A magnézium, a növények által hasznosított mennyiséget figyelembe véve, nem sorolható a mikroelemek közé, zöldségfélék esetében 40-60 kg/ha, de hajtatásban, hosszú kultúrák esetében a 100 kg-ot is meghaladhatja. A termesztett növényeink – beleértve a zöldségféléket, a szőlőt és a gyümölcsöket is – eltérő, de jelentős mennyiségben és ütemben halmozzák fel. (A gyümölcsfélék 0,25-0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás 0,25-0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot, a hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van, mint a gabonafélékben.)
1. kép: Magnéziumhiány tünete paradicsom levélen (fotó: K+S KALI)
A magnéziumhiány felismerhető, de könnyen összetéveszthető a káliumhiánnyal. Alapvetően két tünetcsoportja ismert, de az egyszikű növényeken esetében (kukorica, gabona hagyma, spárga) van egy harmadik megjelenési formája is:
– A levél széle irányából, egyre nagyobb, és egyre élesebben kivehető világos (sárgás) foltok alakulnak ki, amelyek a levél főerének irányába húzódnak. (A zöldségféléken ritkább.)
– A levéllemez közepétől, a levélnyél irányából induló, legyező alakú sárgulás, amely először levélerek vagy a levélnyél közelében, a főerek között alakul ki. A legtöbb zöldségnövényen ez a tünet látható, a paprikánál, burgonyánál, a tojásgyümölcsnél és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok (uborka, sárga- és görögdinnye, spárgatök, patisszon, cukkíni) esetében a káliumtól jól megkülönböztethető (1. kép).
– Az egyszikű növények levelein hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek a levélnyél irányából (2. kép).
2. kép: Magnéziumhiány tünete kukoricán (fotó: K+S KALI)
A színelváltozás először az idősebb leveleken jelenik meg, de eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól, ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre – ellentétben a káliumhiánnyal – jellemző, hogy a klorózis nem világos vagy fakó sárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú, mely a hiány mértékének fokozódásával a középső, majd a fiatal levelekre is áthúzódik.
Jobb a megelőzés, de ha a tünetek megjelentek, lombtrágyázással a beteg növény gyógyítható – igaz nem olya gyorsan, mint a nitrogén esetében. A magnézium-szulfát (keserűsó) 4-5 %-os, a magnézium-nitrát (pl. Magnisal) 0,5-1,2 %-os töménységben használható a zöldségfélék esetében, de kedvezőbbek a tapasztalatok a többszöri, de hígabb (0,5%) oldatok használatával. A gyors hatás feltétele a nagy, egészséges lombozat!
(Terbe István – Agrofórum Online)
