Tápanyag-utánpótlás során mesterségesen juttatjuk vissza azokat az anyagokat a talajba, amelyeket a növények korábban kivontak onnan. Célja a növekedéshez szükséges tápanyagok biztosítása úgy, hogy a növény igényeihez alkalmazkodva, a termesztési technológiát, a talaj típusát figyelembe véve célzottan – a megfelelő helyen és időben – juttassuk ki azokat. A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák: N, P, K, Ca, Mg stb. ásványi sói, valamint a szerves kötést tartalmazó karbamid. Az Agrofórum Online szakportál számos információval szolgál olvasói számára a témában a Tápanyag-utánpótlás rovatában.
2017. október 16.
Sok szabadföldön gazdálkodó kertész is ősszel használ összetett műtrágya formájában jelentős mennyiségű nitrogént.
2017. szeptember 26.
Biztatónak mondható, hogy a korábbi évekhez képest a nitrogén esetében 18%-kal, a foszfor esetében 10%-kal nőtt a felhasználás.
2017. szeptember 1.
Ne feledjük, a folyékony trágyázásnak is vannak korlátai, nem minden talajon és nem minden kultúrában érdemes áttérni a folyékony technológiákra.
2017. szeptember 1.
Intenzív termesztést folytató gazdaságokban rendszerint az ionantagonizmus, azaz az egyoldalú NPK trágyázás lehet az oka a magnéziumhiánynak.
2017. augusztus 28.
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi viszonyok között minimum 50-70 kg/ha foszfor műtrágya kijuttatása az elsődleges cél.
2017. július 25.
A magnézium, a növények által hasznosított mennyiséget figyelembe véve, nem sorolható a mikroelemek közé.
2017. július 18.
Az elmúlt évek alapján minden figyelmet megérdemel a repce agrotechnikája, különös tekintettel az alaptrágyázásra.
2017. május 22.
A Malagrow Kft. a zöldségvetőmag-értékesítésben érdekelt szakemberek számára szervezett tápanyag-utánpótlási fórumot május 5-én.