Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

Agrofórum Online

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.

A feletetett takarmányban lévő szerves anyagok az állat anyagcsere-folyamatai lévén felbomlanak, nagyobb részt beépülnek az állat szervezetében, de kisebb mennyiségben az ürülékkel együtt el is távoznak.

Az ürülék összetétele függ az állatfajtól, de a feletetett takarmánytól is. Az ürülékben lévő anyagok eredetük szerint lehetnek: az állat számára emészthetetlen és emészthető, de az állat által valamilyen okból nem hasznosítható anyagok, anyagcsere folyamatok bomlástermékei és nagyszámú mikroorganizmusok, mindenekelőtt baktériumok.

Az állati trágya összetételét, így a minőségét is jobban az állatfaj, mint a feletetett takarmány határozza meg.

Az alom a szerves trágyákhoz adott, illetve az állatok alá terített, jó nedvszívó képességgel rendelkező anyag, három tulajdonság alapján szokás alkalmasságukat értékelni:

  • nedvszívó képesség,
  • lebomlási sebesség és 
  • növényi tápanyag-szolgáltató képesség.

Nedvszívó képesség tekintetében kiemelkedő a szalma (minél apróbb, annál nagyobb), tömegének 300-350%-át is képes nedvességből felvenni. Egyéb növényi maradványok, szár és lomb mellett (pl. hüvelyesek) számításba jöhetnek faipari melléktermékek, mint faforgács, fűrészpor, faháncs, továbbá lomblevelű fák avarja. Ez utóbbiakat a kisebb gazdaságokban használják egyik-másik kitűnő nedvszívó képességgel és talajszerkezet javító hatással is rendelkezik. 

Lebomlási sebességük – ami nem minden esetben cél a zöldségtermesztésben – a lignintartalmukkal van összefüggésben. Magas lignin tartalmú a fűrészpor és a gyaluforgács, a magas sótartalmú (pl. baromfitrágyák) közömbösítésére kiválóan alkalmasak.

Leggyorsabb lebomlással a szalma rendelkezik.

A tőzegeket, tőzegkorpákat környezetvédelmi okok (védettségük) miatt egyre inkább kimaradnak a számításba jöhető anyagok közül, holott kertészeti szempontból nagyon jól kezelhető alomanyagok voltak.

Az alomanyagok magas lignin- és cellulóz tartalom kapcsán egy gyakori jelenségre, a pentozán hatásra is ki kell térni, mint növényi szempontból káros biokémiai folyamatra. Az említett magas széntartalmú szerves anyagok bontását, mineralizációját vagy más néven ásványosodását baktériumok végzik, a mineralizáció során ezekből az anyagokból a nitrogén mobilizálódik, a növény számára felvehetővé válik.

A folyamat fordítottja az immobilizáció, amely alkalmával az ásványi nitrogén megkötődik a szerves anyagban, ilyenformán a növény számára nem használható formává alakul át. Egy talajban mennyi a szabad nitrogén, mennyi mobilizálódik és mennyi kötődik a szerves anyaghoz, azt alapvetően talajban lévő szerves vegyületek szén és nitrogén aránya határozza meg.

Az alom mineralizációjának első lépéseként a baktériumok szaporodnak el, majd csak ezt követően kezdik bontani a növényi részeket, a cellulózt, a lignint. A baktériumok felszaporodásához jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség, amit a talaj szabad nitrogén készletéből vonnak el. Ha nincs elegendő a talajban, a növény elöl is elveszik, saját maguk fehérjéinek építésére használják fel, és csak ezt követően kezdik a cellulózt lebontani.

Ilyenkor a talajban a növény számára hasznosítható nitrogénből hiány alakulhat ki, tünetei: alsó levelek klorózisa, levelek merev tartása, lassabb növekedés, stb. Az így kialakuló, nitrogén hiányából adódó betegséget pentozánhatásnak nevezzük.

A nitrogén hiány kialakulása és mértéke, a talaj és a szerves anyag szén (C) – nitrogén (N) arányától függ. Amennyiben a talajok nitrogénben jól ellátottak, nem, vagy csak kicsi a valószínűsége a pentozán hatás kialakulásának.

Amennyiben a C:N arány nagyobb, mint 50, azaz a szén mennyisége több mint ötvenszerese a nitrogénnek, a szénhidrátbontó baktériumok felszaporodása indul meg, elvonják a nitrogént a növény elől, és jelentkezik a pentozánhatás.

Minél tágabb ez az érték, minél nagyobb a különbség a szén és a nitrogén között, annál súlyosabb hiány kialakulásával kell számolni. Kedvezőnek abban az esetben nevezhető a C:N arány, ha nem magasabb, mint 20-30:1-hez. Az immobilizáció, a nitrogén lekötődése akkor is megindulhat, ha olyan szerves trágyát használunk, amelynek magas a cellulóztartalma, vagyis magas alomtartalom mellett kevés a vizelet és bélsár részaránya. Ősszel a kertekben a lehullott és komposztálatlan lomb leforgatásakor gyakran ugyanez a jelenség játszódik le. 

Zöldtrágyázáskor is – bár zöldségfélék esetében ritkábban alkalmazzák – szintén kialakulhat a pentozán hatás. A gabonafélék betakarítása után előfordulhat, hogy a tarlón maradó, jelentős mennyiségű szármaradvány magas cellulóz tartalmából adódóan, sok a talajban a szén a nitrogénhez képest.

Valamivel kedvezőbb a helyzet a kukoricaszár bemunkálásával, ez esetben a C:N arány 45-50:1, de ilyenkor is van esélye a nitrogén hiány kialakulásának (1. táblázat). A pillangósok (szántóföldiek lucerna, herefélék, csillagfürt, bükkönyfélék, lencse, kertészeti növények közül bab, borsó) köztudottan nitrogéngyűjtők a gyökereiken található baktériumok miatt, továbbá magas fehérjetartalmukból adódóan is sok nitrogént tartalmaznak, a C:N arány az esetükben 10-25:1-hez, ami nagyon kedvező, leszántásuk alkalmával pentozánhatással nem kell számolni. 

Szerves anyag    C:N        arányPentozánhatás kialakulásának valószínűsége
Friss fű      12:1nem várható
Zöldséghulladék  14-15:1nem várható
Érett komposzt  20-30:1nem várható
Burgonyaszár  25-30:1minimális/nincs
Jól kezelt szerves trágya  20-30:1nincs
1. táblázat: A C:N arány és a pentozánhatás várható mértéke (Jócsik, 1962 és Nagy, 1993 nyomán)

(Fotó: jolanchapin/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

CELL® a szárbontás nagymestere, avagy A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!

2024. június 14. 11:40

Ha a növénymaradványokat VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk.

Fókuszban a szója! – Tápanyag-utánpótlás a TIMAC AGRO ajánlásával

2024. június 5. 12:10

A szóját felhasználás, termeszthetőség és jövedelmezőség szempontjából egyre ígéretesebb növénynek mondhatjuk.

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!

2024. május 10. 17:10

Az áhított 12 t/ha kukoricatermés 270–300 kg/ha nitrogént von ki a talajból. Ennek nagy részét műtrágyával kell pótolni.

Májusi teendők a szántóföldön

2024. május 2. 05:40

Minden lombtrágyavásárlás előtt érdemes és szükséges pár percet rászánni, ami a különböző termékek hatóanyag és ár információinak összehasonlításához kell, elkerülve azokat a csapdákat, amelyeket csak a termék árának vagy hektárköltségének a feltétel nélküli elfogadása okoz.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Nébih: országos célvizsgálat a tej- és takarmányágazatban

2022. november 28. 13:07

Országos célellenőrzést rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma.

Minden út a szójához vezet

2023. december 29. 08:10

Bizonyítjuk, hogy megéri szóját termeszteni, és bemutatjuk a SAATEN-UNION portfólióját az igen korai fajtáktól a középérésűekig.

Jöhet a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő takarmány

2021. november 21. 11:47

A szarvasmarhák erős üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő takarmány-adalékanyag elsőként kerülhet piacra Európában.