: sötét trombitagomba (Craterellus cornucopioide), fodros trombitagomba (Pseudocraterellus undulatus).
Az Alföld telepített erdeiben nagy mennyiségben nőtt idén is a közkedvelt nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), a mezei csiperke (Agaricus campestris), az erdei csiperke (Agaricus sylvaticus) és az ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii).
Mezők, legelők kalaposai
A réteken és legelőkön az első nagy tömegben megjelenő mérgező gomba a karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus), ami idén is számos mérgezést okozott. Az idő lehűlésével először csökken, majd teljesen eltűnik a mezei szegfűgomba (Marasmius oreades), amit a legtöbb gombagyűjtő keres és könnyen meg is talál országszerte. A szegfűgomba életterét betöltik a mérgező, réten és legelőn növekvő tölcsérgombafajok (pl.: mezei tölcsérgomba), amelyek miatt minden évben több megbetegedés fordul elő.
A legtöbb mérgezéses esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba (Entoloma sinuatum) és a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). A galócák közül szinte minden faj megtalálható ősszel az országban:
- gyilkos galóca (Amanita phalloides);
- légyölő galóca (Amanita muscaria);
- párducgalóca (Amanita pantherina);
- citromgalóca (Amanita citrina).
A galócafajokon kívül megjelent a bolygatott területeken, árokpartokon és erdőszéleken az ugyancsak minden évben megbetegedéseket okozó kerti őzlábgomba (Chlorophyllum brunneum) is.
Előzzük meg a bajt!
Minden év őszén, a gombaszezonban a kirándulóknak és gombákkal teli kosaraknak a számával arányosan nő meg a gombafogyasztás utáni megbetegedések száma is. Fontos tanulság, hogy ilyenkor nemcsak a mérgező gombafajok elfogyasztása okozhat problémát, hanem a helytelenül elkészített és tárolt ételek is, amelyek az erdei „zsákmányokból” készülnek.
Amit tehetünk első körben, hogy belátjuk a bizonytalanságunkat, és bevizsgáltatjuk az általunk gyűjtött vadon termő gombát egy gombaszakellenőrrel. A Nébih szerint a legbiztonságosabb megoldás az lenne, ha minden gombagyűjtő megtenné ezt, még a rutinos, tapasztalt gombászok is. A gombaszakellenőri vizsgálat nem egy esetben életeket menthet! Szó szerint életbevágóan fontos, hogy laikusként ne fogyasszunk, és ne is ajándékozzunk ellenőrizetlen gombát!
Plusz egy fontos emlékeztető a szedéshez!
Magyarország védett természeti területein a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gombaszedéshez (is)! Nem védett állami erdőkben egy személy 2 kg gombát szedhet egy nap alatt, külön engedély nélkül.
Mindezeken túl soha ne felejtsük el, hogy a természetben mi mindig vendégek vagyunk! A gombagyűjtések során ne tapossuk szét a gombákat (még a férgeseket és beteg termőtesteket sem), ne dúljuk fel és ne fosszuk ki teljesen az élőhelyüket! Tartsuk be a természetjárás alapvető szabályait is: ne szemeteljünk, ne hangoskodjunk, és ne bántsuk az élő környezetet!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
