Egyáltalán nem könnyű helyesen palántát nevelni. Sokszor minden igyekezetünk ellenére betegedik meg és dől ki a sorból egy-egy növény, de szerencsére megvannak a bevált módszerek, hogy növeljük a növények esélyét az egészséges fejlődésre.
A cikksorozat előző részében a leggyakoribb palántabetegségekről, és a palántákon esetlegesen megjelenő hiánytünetekről volt szó, a jelen cikk pedig az elváltozások és betegségek megelőzésével foglalkozik. Szerencsére sok és egyszerű gyakorlattal biztosíthatjuk, hogy minél kevesebb fiatal növény essen áldozatul a nem megfelelő viszonyoknak vagy betegségeknek. Lássuk a legfontosabb támpontokat!
Mindenek eredője: a vetőmag
Palántázáshoz minden esetben megbízható helyről vásárolt, sértetlen csomagolásban lévő vetőmagot vásároljunk! Ez nagyon evidensnek tűnik, de ha nem tisztes gazdaboltból, kertészetből, üzletből vásárolunk, könnyen becsaphatnak minket (sokszor előfordul a csalásoknál, hogy sérült vagy nagyon öreg magokat rejt a csomagolás, vagy teljesen más növény magjai vannak egy lezárt tasakban). Az ellenőrzött helyről vásárolt vetőmagnak számos minőségi követelménye van, így igen minimális az esélye, hogy eleve kórokozókkal fertőzött magot vásárolunk (a bakteriális fertőzések sok esetben már a vetőmagból indulnak ki).
Ezenkívül a vetőmag papír- vagy műanyag csomagolása ne legyen koszos és nedves, és álljanak rajta az eredeti termelői vagy kereskedői információk a növényfaj vagy -fajta tulajdonságairól, a vele kapcsolatos teendőkről, a csomagolás idejéről stb., mindez magyar nyelven!
Ha kicsit régebb óta űzzük az ipart, akkor talán a következő intelmek feleslegesek, de a teljességre törekedve azért megjegyezzük, hogy ha előző évben mi magunk fogtunk magot (ezt most külön itt nem részletezném, mit jelent) – akkor azokat szintén fagytól, napsütéstől és nedvességtől védett helyen tároljuk a felhasználásig, és érdemes minden tasakra feljegyezni, hogy mibe mit tettünk!
Az aranytrió: hőmérséklet, víz és fény
Amikor egy fiatal növény magja elkezd a földben csírázni, az annak köszönhető, hogy egyrészt a mag egészséges, tehát képes beindítani a fejlődéséhez szükséges folyamatokat, másrészt érzékelte a környezete változásából, hogy megfelelőek a körülmények a fejlődésre. A spenót hidegebb körülmények között kezd el csírázni, mert ő azt szereti – a paradicsom és paprika ellenben csak később indul meg. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a növényeknek eltér a nekik megfelelő, vagyis optimális csírázási hőmérséklet. Ezt a hőmérsékletet biztosítani kell a növényeknek a palántanevelés idejére.
Ezenkívül, ami minden növény fejlődéséhez elengedhetetlen, a fény és a víz. Ezek a tényezők indítják meg és biztosítják a csírázás és növekedés folyamatát. A nedvesség (vagyis hogy a földbe került magot öntözzük) egy „zöld lámpa” a magnak, vagyis nedves földben elrajtolhat, mert fel tudja venni a földből a tápanyagokat és a vizet.
Mire kibújik a földből, és fejleszti a föld feletti részeit, a fotoszintézishez megfelelő mennyiségű fényre van szüksége a palántának. A fény mennyisége sarkalatos kérdés a betegségek szempontjából is, ugyanis ha nincs megfelelő mennyiségű fény, a palánták megnyúlnak, és könnyebben eldőlnek – ez kedvez a betegségek fertőzésének.
Ha az optimális hőmérséklet, megfelelő mennyiségű fény és jó minőségű, elegendő víz áll rendelkezésükre, a csíranövények és a palánták gyorsan túljutnak a betegségekre fogékony időszakukon, és kevesebb eséllyel alakulnak ki rajtuk hiánytünetek.
Fényhiány megelőzésére
Ezeket a tanácsokat érdemes követni, hogy elegendő fényhez jussanak a növényeink:
- keressünk olyan helyet a palántaneveléshez, ami a lakásban vagy házban a legjobban meg van világítva természetes fénnyel;
- vessük szellősen a magokat, így nem nyomják el egymást a fényért folytatott versenyben! A tápoldatok tápanyag-összetételének hála a palánták egyenletesen fejlődnek.
A tél végi palántázás legnagyobb kihívása az elengedő fény biztosítása, ugyanis a palántanevelés időszakában a növényeknek 14-16 óra világosságra lenne szükségük, Ennek biztosítására érdemes beszerezni egy LED-es növénytermesztő lámpát.
Hogyan öntözzünk?
A kórokozóknak (gombáknak és baktériumoknak is) általában a magasabb páratartalom és a sokáig nedves növényi részek és talajfelszín ideális a felszaporodásukra. Ennek megelőzésére szükséges:
- Inkább kevesebbet öntözni, mint túlöntözni!
- Csökkenteni a páratartalmat a helyiségben – szellőztessünk ki!
- Közvetlenül a talajra juttatni a vizet öntözéskor, nem felülről zuhanyszerűen!
Előzzük meg a terjedést!
A legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy egy-egy növény szó szerint kidől. Ha a többiek körülötte egészségesek, meglehet, hogy csak annak az egynek volt valami eredendő baja. Ilyenkor gyorsan szedjük ki és dobjuk a komposztra a kis növényt, nehogy megfertőzze a szomszédjait is.
Kórokozómentes föld
A talaj kórokozómentessége új, még nem használt termesztőközeg alkalmazásával valósítható meg. Ez nem csak palántaföldet jelenthet, hiszen sok más anyagot (pl.: tőzeg, perlit, kókuszőrlemény) használhatunk már palántázáshoz. Itt ugyanaz követendő, mint a vetőmag-vásárlásnál: csak megbízható forrásból vegyünk palántázáshoz földet, vagy készítsük el mi magunk otthon!
Érdekesség
A palántának használandó föld talajfertőtlenítéssel is megszabadítható a kórokozóktól, bár ezt az eljárást házikertben vagy háztájon lévő fóliasátorban nem szokták alkalmazni. A talajfertőtlenítés előnye, hogy valamennyi talajban élő károsító elpusztítható legalább 30 percig tartó 95-100 oC-os gőzzel végzett hőkezeléssel. Ennek az eljárásnak a hatékonyságát a talaj fóliás takarásával fokozzák. Bár az eljárás hatékony és növényvédőszer-mentes, a talaj hasznos szervezeteit is károsítja.
Kapcsolódó cikkek:
- Palántázás kisokos I. – Milyen zöldségfajokból ne neveljünk palántát?
- Palántázási kisokos II. – A palántázás előkészületei
- Palántázási kisokos III. – A leggyakoribb palántabetegségek és hiánytünetek
- A palántaneveléshez megfelelő föld házilag is elkészíthető!
- Egyelés – nemszeretem feladat, de nagyon fontos!
- Mennyi vetőmagot vásároljunk a családunk zöldségellátására?
