Vannak olyan egyszerű anyagok is a növényvédelem szolgálatában, amelyeket nem használunk vagy fogyasztunk mindennap, sőt az is lehet, hogy most fogunk róluk először hallani: csalétkek, növényi elicitorok, erős fertőtlenítő hatású szerek is készíthetők belőlük.
A következő anyagok is tagjai annak a nemzetközi listának, amely az uniós ellenőrzésen és szavazáson átesett növényvédelmi hatású egyszerű anyagokat tartalmazza. Ezt a listát minden évben felülvizsgálják, így a növényvédelmi célra használható anyagok köre bővülhet is, és a jelenlegi anyagok hatása is kiegészülhet további felfedezett és alátámasztott információkkal.
Ebben a cikkben ezekkel az anyagokkal és hatásaikkal ismerkedünk meg:
- Diammónium-foszfát;
- Hidrogén-peroxid;
- Kitozán-hidroklorid;
- L-cisztein;
- Lecitin.
Diammónium-foszfát
A diammónium-foszfát (röviden DPA) a vízoldható ammónium-foszfát sók egyike, amelyek akkor képződnek, amikor az ammónia foszforsavval reagál. Fehéres-szürkés színű, jellegzetes műtrágya szagú, egyenletes szemcséjű granulátum. A növényvédelemben csalogató szerként alkalmazhatjuk a vizes oldatát főként gyümölcsfák károsítói, a gyümölcslegyek ellen.
Felhasználásakor egy oldatot kell készítenünk, amelyhez 1 liter vízhez 40 g diammónium-foszfátot adunk, majd ezt kell betölteni egy erre alkalmas kialakítású műanyag fogóedénybe, majd kihelyezni a gyümölcsfáinkra a gyümölcslegyek tömeges csapdázása céljából. A következő kultúrákban vethető be a csapda:
| Növénykultúra | Kártevő |
| Cseresznye | Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, Rhagoletis cingulata) |
| Olajfa | Olajbogyó-fúrólégy (Bactocera oleae) |
| Citrom- és narancsfélék | Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) |
Egy fára egy csapdát helyezzünk ki! A környezeti adottságoktól (klimatikus és domborzati viszonyok) függően 6-8 hét elteltével a csalogató szert és a fogott legyeket el kell távolítani a fogóedényből és friss oldatot kell betölteni.
Hidrogén-peroxid
A hidrogén-peroxid ismert tisztítószer. Halványkék színű, folyékony halmazállapotú szervetlen vegyület, amely gyenge sav és erős oxidálószer, éppen ezért a háztartásokban mint erős folttisztító és fertőtlenítő (baktérium- és csíraölő) szert használják.
A növényvédelemben is gombák, valamint baktériumok ellen használják, mint felületi fertőtlenítőszert. A felhasználása speciális, és mindenképpen védőruházat (kesztyű, vastag ruha) a szükséges viselet az alkalmazásakor.
A burgonyaféléknél (pl. paradicsom, kaliforniai paprika, töltenivaló paprika) és művelőeszközök (pl. metszőolló) fertőtlenítésére is alkalmazandó. A talajlakó baktériumok (pl.: Ralstonia solanacerum), és Botrytis-fajok (pl: Botrytis cinerea) ellen használható. Az eszközöket minden egyes használat előtt a készítmény 15-30 g/l koncentrációjú oldatába kell áztatni. Az áztatás után az eszközökkel végzett munkák megkezdése előtt fél perces várakozási időt szükséges tartani!
A készítmény vetés előtti magkezelésre ajánlott salátafélékben baktériumos levélfoltosság (pl: Xanthomonas campestris pv. vitians) és virágáért termesztett lágyszárú kultúrákban (pl.: rézvirág) vetőmaggal is terjedő gombák (különösen Alternaria– és Fusarium-fajok) ellen. A magvakat közvetlenül a vetés előtt a következő koncentrációjú oldatokban kell 5-15 percen keresztül áztatni:
- salátaféléknél 10-15 g/l töménységű oldatban;
- virágoknál 25-49 g/l töménységű oldatban.
Kitozán-hidroklorid
A kitozán-hidroklorid a növényvédelemben növényi elicitorként működik. Ez azt jelenti, hogy a kultúrnövény természetes védelmi mechanizmusának erősítése vagy elindítása révén fejti ki gomba– és baktériumölő hatását.
A kitozán-hidroklirodnak is a vizes oldatát használjuk fel, ezt kell kijuttatni a különböző növények permetezése vagy vetőmagcsávázása céljából, a kultúrnövény gomba- és baktériumbetegségekkel szembeni ellenálló képességének növelésére.
A vizes oldat készítésekor arra figyeljünk, hogy az adott mennyiségű kitozán-hidroxiklorid port mindig először kisebb mennyiségű vízhez adjuk hozzá a könnyebb keverhetőség érdekében. Hagyjuk állni kb. 30 percig, majd keverjük hozzá az adott mennyiségű vízhez.
A felhasználását a követkeő módokon és növénykultúrákba tehetjük meg:
| Módszer | Növénykultúra | Alkalmazás |
| Vetőmagcsávázás* | Kalászosok, burgonya | 0,5-1 g/l csávázólé |
| Cukorrépa | Csávázás bemártással 0,5-2 g/l csávázólében | |
| Permetezés | Bogyós gyümölcsűek, zöldségnövények, fűszernövények, kalászos kultúrák, valamint állati takarmánynövények | Bogyósok esetében 0,01-0,08 g/m2 , más kultúrákban 0,01-0,04 g/m2 kitozánt kell bekeverni 2-4 ml-ben. A permetezést 4-8 alkalommal szükséges megismételni, a kezelések közti 14 napos várakozási idő betartásával. |
L-cisztein
A diammónium-foszfáthoz hasonlóan az L-ciszteint is csalétek formájában használhatjuk fel a kertben, méghozzá L-cisztein-tartalmú, étkezési liszt és víz felhasználásával készült tészta csalétekként, amely hangyák irtására szolgál.
A csalétket a következőképpen készíthetjük el:
- Keverjünk el 5-80 g vízmentes L-ciszteint 1 kg étkezési búzalisztben (BL-55)!
- A keverékhez adjunk hozzá 420 ml csapvizet, és az elegyet keverjük homogén, csomómentes masszává!
- Az így nyert tésztából megfelelő eszköz segítségével készítsünk 0,3 cm átmérőjű és 15-40 cm hosszúságú csíkokat!
- A tésztacsíkokat szabad levegőn 72 órán keresztül hagyjuk száradni, amely lehetővé teszi a későbbi felhasználásig történő bomlásmentes tárolást.
- A száraz tésztacsíkokat törjük össze 2-4 mm hosszúságú darabokra, hogy a hangyák a csalétket szállítani tudják! A csalétek L-cisztein-tartalma nem haladhatja meg a 8%-ot (80g L-cisztein/kg tészta).
Az elkészült csalétket a hangyák rajzását követően, általában júliusban vethetjük be. A csalétekdarabokat kézzel a hangyabolyokra kell szórnunk. A kezelés szükség esetén további, legfeljebb két alkalommal megismételhető.
Lecitin
A lecitin egy foszfolipid, amely többek között kolint tartalmaz. Ezenkívül glicerinből, zsírsavakból, foszfatidsavból és vízből áll. Körülbelül 13% kolint (B-vitaminok közé sorolt makrotápanyag) tartalmaz, és többek között a tápanyagok sejtbe és onnan történő elszállításáért felel.
A lecitin vizes oldata a növényvédelemben permetezéssel felhasználható szabadföldön és hajtatott körülmények között egyaránt. A permetezéskor a lecitin hideg vizes oldatát az egyes kultúrnövényeknél megadott keverési arányban szükséges kijuttatni:
- Almában lisztharmat, őszibarackban tafrinás levélsodródás ellen alkalmazható 3-12 alkalommal. A kezelések között 5 napnak el kell telnie. 1 liter vízhez 0,75 g lecitint kell kevernünk.
- Köszméte lisztharmata ellen 2-4 alkalommal, minimum 5 napos időközzel lehet permetezni a lecitin 2 g/l-es vizes oldatával.
- Zöldségfélékben uborkalisztharmat, paradicsomvész és alternáriás betegség ellen alkalmazható 2-6 alkalommal, minimum 1 hetes időközzel 1,5 g/l koncentrációjú oldattal.
- Rózsalisztharmat és egyéb gombás betegségek ellen 3-12 alkalommal, minimum 5 napos időközzel lehet kezelni a lecitin 0,75 g/l töménységű oldatával.
- Szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen védekezhetünk 3-12 alkalommal, minimum 5 napos időközönként a lecitin 0,75 g/l vizes oldatával.
Nagyon fontos, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő gyümölcsfáknál, köszmétében és zöldségfélékben 5 nap, szőlőben 30 nap.
Aki bővebben szeretne tájékozódni további anyagok növényvédelmi hatásairól, annak szeretettel ajánlom a cikk előzményeit: a cikksorozat első részében a csalánkivonat, a szódabikarbóna és az ecet növényvédelmi hatásaival ismerkedtünk meg. A második részben a konyhasó, a mustármagpor, a napraforgóolaj, a fűzfakéreg és az agyagos faszén granulátum szerepelt. A harmadik részben a hagymakivonattal, hagymaolajjal, a gyümölcs- és répacukorral foglalkoztunk, végül a negyedik részben a mésztejjel, sörrel és a mezei zsurló főzetének felhasználásával.
Ezt a cikksorozatot 2024-ben tettük közzé, azóta az anyagok jegyzéke bővülhetett, vagy éppen szűkülhetett, sőt a meglévők felhasználási előírásai is módosulhattak.
Minden, a cikkben leírt alkalmazási és leírási útmutató nem pótolja a szakszerű növényvédelmi tanácsadást, és nem minősül hivatalos szaktanácsadásnak!
Kapcsolódó cikkek:
- Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – I. rész
- Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – II. rész
- Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – III. rész
- Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – IV. rész
- Poloskák elleni védekezés a kertben
- Kis mennyiségű permetlé bekeverése háztáji permetezéshez
- Tippek a szakszerű otthoni növényvédelmi permetezésekhez
- Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
