Egyre többen nevelünk palántákat otthon annak érdekében, hogy saját, zamatos terméseket takaríthassunk be az év folyamán. Még ha gyakorlottak is vagyunk a témában, előfordulhat, hogy nem lesznek egészségesek a palántáink.
Néha a legnagyobb odafigyelés és a tapasztalataink ellenére is előfordulhat, hogy felnyurgul, később eldől a palántánk, esetleg foltok jelennek meg a leveleken és a száron. Mi okozza ezeket az elváltozásokat? Ebben a cikkben a legfontosabb okokat tárjuk fel, a következőben pedig a fiatal növényeken megjelenő tünetek megelőzéséről lesz szó.
Palánták… Palánták mindenütt!
Sokan kapnak minden évben kedvet a palántaneveléshez. Valakinek már évtizedes, jól begyakorlott rutinná vált, valaki pedig elsőként felnőtt fejjel nevel magról növényt. A palántanevelés azért is szuper elfoglaltság tavasszal, mert egy világos konyhaablakban, az erkélyen, a teraszon, vagy egy világos pincében is nevelhető palánta – később pedig veteményesbe vagy balkonládába is kikerülhet a növényünk.
A legtöbben paradicsom, paprika, padlizsán, uborka és tökfélék palántáit nevelik, de sokan nevelnek magról dísznövényeket, sőt fűszernövényeket is – ez utóbbiaknál szerencse, hogy a hazai klímaviszonyok minden népszerű fűszernövény nevelésére lehetőséget adnak.
Jönnek a gondok
Sajnálatos módon a fiatal növényeket megtámadhatják különböző kórokozók, amelyek legyengítik és sanyargatják a palántákat. A palántabetegségeket növénykórokozó gombák, baktériumok és vírusok okozhatják, amelyek sem emberre, sem állatra nem terjednek.
Emellett azt is tudni kell, hogy a legtöbb esetben (mintegy 70-80%-ban) semmilyen kórokozó nem támadja meg a növényt, hanem valamilyen hiány (fény, víz, tápanyag) miatt alakulnak ki rajta tünetek. Rosszabb esetben ezek is le tudják annyira gyengíteni a fiatal növényt, hogy végül elpusztuljon. Ez főként akkor következik be, ha nem ismerjük fel és nem változtatunk azon a problémán, ami miatt a növényünk nem tud egészségesen fejlődni.
Hiánytünetek, rendellenességek a palántákon
Mivel a palántabetegségekről és hiánytünetekről okkal születtek vaskos kötetek, így ebben a fejezetben röviden érintjük az egyes okokat.
A korai foltosság a palánták egyik legelterjedtebb tünete, amely a magas páratartalmú és melegebb hőmérsékletű időszakokban fordul elő. A fiatal leveleken apró fekete pöttyök formájában jelentkezik, amelyek egyre növekednek. Később a levelek elszáradnak, végül a zöld részek elhalása a szárakra is átterjed.
Ha a palántáink hirtelen felnyurgulnak – vagyis nagyon gyorsan sokat nőnek – az legtöbb esetben fényhiány miatt történik. A növény megpróbál minél gyorsabban a fényforrás (pl. egy távolabbi ablak) felé nyújtózni, de így a gyengén fejlődő növényi szövetek nem tudják megtartani a palántát – ezért az eldől, elgyengül.
A fényhiány és magas hőmérséklet kombinációját egyértelműen hosszú vékony szárral és apró leveleivel jelzi a növény. Az ilyen palánták fogékonyabbak a betegségekre, és a melegebb környezet a baktérium- és gombabetegségeknek is segítségére lesz.
Különös, de a nem megfelelő vízmennyiségre a növények minden helyzetben ugyanúgy reagálnak: ha túl sok a víz, hervadásos tüneteket látunk rajtuk, ha kevés, akkor is. Éppen ezért mindig vizsgáljuk meg a palánta földjét, hogy szüksége van-e vízre, vagy hagyjuk egy kicsit békén, hadd térjen magához egy nagyobb locsolás után.
Ha a palánták kikeltek ugyan, de egyöntetűen, silányan fejlődtek a megfelelő mennyiségű víz és fény mellett is, akkor sajnos a földben keresendő a probléma. A palánták ültetőközegén ne spóroljunk, ne ezen múljon a siker! Ültessük őket friss, tápanyagdús talajba!
Palántadőlés – a leggyakoribb probléma
Ez a kifejezés igen elterjedt, és mára már nemcsak egy tünet leírására szolgál, hanem egy, fiatal növényeket érintő, betegségre utaló „jelenség” is ezt a nevet kapta.
Palántadőlés típusú betegséget a talajban élő növénykórokozó gombák vagy baktériumok okozhatnak. A kikelt, gyenge csíranövények talajra fekvéséről, dőléséről kapta a betegség a palántadőlés elnevezést. A talajból fertőző kórokozók meggyengítik a szár talajhoz közeli részét, ott foltban elvizenyősödik a szár szövete, ezért már nem bírja megtartani a növényt, és a palánta a talajra fekszik.
Sajnos ezek a kórokozók a vetéstől a palánták kiültetéséig fertőzhetik a növényeket, és igen változatos tüneteket okoznak. Még a helyrevetésnél is előfordulhat, mert ezek a kórokozók szabadföldön is károsítanak – szinte minden növényfaj magjai áldozatul eshetnek.
A legnagyobb baj akkor történik, amikor már a talajban, az éppen csírázásnak induló magokat károsítják. Emiatt a csírák elbarnulnak, és a magvak elhalnak. A fertőzött magokból nem fejlődnek ki növények, így a talajból semmi nem bújik ki.
Előfordulhat az is, hogy a föld feletti részeken nem látunk elváltozást, mégis baj van, és rövid idő alatt, látszólag a „semmiből” elpusztul a növény. Ez amiatt van, mert a talajból kiindulóan a kórokozók fertőzhetik a fiatal növények gyökérzetét is. Ennek hatására a gyökerek barnán elszíneződnek, elhalnak, a palánták növekedésükben lemaradnak, majd elpusztulnak.
Gombás eredetű betegségek
A melegigényesebb növények esetében (pl. paradicsom, paprika, padlizsán) a palántanevelés során előforduló fertőzések közül a legtöbb gombás eredetű.
A Pythium, Sclerotinia, Alternaria és Rhizoctonia gombafajok okoznak a legtöbbször gombás eredetű betegséget a palánták körében. Ezek a talajlakó, és ezáltal talajból fertőző gombák által okozott palántadőlés a leggyakoribb probléma.
A fuzáriumos hervadás szintén talajfertőzésből indul ki. Először a levelek kezdenek kókadozni, majd sárgulni, végül a palánták elhervadnak.
Bakteriális betegségek
A bakteriális betegségeket okozó baktériumok a gombákkal ellentétben a növényen keletkezett apró sebeken, nyílásokon keresztül jutnak be (akár a növényi szövetek légzőnyílásain is képesek bejutni). Ez a sérülés származhat rovartól, mechanikai sérülésből is. A baktériumok leggyakrabban magán a magon vannak, de a víz fröccsenésével, vagy bármilyen eszközzel is terjedhetnek.
A baktériumos levélfoltosság a leggyakoribb betegség, amit főként paradicsompalántákon tapasztalhatunk. Ennek a betegségnek elsőként a leveleken jelennek meg a tünetei: a baktérium sárga gyűrűket képez sötét középponttal. A forró, nedves körülmények utáni hirtelen lehűlés elősegíti a betegség kialakulását.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
