Ház, táj blog

Ragadozó madarak és macskák – veszélyben a madáretető vendégei

Agrofórum Online

Hogyan helyezzük el a madáretetőt, hogy minél kisebb kockázatot jelentsenek az etetőt látogató madarak ragadozói az etetés során? Hogyan tudjuk fizikailag meggátolni a macskákat a vadászatban?

Sajnos ahol nagyobb számban megjelenik a préda, onnan a ragadozók sem sokat késnek – két hete helyeztük ki a kertünkbe a madáretetőt, és már több tappancsos ragadozó is gyakori vendég lett a kerítésen belül azóta. Abban ugyan nem tudunk segíteni a madaraknak, hogy természetes védelmi ösztöneiket és reflexeiket mindig éberen tartsák, hiszen ez az ő dolguk a saját életük védelme érdekében, de abban tudjuk őket támogatni, hogy a lehető legtöbbet segítünk az etető helyének és környezetének okos megválasztásában. Lássuk, mikre figyeljünk!

Jól látható környezet

Hatalmas segítség a madaraknak, ha az etetőre egy közeli helyről (háztetőről, fáról, bokorról, sövényből, kerítésről) könnyen át tudnak repülni, viszont ez ugyanolyan segítséget nyújthat egy macskának is. Egy örökzöld sövény vagy egy hatalmas, télen is takarást nyújtó fában (pl. tuja, fenyő) könnyen megbújhatnak a ragadozók, éppen ezért a nagy, beláthatatlan növényrengetegtől tegyük távolabb az etetőt, hogy a látogatók minél hamarabb észleljék a veszélyt, és el tudjanak menekülni!

Ugyanezt kövessük a földre szórt eledelnél – nyílt terepen a macska kisebb eséllyel lepi meg a madarakat!

Vacsorára várva – még mit nem!

Függesztett etetőt csak a magasba!

A macskák kiváló, mozgékony ragadozók, félelmetes, tűhegyes karmokkal és éles érzékszervekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy akár röptében képesek legyenek elkapni egy alacsonyan repülő madarat. Emiatt, ha egy fáról lógatod le az etetőt, akkor sok madarat játszva pusztíthatnak el. Egy függesztett etetőt mindenképpen érdemes magasabb pontra tenni úgy, hogy ne legyen mellette olyan hely, ahova a macska fel tudna mászni.

Álló etetőt is a magasba!

Nagyobb oszlop tetejére is tehetjük az etetőt, és ezt az oszlopot PVC-csővel burkolva vagy fémből készítve esélye sem lesz a macskáknak arra, hogy felmásszanak rá. Sőt, különböző akadályokat is kihelyezhetsz az etető felé vezető útra, így hiába próbálkozik, nem tud felmászni az adott területre és elérni sem tudja azt.

A macskák rendkívül ügyes ragadozók, akár alacsonyabb röptükben is elkaphatják a kismadarakat

Azoknak, akiknek hozzánk hasonlóan három lábon álló etetőjük van, megspékelhetik a védelmet némi szúrkálódással: azért, hogy a macska ne tudjon felmászni az etetőre, erősítsünk az etető tartólábaira tűlevelű fák hajtásaiból egy párat, így sikeresen megakadályozhatjuk a feljutásukat.

Fizikai akadály

Láttam már olyan megoldást lábon álló etetőknél, hogy az udvar egyik oldalára tették, és 1 m magasságig sűrű fémhálóval vonták körbe egy kb. 2 m sugarú körben. 1 m felett már elegendő volt egy sokkal ritkább, nagyobb lyukakból álló hálót tenni, ezeken könnyűszerrel meg tudnak kapaszkodni a madarak, a macskák viszont nem férnek át rajta. Ez a háló megoldás kiváló megfigyelési pont is a madarak számára a környezet folyamatos ellenőrzéséhez.

A hálóval megvédhetjük a talajon élelmet kereső fajokat (pl. feketerigó, ökörszem) is a macskáktól, de még a ragadozó madaraktól is.

Adjunk bőséges reggelit a házikedvencnek, és ha megoldható, ne engedjük ki a lakásból napközben

Mit tegyek a saját macskámmal?

A házi kedvencként tartott macskát lehetőleg akkor engedjük ki, amikor a potenciális zsákmányállatok, így az énekesmadarak nem aktívak. Ez az időszak napnyugtától napkeltéig terjed, ekkor bátran mászkálhat a macska a kertben, nem fogja tizedelni a madárvendégeket.

Amennyiben ez nem megoldható, vagy a macska nem a házban, hanem a kertben és a környéken él, akkor lehetőleg reggel lakassuk jól, mert az ilyenkor jóllakott állat kevesebb hajlandóságot mutat a vadászatra napközben is.

A házon kívül élő macska lehetőleg állandóan viseljen csengővel, gömb csörgővel, még inkább csörgősorral (állatkereskedésekben kapható) ellátott nyakörvet (és azonosító bilétát), melynek hangja időben figyelmezteti a madarakat a lopakodó ragadozóra.

Kapcsolódó cikkek:

Segítsünk a sünökön! – Magukra maradt fiatal sünöket találtam, mi a teendőm?

2025. szeptember 5. 05:40

Egy fenntartható kertben nem ritka látvány az újszülött sün. Mit tegyünk, ha fészket találunk? Hogyan állapítsuk meg, hogy kell-e a segítségünk?

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Klasszikus rántott ponty

2018. december 20. 03:48

Ha valamikor, akkor karácsonykor ott a helye a halnak az asztalon. Szerintem persze máskor is, de ilyenkor különösen.

Árnyéktűrő és árnyékkedvelő díszcserjék és páfrányok

2019. február 8. 08:15

Hála az árnyékot elviselő, vagy egyenesen kedvelő dísznövényeknek, színt vihetünk kertünk mellőzött sarkaiba is. Vegyük sorra (a teljesség igénye nélkül), mely dísznövények jöhetnek szóba! A cikk első részében a díszcserjéké és páfrányoké a porond.

Közösségi kertek – innovatív kezdeményezés a fenntartható és környezettudatos életmód szolgálatában

2018. július 20. 13:01

Közösségi kerteket ma már országszerte fellelhetünk, a fővárosban éppúgy, mint egy erdőszéli településen. De mit rejtenek ezek a kacagástól és kapasuhogástól hangos „különvilágok”? Mi vezetett a nagy népszerűségig és hol találhatjuk meg őket pontosan?

A téli madáretetés aranyszabályai

2019. január 15. 08:37

A téli időszakban nemcsak őshonos madarainknak jelent pótolhatatlan táplálékforrást a számukra kihelyezett eleség, hanem a tőlünk északra fekvő országokból hozzánk érkező és hazánkban telelő madárfajoknak is. Mikor és mivel etessük az egyes fajokat? Hogyan oldjuk meg az itatót? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.