Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, III. (Zöldségtermesztésben számításba jöhető egyéb szerves anyagok)

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, III. (Zöldségtermesztésben számításba jöhető egyéb szerves anyagok)

Agrofórum Online

Az állati eredetű trágyákon kívül a - zöldségtermesztés jellegéből adódóan - számos egyéb szerves anyagot használnak talajjavítási célból. Szabadföldi zöldségtermesztésben, a kombinált vetésforgók esetében számításba jönnek a zöldtrágyák is.

Egy növény teljes tömegének, zöld állapotban, talajjavítás céljából történő alászántását nevezzük zöldtrágyázásnak. A zöldtrágyázásnak kettős hatása van:

  • az alászántott zöldtömeg javítja a talaj szerkezetét és
  • a talajba munkált növényben található tápelemek a talaj tápanyagkészletét fokozzák.

A talajba juttatott nagy tömegű szerves anyag ellenére a zöldtrágya szerves anyag felhalmozó hatása csekély, az így talajba munkált zöldtömeg gyorsan bomló humusszá alakul, ebből adódóan belőle tartós talajszerkezetet javító humusz nem képződik. Hatása rövid ideig, 1-2 évig tart. Az elbomlás üteme függ a talaj kötöttségétől, a zöldtrágya minőségétől és a leszántott zöldtömeg mennyiségétől. Laza, meszes talajon a lebomlás gyorsabb, savanyú kémhatású, kötött talajon lassúbb.

Általános követelmény a kertészeti és kombinált vetésforgók esetében a zöldtrágyanövényekkel szemben, hogy rövid tenyészidejűek legyenek, nagy tömegű szerves anyagot képezzenek, jelentős mennyiségű tápanyagot, mindenekelőtt nitrogént gyűjtsenek (1. táblázat).


Zöldtrágyanövény
VíztartalomTápanyagtartalom
NP2O5K2O
%-ban
Csillagfürt920,30,070,2
Bükköny840,350,070,2
Napraforgó920,250,030,3
Egyéb növények átlaga820,2-0,70,03-0,20,2-0,7
1. táblázat: Fontosabb zöldtrágyanövények összetétele

Fontosabb zöldtakarmány növények a pillangósok családjába tartozó csillagfürt, somkóró, szöszös bükköny, lednek, bíborhere. Nem pillangós zöldtrágyanövény a fiatal napraforgó, a rozs, és az őszi káposztarepce is, amit gyakran zöldtrágyanövényként leszántanak.  

A zöldtrágyák, mint talajjavítók, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és elegendő állati eredetű szerves trágya, eredményesen termeszthetők, bár értékük talaj termékenység fokozó képességük, kisebb (2. táblázat).


Növényfaj
Összes zöldtömeg

t/ha
Istállótrágya ellenérték (t/ha)
Csillagfürt3016
Somkóró3720
Szöszös bükköny3017
Lednek2712
Napraforgó4222
Rozs2514
Őszi káposztarepce3220
2. táblázat: Fontosabb zöldtrágyanövények istállótrágya ellenértéke

A zöldnövények leforgatásának, ilyen célból kialakított növényváltásnak „vetésforgóknak” a kisgazdaságokban, saját célra termelő kertekben is fontos szerepe lehet, helyettesítheti az állati eredetű szerves trágyákat.

Egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a különböző növényi és ipari komposztok. Alapanyagaik szerves mezőgazdasági és ipari hulladékok, amelyeket eltérő ideig, különböző adalékokkal kezelnek, érlelnek. A komposztálás során (keverés, szellőztetés, nedvesítés) a szerves anyag lebomlik, végül földszerű, homogén anyag keletkezik belőle.

A különféle kiinduló anyagokból adódóan kémhatásuk, kémiai összetételük és szerkezetük nagymértékben eltér. Ismertebb, a zöldségtermesztésben is használt komposztok:

  • istállótrágyából, tőzeggel felitatott hígtrágyából készült komposztok (komposztált szerves trágyák),
  • növény- és konzervipari hulladék komposztok,
  • ipari melléktermékekből gyártott komposztok és
  • szennyvíziszapból és városi szemétből előállított komposztok.

A szerves anyag gyors lebontását hulladékok felhasználásakor azzal segítik elő, hogy a kiindulási anyagokat lazán tárolják, nedvesítik, többször átkeverik, vagyis aerob feltételeket biztosítanak. Adalékként talajt és esetenként finom eloszlású mészkőport is adnak a komposzthoz. Az így kezelt anyag kb. egy év alatt beérik, aminek jele, hogy már nem ismerhetők fel benne a kiindulási anyagok, kellemetlen szaga nincs.

Növényi komposztoknak többnyire kisgazdaságokban, kisebb üzemekben van nagyobb jelentősége, bár az utóbbi időkben a városi kertészetek, parkfenntartó gazdaságok is a begyűjtött növényi hulladékot és nyesedéket további hasznosítás céljából komposztálják, saját területükön talajt javítanak velük, vagy gyakran értékesítik. Talajszerkezet javító hatásuk kiváló, tápanyag-szolgáltató képességük közepes, nagymértékben függ a komposztált növényfajtól. 

Minőségjavítás céljából a rétegezett növényi hulladék közé műtrágyát, mindenekelőtt nitrogént és foszfort szoktak szórni a jobb és gyorsabb bomlás, összeérés céljából, így a folyamat 6-9 hónapra lerövidíthető. Alap és indító trágyának, cserép és tápkocka földekhez adaléknak vagy balkonládákban virágnevelő közegnek kiválóak.

A komposztok esetében fontos kritérium, hogy növényhigiéniai szempontból is megfeleljenek az elvárásoknak, érettek legyenek, növénykárosító gombás, baktériumos betegségeket, kártevőket ne tartalmazzanak. Ezért helytelen az a gyakorlat, hogy a beteg növényeket, azok szárát, leveleit, termését komposztra hordják megsemmisítés és újrahasznosítás céljából. Ilyen esetben a növényi részek elégetése, teljes megsemmisítése a jó megoldás. 

Hígtrágyák közé soroljuk a trágyalevet és a korszerű állattartó telepekről egyre nagyobb mennyiségben kikerülő alom nélküli istállótrágyát, ami szilárd ürülék, vizelet, valamint víz keveréke. Összetételük elsősorban a trágyát termelő állattól függ.

Felhasználásukhoz különleges szállító- és gyűjtő (tároló) berendezés szükséges. A növénytermesztésben történő alkalmazásukat szigorú környezetvédelmi előírások rögzítik, zöldségtermesztésben kevésbé alkalmazott szerves trágya csoport.

Speciális szerves trágyaféleségeknek számítanak a zöldség-, dísznövény- és faiskolai ágazatokban használatos különféle tőzegek, szalma, faforgács, fakéreg, fűrészporok és lombföldek. Tápanyag-szolgáltató képességük minimális, de a talaj szerkezetére gyakorolt javító hatásuk jelentős és tartós. Kémhatásuk nagyon különböző, 8,5 pH-tól 3-4 pH-ig terjed. Használatuk a kertészeti ágazatokban mindenütt fellelhető, de igazán nagy jelentőséggel a palántanevelésben (tápkocka- és cserépföldek), illetve faiskolákban (konténer földek) bírnak.

Szerves trágya anyagok közé sorolhatók a letermett gombakomposztok is, nagy tömegben képződnek (50-100 ezer tonna/év). Viszonylag csak kis hányadukat hasznosítják a kertészeti üzemekben. A letermett komposzt homogén, közepes nedvességtartalmú, könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag. Kémhatása semleges-enyhén lúgos. A fontosabb növényi tápanyagokból jelentős mennyiséget tartalmaz:

  • nitrogén (N): 6 kg/t
  • foszfor (P2O5). 4 kg/t
  • kálium (K2O): 9 kg/t
  • magnézium (MgO): 2 kg/t
  • kalcium(CaO): 45 kg/t

Növénytoxikus anyagokat, növényi-betegségeket vagy kártevők a letermett komposztban nincsenek, ilyen vonatkozásban, mint a jól kezelt, érett istállótrágya tisztának tekinthető. Növeli a talaj tápanyagtartalmát, jelentősen és tartósan javítja annak szerkezetét, azaz vízgazdálkodását, tápanyag- és vízmegtartó képességét. Összes sótartalom (EC érték) magas, kertészeti növények számára már nehezen elviselhető (3-4 mS/cm), ezért kiszórása esetén az alábbi értékek betartását javasoljuk:

  • Házikertekben az őszi talajforgatás alkalmával 7-8 kg/m2 mennyiségben.
  • Zöldségtermesztő üzemekben az őszi mélyszántások idején a szerves trágyát igénylő növények alá 70-80 t/ha adagban.
  • Zöldséghajtató kertészetekben 10-20 kg/m2-es adagban.
  • Palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogatarányban.
  • Balkonládákba, cserepekbe tőzeghez fele-fele arányban keverve.  
  • Faiskolai konténeres növények talajához kis mennyiségben keverve (10-20 %).
  • Gyümölcs és szőlő ültetvényekben 40-50 t/ha adagban, ősszel talajba munkálva.

Az elmúlt években a biotermesztésben, és az intenzív termesztési technológiákban is egyre több szerves trágya granulátumot használnak. Alacsony nedvesség-, magas hatóanyagtartalmuk, jó kezelhetőségük, könnyű kijuttatásuk és talajba munkálásuk miatt jelentőségükkel a jövőben egyre inkább lehet számolni. 

Mint ahogy bevezetőnkben is említettük a szerves trágya értékét, egyáltalán a használhatóságát nagymértékben befolyásolja a trágya érettsége, a trágyakezelés módja. A trágya érettségnek (komposztálódásnak) három fokozatát különböztetjük meg.

  • Az éretlen istállótrágya nem más, mint a bélsár, a vizelet és az alom keveréke, ahol az erjedés (érés) még nem indult meg. Talajszerkezet javító hatásuk csekély, ugyanakkor magas ammónia tartalmuk miatt erősen perzselnek. Használatuk zöldségtermesztésben nem tanácsos. 
  • A félérett trágyában az egyes növényi részek még felismerhetők, de szúrós, kellemetlen szagából már sokat veszített. Az ilyen trágya szabadföldi körülmények között, őszi kijuttatásra használható. Kötött talajok lazítására alkalmasabb, mint a teljesen érett trágya. 
  • Az érett trágya víztartalmából jelentős mértékben veszített, kellemetlen szúrós szaga nincs, a trágyát alkotó anyagok teljesen elbomlottak, ezért homogén szerkezetű. Ásványosodásával bőven szolgáltat könnyen felvehető tápelemeket a növény számára.

Zöldségtermesztésben számításba jöhető trágyák csak teljesen éretten (ültetés előtti közvetlen bemunkálás, zöldséghajtatás, adalékanyagként konténer, tápkocka és cserép földekhez), féléretten őszi bemunkálásra szabadföldi termesztésben.

(Fotó: Jamie92/ Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

CELL® a szárbontás nagymestere, avagy A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!

2024. június 14. 11:40

Ha a növénymaradványokat VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk.

Fókuszban a szója! – Tápanyag-utánpótlás a TIMAC AGRO ajánlásával

2024. június 5. 12:10

A szóját felhasználás, termeszthetőség és jövedelmezőség szempontjából egyre ígéretesebb növénynek mondhatjuk.

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!

2024. május 10. 17:10

Az áhított 12 t/ha kukoricatermés 270–300 kg/ha nitrogént von ki a talajból. Ennek nagy részét műtrágyával kell pótolni.

Májusi teendők a szántóföldön

2024. május 2. 05:40

Minden lombtrágyavásárlás előtt érdemes és szükséges pár percet rászánni, ami a különböző termékek hatóanyag és ár információinak összehasonlításához kell, elkerülve azokat a csapdákat, amelyeket csak a termék árának vagy hektárköltségének a feltétel nélküli elfogadása okoz.

Fejlődésben a vietnámi kertészet

2023. május 1. 11:34

A vietnámi kertészet több szempontból is fejlődésnek indult, ami az ország agrárágazatának folyamatos fejlődésére utal.

Kényes egyensúly: gazdaságosság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás

2019. november 12. 08:19

A hollandiai Nunhem adott otthont a BASF 2019. október 9. és 10. között megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatójának, amelyen a multinacionális vállalat főbb stratégiai irányvonalait mutatták be.

Primőrök lombtrágyázása rossz kondíció esetén

2023. február 4. 06:33

A téli, kora tavaszi, hosszúra nyúlt fényszegény időszakot követően sok primőrön tapasztalható kondíció leromlása.

Sokkal kevesebb vegyszert használnak, és az oldat pontosan oda jut, ahol szükség van rá

2023. október 25. 08:10

A németországi Bietigheim-Bissingenben működő családi vállalkozás, a Kiemle zöldségfélék termesztésére specializálódott. A mintegy 35 hektáron elhelyezkedő telephelyen 7,5 hektárnyi üveg- és fóliaház, valamint körülbelül 25 hektárnyi szabadföldi termőföld található.