Címke: Kukoricamoly

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és az ellene való védekezés mára kukoricatermesztésünk eredményességének kiemelten fontos tényezőjévé vált. Az ellene történő hatékony védekezésnél a hármas elvet kell követnünk:

A kukoricamoly károsítása a kukorica termésmennyiségét és a minőségét is veszélyezteti. A célzott védekezéssel ezeket a veszteségeket csökkentheti a termelő, ezzel párhuzamosan a jövedelmezőséget is javíthatja. A hatékony védekezés jelentős árbevétel-növelő technológiai elem lehet.

A vetésfehérítő bogarak lárvái országszerte károsítanak, kisebb-nagyobb kár mindenütt előfordul.

A nappali melegebb idő már a hónap elején előcsalogatta a repce szárormányos imágókat téli álmukból, és a repce is készen áll a szárba szökkenéshez, fokozott a veszélye a kártevő tojásrakásának.

A kedvező időjárásban egyre több őszi árpa és búza bújik elő. A kelő állományok most még a kevés csapadék miatt meglehetősen egyenetlenek. Az 1-2 leveles növényeken máris megjelentek a szárnyas gabona-levéltetű egyedek.

A repce állományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött, várva az első növényekre.

A tartós szárazság felgyorsította a kukorica érési folyamatait, így a korai érésű hibridek aratása is megkezdődhet.

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.