Címke: Műtrágya
műtrágya
A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
Kapcsolódó címkék
növénytermesztésprecíziós növénytermesztésszántóföldi növénytermesztésdísznövénytermesztésfehérjenövénytermesztéskertészetkertészeti gépkertészeti gépbemutatókertészeti traktorkertészeti kiállításkertészeti géptámogatáskertészetek korszerűsítéseMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítésekertészeti támogatásZsendülés Kertészeti Konferenciakertészeti ágazatMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt.Kertészettudományi KarkertészetigépűrkertészetNemzetközi Mezőgazdasági és Kertészeti Munkagép (EIMA) kiállításMagyar Kertészeti Árudák EgyesületeV. Kertészeti Konferenciakertészeti központkertészeti kultúratápanyag-utánpótlás
Az őszi búza tápanyag-utánpótlása, különös tekintettel a környezetkímélő nitrogénellátásra
2016. január 13.
A búza tápanyagellátása mindenképpen speciális kérdéseket vet fel, hiszen ősszel vetjük és a nyár első felében takarítjuk be.
A magyar gazda mint NPK mérleg-képes könyvelő
2016. január 12.
De mi a helyzet tábláinak tápanyag-tőkéjével? Nyomon követi-e a növénytermesztő évről évre a szerves trágyával, a műtrágyával, vagy más módon talajba juttatott NPK sorsát?
Az őszi alaptrágyázás jelentősége
2015. október 4.
Aszályban a talajműveléssel összefüggésben gyakran és többnyire joggal hivatkozunk a rossz minőségű szántás okozta eketalp-betegség gyökérfejlődést gátló hatására.
Műtrágya helyett bioszén?
2015. október 1.
A hagyományos műtrágya helyettesítésére alkalmas bioszén előállítását szolgáló technológiát fejlesztettek egy magyar szakemberek által vezetett projekt keretében.
Őszi lombtrágyázás repcében és kalászosokban
2015. szeptember 10.
A lombtrágyák alkalmazása minden esetben hasznos és eredményes, amennyiben a gyökéren keresztül történő tápanyagfelvétel valamilyen okból nem megfelelő.
A nitrát ellenőrzések hatósági tapasztalatairól
2015. március 22.
A következő pár bekezdés kissé gyakorlatias szemszögből, a hatósági ellenőrzések során tapasztaltak alapján áttekinti a leggyakoribb hibákat, hiányosságokat.
Új prémium műtrágya a legszebb standon - Fertilia Kft. az AGROmashEXPO kiállításon
2015. február 5.
A talajéletet aktivizáló, szervesanyag-tartalmú Rizotec NPK műtrágyát a fejlesztések során kifejezetten a magyar termőföldekhez igazították.
A precíziós növénytermesztés, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodás gyakorlati tapasztalatai - Gazdálkodói interjú
2014. december 18.
A győri Megyer Agro Kft. egyik tulajdonosát, Dr. Kukorelli Gábort a precíziós tápanyag-gazdálkodás ismérveiről kérdeztük.
A magyar agrárium legnagyobb kamionflottája jelenleg a Bige Holding Csoporté
2014. december 9.
114 kamionnal és hozzá tartozó pótkocsival bővült az eddigi flotta egy 4 milliárd forintos beruházás eredményeként.
