A rózsa nem egyszerűen egy virág. A szépség szimbóluma. Nem véletlen, hogy ezt a rendkívül dekoratív növényt mind parkokban, közterületeken, mind pedig a kertekben nagyon kedvelik és szívesen ültetik is.
Ugyanakkor ennek a növénynek meglehetősen sok károsítója van. Meglehetősen „beteg” kultúra, de az idei évben „szerencséje van”, mivel a súlyos aszály miatt a rózsára veszélyes kórokozók számára az élet feltételei és a fertőzési lehetőségek erősen korlátozottak. Növénykórtani szempontból tehát a rózsa idén tavasszal (még) nincs veszélyben.
Kártevők népes csapata
Sajnálatos módon nem ilyen „rózsás” a helyzet, ha a különféle kártevőket nézzük. A rózsa ezekkel is bőségesen el van látva. Egy részük, mint pl. a rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae) teljesen nyíltan, a hajtások csúcsán károsít. Van ugyanakkor jó néhány olyan kártevő is, amelyek szeretnek elbújni, így velük alig, inkább csak az általuk okozott tünetekkel találkozhatunk.
A rejtőzködő károsítók egyik leggyakoribb képviselője a rózsa levélsodró darazsa (Blennacampa pusilla). Ennek a 3-5 mm nagyságú kis levéldarázsnak az álhernyói okoznak idén sokfelé meglehetősen erős mértékű kártételt. A kártevőnek szerencsére csak évente egyetlen nemzedéke fejlődik. Szövedék burokban, kokonban elhelyezkedő idős, kifejlett lárvái telelnek át a lehullott levelekben, vagy a talaj legfelső rétegében.

A kifejlett darázs április közepétől rajzik és petéit egyesével a rózsa leveleinek fonákára helyezi el a levél szélén. A kikelő, csak 1 mm-es, csontszínű kis lárva a levél fonákán hámozgat, amelynek következtében a levél a főérrel párhuzamosan a fonák irányába besodródik. Ezt a sodródást a kis álhernyó még némi szövögetéssel is segíti.
Az esztétikai kár is komoly veszteség lehet
A levélsodró darázs jelenléte nem veszélyezteti ugyan a rózsatő életét, nem pusztítja el a virágokat sem, de a torzult, sodródott levelek a növényeken erősen rontják annak esztétikai értékét. Mivel a rózsa alapvetően dísznövény, így ez a kártétel az okozott súlyos értékcsökkenés miatt akár durva mértékű is lehet. Ráadásul a tettes, az álhernyó mindvégig rejtve van a figyelő szemek elől. Ezek a lárvák alapvetően fénykerülők, így a csővé összesodrott – összeszőtt levelekből sokszor csak némi „boncolással” lehet őket felszínre hozni.

Képesek ugyanakkor a fotoszintetizáló levélfelület csökkentése révén a bimbók, virágok méretének, illetve a hajtás hosszúságának csökkentésére is, amely vágott virág esetén osztályozottsági visszasorolást, ez által pedig anyagi veszteséget is okozhat.
Időben kell felismerni a fertőzést
A rózsa levélsodró darazsának megjelenésére hazánkban szinte mindenütt számítani lehet, mivel igencsak gyakori faj. Sajnos a kártétel elején még szinte észrevétlen a darázs jelenléte, mivel kell némi idő ahhoz, hogy a petékből kikelő kis álhernyók a jellegzetes tüneteket ki tudják alakítani. Mire a kártevő jelenlétét észrevesszük, addigra már az imágók mellett fiatal és kissé idősebb lárvák is jelen lesznek a területen.
Enyhe károsítás esetén érdemes lehet a károsodott leveleket egyenként lecsípni és megsemmisíteni. Ez a módszer ugyanakkor nem járható abban az esetben – így az idei évben sem – amikor a kártétel szinte általános és súlyos mértékű. Ekkor mindenképpen a kémiai védelem az egyetlen hatásos megoldás.
Felszívódó készítményekkel lehet eredményes a védekezés
Védekezni a kifejlett darázs ellen meglehetősen nehéz, de nem reménytelen. A felszínen károsító rovarok, így pl. a levéltetvek ellen alkalmazott szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények képesek elpusztítani az imágókat, ha a kijuttatott rovarölő szer a testüket éri.
A piretroidoknak ráadásul eléggé erős repellens hatásuk is van, így a kezelés után a jól repülő levéldarazsak kerülni fogják az így kezelt területet. Ugyanakkor a tisztán kontakt hatású piretroidok teljességgel hatástalanok a védett helyen, az összesodrott levelek között élő és károsító álhernyók ellen.
A már kialakult levéltünetek esetén az ott károsító álhernyókat kizárólag felszívódó hatásmódú készítményekkel tudjuk elpusztítani. Erre a célra kiválóan alkalmas az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG, amely kis kiszerelésben (5 gr alatt) bárki által felhasználható, szabad forgalmú készítmény.
Fontos figyelni ugyanakkor arra, hogy a legtöbb rózsafajta levele sima, viaszos felületű, így a kellő permetlé borítás céljából tapadás fokozó adalék (Nonit pl.) alkalmazása erősen ajánlott.
A képek a szerző felvételei.