Címke: Szerves trágya

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.

A szerves trágya kéntartalma hidrogén-szulfiddá alakul át, ami mind emberre, mind állatra erősen mérgező hatású. A trágya minőségének javítására szolgáló elemi kén még veszélyesebbé teszi ezt a folyamatot.

A szénával és gabonával táplált juhok és kecskék trágyája sokkal erősebb, mint a legelő állatoké. Az a legjobb, ha közvetlenül felhasználás előtt komposztáljuk, vagy ősszel trágyázzuk vele a területet.

Magasabb terméshozamokat érhetnek el a gazdálkodók, ha nem csak a növények, hanem a talaj egészségére is odafigyelnek. A szerves trágyák - beleértve a feldolgozott formákat is - felhasználásával sokat javulhat a talaj szerkezete, vízmegkötő képessége, ami amellett, hogy kedvezőbb feltételeket teremt a növények számára, a termelési költségeket is csökkenti.

De honnan szerezzünk szerves trágyát? Mert ugye itt rögtön jön a kérdés: saját szerves trágya? Bio vásárolt? Intenzív állattartó telepről kerüljön a kertbe? Ezek mind olyan kérdések, amit már a legelején érdemes tisztázni.

Ahogy a világ számos részén, Japánban is elterjedt volt régebben az „éjszakai trágya” használata a növények trágyázására. Olcsó, újrahasznosítható és évszázados hagyományokkal rendelkezik: a „shimogoe", vagyis az „ember hátsójából származó trágya” újra nagy népszerűségnek örvend Japánban, miután az ukrajnai háború miatt a vegyszeres alternatívák ára megemelkedett.

Ősszel a trágyázással teremtjük meg a következő évi sikerek alapjait. Pár gondolat következik az eredményes őszi trágyázáshoz.