A fahamu helyes felhasználásával nemcsak a háztartási hulladékot csökkentjük, hanem a kertünk is meghálálja a jó minőségű, szakszerűen kijuttatott, szerves trágyaként funkcionáló fahamut. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem javasolt a használata, vagy egyenesen árt egyes növényfajoknak.
Köszöni, nem kér fahamut
Nem minden növény fejlődéséhez szükséges a plusz káliumlöket és a lúgosabb talajkémhatás, amit a fahamu kijuttatásával érnénk el. A fahamu segítségével ugyanis a talaj kémhatását megnöveljük (savasból semleges, semlegesből lúgos is válhat), és a talajban található só koncentrációja is megnő, amit nem minden növényfaj tolerál.
Az azálea, a hortenzia, a kamélia, a gardénia, a magnólia és a havas szépe (rododendron) is egyre kedveltebb a hazai kertekben, de mindenképpen savas kémhatású (savanyú) talajt kedvelnek, amelyet megborítana a fahamu kijuttatása. Ugyanígy nem válik előnyére a szelídgesztenyének, a kökénynek és az áfonyának sem a fahamu használata.
A veteményes növényei közül a borsónak és a babnak nem teszünk jót a fahamu kijuttatásával, ezenkívül a tuják, boróka– és fenyőfélék esetében is kerüljük a használatát!
A petrezselyem, a bazsalikom, a menta, a kapor és a kamilla érzékenyen reagálnak a talaj megnövekedett sókoncentrációjára, amely a fahamu kijuttatásával jár, ezért ezeknek a növényeknek tervezett ágyásokba ne szórjunk ősszel fahamut!
Tavasszal trágyázás céljával ne!
Tavasszal, amikor az ágyásokat feltöltjük élettel, elvetjük a magokat, kiültetjük a palántákat, semmiképpen ne juttassunk ki fahamut, mert nem érintkezhet közvetlenül a csírázó magokkal vagy a palánták gyökérzetével! Ha ez bekövetkezne, a fiatal növények sokkot kapnának és elszáradnának. Éppen ezért a fahamut ősszel szórjuk szét a talaj felszínére egy vékony rétegben, majd tavasszal dolgozzuk be!
Fahamu a meztelencsigák ellen?
Megoszlanak a vélemények, hogy meztelencsiga riasztására vagy elpusztítására alkalmazzunk-e fahamut? Egyik korábbi cikkemben is írtam, hogy a fahamu kiszórása az ágyás köré, mintegy pár centiméteres védősáv kialakítására nem javasolt: egyrészt lúgosítja a talajt, ami idővel megnövelheti a talaj pH-szintjét, és visszavetheti a növények fejlődését, másrészt nem tartós, a következő eső lemossa a talajba.
Amennyiben a meztelencsigára közvetlenül szórnánk rá a fahamut, az hatását tekintve olyan, mintha tiszta konyhai sót öntenénk rá. Én is nagyon haragszom a csapatostul megjelenő, undorító kerti károsítókra, de ilyen kínhalált nem szabadítanék rájuk.
Nem minden hamu „jó” hamu!
Eddig is csak a növényi eredetű, fahamuról esett szó, de mindenképpen le kell szögezni a félreértések elkerülése végett, hogy nem mindenféle hamut lehet az előző cikkben is részletezett célokra felhasználni! Ugyanis nemcsak a növényekből, de minden szerves eredetű anyagból (pl. szén, állati maradványok) is keletkezik hamu!
Nem szabad felhasználni azt a hamut, ami nem kezeletlen, festékmentes fából származik, sőt a szén égetéséből származó hamut sem szabad alkalmazni a ház körül, mert az ráadásul toxinokat tartalmaz.
A helyes otthoni gyakorlat
Szintén nagyon fontos, hogy ha szeretnénk felhasználni a kandallóban, kályhában elégetett fából keletkező hamut, akkor szigorúan tilos mellette más anyagokat (pl.: műanyag eszközök, gumi) is eltüzelni. Ezeket alapvetően is kerülni kell, mert nagyon sok káros anyag kerül miattuk a levegőbe, szennyezi a saját szervezetünket, és tönkreteheti a kéményünket is.
Kapcsolódó cikkek:
- Mit kell tudni a fahamuról?
- A fahamu helyes felhasználása a házikertben
- A legfontosabb tudnivalók a tűzifának alkalmas fafajokról
- Fatüzelés: érvek és ellenérvek
- Összefoglalás: a tűzifa felhasználása fűtésre
- Minden, amit a tűzifa vásárlásáról tudni érdemes
- Minden, amit tudni érdemes a tűzifa megfelelő tárolásáról
- A tűzifa száradása és szárítása
- A megfelelő növényt a megfelelő helyre I. rész – a talaj kémhatása
- Hogyan trágyázzuk a burgonyát?
- Küzdelem a meztelencsigákkal I. rész
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
