Október második dekádjában folytatódott a viszonylag csendes, őszies időjárás. Most időjárási frontok nem érkeztek, csapadék csak nyomokban volt, viszont a Kékesen lehullott az idei első hó. A felázott talajon sok helyen még most sem lehet kukoricát aratni, talajmunkát végezni meg pláne nem. Kevés az olyan országrész, ahol megindulhattak az erő- és munkagépek, pedig az őszi búza vetéséből még időarányosan sok van hátra, nem is beszélve a kukorica betakarításából. Növényvédelmi szempontból most elsősorban az őszi káposztarepce égészségi állapotának a figyelemmel kísérése a legfontosabb teendő.
Az októberi esőzések hatására az állományok zöme az ilyenkor elvárható fejlettségben van. A 6-8 valódi leveles állapotú növényeken általában elvégezték a regulátoros kezeléseket valamint a gyomirtásokat, melyeknek hatékonysága általában jónak mondható. A rovarkártevők közül a repcedarázs imágók már befejezték repülésüket, de a korábbi védekezések miatt alacsony az álhernyó kártétel is. A most tapasztalható lombkártétel inkább néhány bagolylepke hernyófaj rovására írható.
A növények levéltetű fertőzöttsége változatlanul meghatározó, a fajok összetételében döntő többségében az őszibarack levéltetű a domináns. Érdekesség viszont, hogy a hosszúra nyúlt kellemes ősznek köszönhetően viszonylag magas-10-20 % körüli- a levéltetvek parazitáltsága. Ennek ellenére nem szabad elhanyagolni a fertőzöttség alakulását, mert a tarlórépa sárgaság fitoplazma fertőzésért a levéltetvek a felelősek. A mind gyakrabban jelentkező káposztalégy fertőzés következtében tápanyag ellátási zavarok lépnek fel a növények néhány százalékánál. A levélelszáradással és lilulással járó tünetek könnyen összetéveszthetők a foszforhiány tüneteivel, ezért minden ilyen esetben fontos az egész növény átvizsgálása, mert a káposztalégy lárvák szívogatása a gyökérzeten könnyedén felismerhető. Az már más kérdés, hogy a vetőmag inszekticides csávázásán kívül nem sok lehetőség van a kártétel elhárítására. A repceperonoszpóra fertőzés a kedvező időjárási viszonyok ellenére továbbra sem mondható jelentősnek, a betegség tünetei csupán a növények néhány százalékán jelentkeztek idáig.
Repce kis káposztalégy nyüvek
Repce peronoszpóra tünete
A fény- és feromon csapdák fogási adatai alapján már csak néhány, mezőgazdasági szempontból fontos faj repülését lehet tapasztalni. Ilyen faj a felkiáltójeles bagolylepke, a gyapottok bagolylepke, néhány példány a vetési bagolylepkéből, valamint szórványosan a kukoricamoly. Létszámuk elenyésző, komolyabb károsításra nem kell számítani az elkövetkező időszakban.
