Az egynyári és kétnyári dísznövények esetében az optimális ültetési körülmények és gondozási munkálatok különböznek. A cikkben áttekintjük az alapokat: mi a különbség az egyes csoportokba tartozó dísznövények között, mire érdemes figyelni az ültetésükkor és gondozásuk során, valamint milyen növényfajok és -fajták tartoznak ide.
Egynyári növények:
Az egynyári dísznövények (amiket a köznyelvben egyszerűen kerti virágoknak is nevezünk) egy vegetációs időszak (vagyis egy év) alatt kifejlődnek, virágoznak, magot érlelnek, majd elpusztulnak.
Rendkívül hangulatossá varázsolhatjuk nyári balkonládáinkat, cserepeinket, dézsáinkat a különböző színű és növekedésű egynyári dísznövényekkel. A kevésbé hangsúlyos virágokat fejlesztő növényeket bámulatosan feldobják a kistermetű, két- vagy háromszínű virágúak. Kombinálhatjuk a futó habitusú növényeket a kissé bokrosodó, kistermetű fajtákkal is. Ahhoz viszont, hogy az ültetéstől kezdve legszebb pompájukban tündököljenek, amíg le nem jár az idejük, az ültetéstől a védelmükön és öntözésükön át egészen a szaporításukig gondoskodnunk kell róluk.
Ültetés
A megvásárolt egynyári növényeket érdemes minél előbb állandó helyükre ültetnünk. Erre tavasszal kerülhet sor, amikor már a legkisebb esélye sem marad az időjárás fagypont alattira csúszásának – a legbiztonságosabb a május eleji időpont. Nagyon vigyázzunk, hogy a növényt az eddigi tárolójából finoman emeljük át, a gyökerek megsértése nélkül a végleges helyére. Nyirkos, tápanyagban gazdag, aprómorzsás szerkezetű talajba kerüljenek, lehetőleg olyan mélyre a földbe, ahogy előtte voltak.
Amennyiben cserépbe, dézsába, balkonládába, függőkosárba ültetünk, előtte győződjünk meg róla, hogy a felesleges víz el tud a tartóedényből szivárogni. Ehhez legalkalmasabbak a lyukas tartóedények, amik alá alátétet helyezhetünk, vagy betehetjük egy díszesebb kaspóba.
A tavasszal virágágyásba kerülő növények helyét érdemes ősszel fellazítani. Ásásra csak abban az esetben kerüljön sor, ha a talajba előtte nem telepítettünk növényt, és/vagy nagyon tömör kertünk földje – egyébként nem érdemes az egész felszín közeli talajréteget megbolygatnunk, mert megzavarjuk a talajéletet és roncsolhatjuk a talajszerkezetet. Hála ennek az előrelátásnak, kora tavaszra a talajunk jól megművelhető lesz.
Mindig gondoskodjunk az ültetéshez szükséges eszközökről (pl.: ültetőlapát, magvetés esetén kis jelzőtábla, hogy ne felejtsük el, mit-hova ültettünk) és elegendő öntözővízről.
A kerten vagy teraszon belüli helyválasztáshoz kezdeti segítséget nyújthat a következő táblázat, ahol a fényigényük szerint csoportosítva szerepelnek a legfőbb egynyári dísznövények. Ezenkívül természetesen számos tényező befolyásolhatja a helyválasztást: a talaj állapota, a növény közvetlen szomszédjai stb.
Árnyéktűrők |
Bársonyos kakassarkantyú (Plectranthus forsteri) |
Félárnyékban érzi jól magát |
Bohócvirág (Mimulus x hybridus) |
Napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát |
Háromszínű árvácska (Viola tricolor) Törpe lobélia (Lobelia erinus) Hegyicsucsor (Nierembergia) Kerti begónia (Begoinia semperflorens) Kerti körömvirág (Calendula officinalis) Egynyári lángvirág (Phlox drummondii) Ernyős tatárvirág (Iberis umbellata) Kerti kutyatej (Euphorbia ’Inneuphda’ Diamond Frost) Kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) Kerti hajnalka (Ipomoea purpurea) |
Fényigényesek |
Bársonyvirág (Tagetes) Petúnia (Petunia x atkinsiana) Dísznapraforgó (Helianthus annuus) Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta) Egynyári sóvirág (Limonium sinuatum) Ázsiai boglárka (Ranunculus asiaticus) Terülő kékcsillag (Isotoma axillaris) Kerti borágó (Borago officinalis) Szagosbükköny (Lathyrus odoratus) Háromszínű szulák (Convolvulus tricolor) Sárga pillangóvirág (Cosmos sulphureus) Kék vörösbegyvirág (Nemesia caerulea) Lila verbéna (Verbena rigida) Díszcsalán (Plectranthus scutellarioides) Kapor (Anethum graveolens) Díszkáposzta (Brassica oleracea var. acephala) Futó porcsinrózsa (Portulaca umbraticola) Nyári viola (Matthiola incana) Díszpaprika (Capsicum annuum Purple Flash) Paprikavirág (Salvia splendens) Záporvirág (Gazania rigens) Kerti szarkaláb (Consolida ajacis) |
Öntözés
A legtöbb egynyári növény közepesen sok vagy sok vizet igényel, vagyis rendszeres öntözés mellett díszítenek a legszebben. A vízutánpótlást (mennyiségét és ütemezését) már az egyes növényfajok igénye határozza meg. Az ültetésnél említettem, hogy a virágládákba, kaspókba, dézsákba ültetett növények öntözővizének biztosítani kell elfolyási lehetőséget, nehogy berohadjon a gyökerük. Esős időszakban értelemszerűen az öntözések számát vagy a víz mennyiségét csökkentjük.
Tápanyag-utánpótlás
A növény tápanyagigényét figyelembe véve szükséges a dísznövények tápanyagát pótolni. A kertészetekben, gazdaboltokban különböző összetételű földeket vásárolhatunk, melyeket kertünk talajához keverhetünk. Az egynyári dísznövények rövid életük alatt viszonylag kevés tápanyagot használnak fel a talajból, de miután letelt az idejük, érdemes a következő „ágyásbérlő” ültetése előtt komplex műtrágyát vagy szerves anyagot (pl.: tőzeg) kijuttatni.
Szaporítás
A magról történő szaporítás az egynyári dísznövények esetében költséghatékonyabb megoldás, hiszen egy tasakból, akár húsz növényt is fel tudunk nevelni. A magvetéssel szaporított növényekhez több türelem és gyakorlat szükséges, viszont sokkal több növényünk lesz belőle.
A trópusi területekről származó egynyáriak több meleget igényelnek a gyors csírázáshoz, ezért érdemesebb szobahőmérsékleten magról vetni. Ennek már március-áprilisban nekiállhatunk, hogy hamarabb kiültethetők legyenek, és májusban már hozzanak virágot. A földkeverékünk legyen laza, jó vízáteresztő képességű. Választhatunk hajtató ládát az ablakpárkányra, vagy tőzegcserepeket üvegbura alá a feladatra. A fiatal növényeket később ki kell ritkítani – csak az egészségesen fejlődő növénykéket neveljük tovább.
A dísznövény magjait betakarjuk vékony réteg földdel. Az öntözést egy kézi permetező segítségével oldjuk meg, benedvesítsük az ültetőközeget. A cserepeket világos helyen helyezzük el, és sosem hagyjuk kiszáradni a földet. Amikor a magok fejlődésnek indulnak és a növény eléri a 4-6 cm magasságot, ültessük át őket egyesével nagyobb cserépbe. Végül május végén a palántákat ültessük ki a végleges helyükre a kertbe.
Kétnyári növények:
Azokat a növényeket nevezzük kétnyáriaknak vagy kétéveseknek, amelyek az első életévükben fejlődésnek indulnak, virágot és magot pedig a következő évben hoznak.
Virágágyi telepítésüknél a kétnyári virágok az egynyári növények előtt díszítik a kertet. Hézagpótló szerepük vitathatatlan, mivel épp akkor virágoznak, amikor az egynyáriak nem.
Ültetés
A kétnyári dísznövények júniustól szeptemberig egy előkészített ágyásba vethetők – ez azt jelenti, hogy magról fejlődnek ki a kertünkben, és a telet követően fognak virágozni. A tavaszi növények helyére is kerülhetnek, így azok kiszedése után felássuk a virágágyat számukra, majd simára gereblyézzük a területet.
Általában napfénykedvelők, valamint a jó tápanyag-ellátottságú és jó szerkezetű talajokat kedvelik.
A következő táblázat segítséget nyújt a helyük kiválasztásában a fényigényüket figyelembe véve.
Árnyéktűrő |
Nefelejcs (Myosotis sylvatica) |
Félárnyékban érzi jól magát |
Százszorszép (Bellis perennis) Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) Kerti holdviola (Lunaria annua) |
Napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát |
Árvácska (Viola x wittrockiana) |
Fényigényesek |
Sárga viola (Cheiranthus cheiri) Törökszegfű (Dianthus barbarus) Harangvirág (Campanula sp.) |
Öntözés
A kétnyári dísznövények többsége közepes vízigényű. Földjüket nedvesen kell tartani, de esetükben is ügyelni kell a ládákba, dézsákba került növényeknél, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni.
Tápanyag-utánpótlás
A kétnyári növények általában tápanyagigényes növények, ezért az egynyári növényekhez képest a kiültetésük előtt sokkal fontosabb a talaj tápanyaggal való feltöltése. Négyzetméterenként 4-5 kg érett istállótrágyát vagy komposztot a talajba bedolgozva megfelelő körülményeket biztosíthatunk növényeink számára ültetés előtt.
Szaporítás
A kétnyáriak alkalmas helyen az érett magjaikat szétszórva öntevékenyen szaporodnak. Mi is szaporíthatjuk, magvetéssel május végén, június elején vethető. A csírázásig árnyékolni kell, és gondoskodni a megfelelő nedvességről is. A fiatal növények ősz elejére megerősödnek, szeptember elején végleges helyükre kerülhetnek, virágaikban a következő év tavaszán gyönyörködhetünk.
Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!