3℃ -1℃
február 23. Alfréd, Polikárp, Mirtill

Címke: Műtrágya

műtrágya

A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Nitrogén fejtrágyát a búzának és árpának… de mennyit?

2019. március 1.

Tavasszal az egyik legelső és legfontosabb szántóföldi munka a gabonák első fejtrágyázása, amit minél előbb célszerű elvégezni, amint az időjárás és a hatályos rendelkezések megengedik, valamint rá lehet menni a talajra jelentős taposási kár nélkül.

Videó
Differenciált műtrágyaszórás Sárkeszin

04:58

Differenciált műtrágyaszórás Sárkeszin

2019. február 22.

Felbolydult a magyar határ, február 15-étől ugyanis szabad a műtrágyázás a hazai szántóföldeken. Mivel az időjárás és a talajviszonyok is kedvezőek a munkaművelethez, így napok óta zúgnak a traktorok, dolgoznak az egyre modernebb műtrágyaszórók. Nincs ez másképp Sárkeszin sem, ahol a Szabó Családi Gazdaságnál már differenciáltan juttatták ki az első fejtrágyát 190 hektárnyi repcére.

Szakcikkek / Talajélet

A műtrágyák hatékonyságának növelése talajoltással

2019. február 12.

A szántóföldi növények közül a napraforgóról reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Műtrágyát a repcének! – de melyiket?

2019. február 5.

A tavaszi fejtrágyával kijuttatott tápanyagok közül az őszi káposztarepce esetében is elsődleges a nitrogén. Az ammónium-nitrát és a MAS – nitrát-nitrogén tartalmuk miatt - gyors, azonnali hatást biztosítanak; míg a karbamidnak először át kell alakulnia a talajban, amely folyamat az időjárás függvényében akár hetekig is eltarthat.

Szaktanácsadás

Hobbikert: érdemes-e csávázott vetőmagokat vásárolni és felhasználni?

2019. február 1.

Sz. Kamilla kérdése: Vetőmagválasztáskor gyakran tapasztaltam, hogy bizonyos magtételek csávázottak. Érdemes-e csávázott vetőmagokat vásárolni és felhasználni?

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

2019. január 29.

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Magyar starter műtrágya hódítja meg Európát?

2018. december 29.

Az UMG mikrogranulált starter műtrágya nemzetközi piacokon, Európában, Ázsiában és Amerikában folytatja útját az EuroChem kínálatában!

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

2018. december 11.

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.

Agrárhírek / Növénytermesztés

Saját kálisóval lett teljes az EuroChem kínálata – Magyarországra érkezett az első szállítmány

2018. november 26.

A saját gyártású kálisó hamarosan a mezőgazdasági termelésben is elérhető lesz, könnyen kezelhető, granulált formában.