Tápanyag-utánpótlás során mesterségesen juttatjuk vissza azokat az anyagokat a talajba, amelyeket a növények korábban kivontak onnan. Célja a növekedéshez szükséges tápanyagok biztosítása úgy, hogy a növény igényeihez alkalmazkodva, a termesztési technológiát, a talaj típusát figyelembe véve célzottan – a megfelelő helyen és időben – juttassuk ki azokat. A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák: N, P, K, Ca, Mg stb. ásványi sói, valamint a szerves kötést tartalmazó karbamid. Az Agrofórum Online szakportál számos információval szolgál olvasói számára a témában a Tápanyag-utánpótlás rovatában.
2017. november 24.
A zöldségtermesztők a ként leginkább növényvédő szerként ismerik, növénytáplálási vonatkozásaival kevésbé vannak tisztában.
2017. október 16.
Sok szabadföldön gazdálkodó kertész is ősszel használ összetett műtrágya formájában jelentős mennyiségű nitrogént.
2017. szeptember 26.
Biztatónak mondható, hogy a korábbi évekhez képest a nitrogén esetében 18%-kal, a foszfor esetében 10%-kal nőtt a felhasználás.
2017. szeptember 1.
Ne feledjük, a folyékony trágyázásnak is vannak korlátai, nem minden talajon és nem minden kultúrában érdemes áttérni a folyékony technológiákra.
2017. szeptember 1.
Intenzív termesztést folytató gazdaságokban rendszerint az ionantagonizmus, azaz az egyoldalú NPK trágyázás lehet az oka a magnéziumhiánynak.
2017. augusztus 28.
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi viszonyok között minimum 50-70 kg/ha foszfor műtrágya kijuttatása az elsődleges cél.
2017. július 25.
A magnézium, a növények által hasznosított mennyiséget figyelembe véve, nem sorolható a mikroelemek közé.
2017. július 18.
Az elmúlt évek alapján minden figyelmet megérdemel a repce agrotechnikája, különös tekintettel az alaptrágyázásra.