A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2019. március 1.
Tavasszal az egyik legelső és legfontosabb szántóföldi munka a gabonák első fejtrágyázása, amit minél előbb célszerű elvégezni, amint az időjárás és a hatályos rendelkezések megengedik, valamint rá lehet menni a talajra jelentős taposási kár nélkül.
2019. február 22.
Felbolydult a magyar határ, február 15-étől ugyanis szabad a műtrágyázás a hazai szántóföldeken. Mivel az időjárás és a talajviszonyok is kedvezőek a munkaművelethez, így napok óta zúgnak a traktorok, dolgoznak az egyre modernebb műtrágyaszórók. Nincs ez másképp Sárkeszin sem, ahol a Szabó Családi Gazdaságnál már differenciáltan juttatták ki az első fejtrágyát 190 hektárnyi repcére.
2019. február 12.
A szántóföldi növények közül a napraforgóról reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.
2019. február 5.
A tavaszi fejtrágyával kijuttatott tápanyagok közül az őszi káposztarepce esetében is elsődleges a nitrogén. Az ammónium-nitrát és a MAS – nitrát-nitrogén tartalmuk miatt - gyors, azonnali hatást biztosítanak; míg a karbamidnak először át kell alakulnia a talajban, amely folyamat az időjárás függvényében akár hetekig is eltarthat.
2019. február 1.
Sz. Kamilla kérdése: Vetőmagválasztáskor gyakran tapasztaltam, hogy bizonyos magtételek csávázottak. Érdemes-e csávázott vetőmagokat vásárolni és felhasználni?
2019. január 29.
A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.
2018. december 29.
Az UMG mikrogranulált starter műtrágya nemzetközi piacokon, Európában, Ázsiában és Amerikában folytatja útját az EuroChem kínálatában!
2018. december 11.
Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.
2018. november 26.
A saját gyártású kálisó hamarosan a mezőgazdasági termelésben is elérhető lesz, könnyen kezelhető, granulált formában.