A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2020. november 27.
Az új Force Evo kijuttatása mikrogranulátum adagolóval felszerelt vetőgéppel történik, sorkezelés formájában, a magok közelébe. A termék kukoricában és burgonyában kapott engedélyt 16-20 kg/ha dózisban.
2020. november 1.
Egy tanulmány szerint a mezőgazdaságban a globális foszforvesztés több mint 50 százaléka a talaj eróziójának tudható be.
2020. augusztus 20.
Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.
2020. június 25.
Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként. A kijuttatott nitrogén először mindig a többlet szénatermésben jelenik meg. Csak az optimális termés (szénamennyiség) elérése után kezdi el a további kijuttatott nitrogén a fehérjetartalmat is növelni.
2020. május 20.
A Borealis L.A.T. Kft. által felajánlott 3 tonna koncentrált, minden növénykultúrában hatékony nitrogén műtrágyát a húsmarhatenyésztéssel foglalkozó Hortobágy Faluvéghalmi Kft. nyerte meg.
2020. május 17.
Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.
2020. május 4.
A jogszabály a legtöbb országban a jelenleginél szigorúbb, ugyanakkor a magyarországihoz képest kifejezetten lazább követelményeket ír elő.
2020. április 23.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a kezdeti bizonytalanságok után már nem küzd komoly inputanyag-hiánnyal a magyar mezőgazdaság a koronavírus-járvány miatt.
2020. április 15.
A modern mezőgazdaság legnagyobb kihívása a környezetvédelem és a költséghatékonyság szempontjainak összehangolása a növénytermesztésben. A növények tápanyagellátása és maguk a tápanyagok nagyon fontos szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megfelelő tápanyagoknak megfelelő időben történő kijuttatása az adott kultúrához az adott termőhelyen – ez a szükségleteken alapuló tápanyagellátás művészete.