Talajaink magnéziumellátottsága különböző. Míg a homoktalajaink, mindenekelőtt a savanyú homokok magnéziumban szegények, addig az erdőtalajaink, a mezőségi és réti talajok gazdagok, öntözővizeink magnéziumtartalma elegendő, nem egy esetben magas. Az utóbbi években a felhasznált magnéziumtrágyák mennyisége is jelentős mértékben emelkedett. Joggal vetődik fel a kérdés: mi lehet a magnéziumhiány oka, a megjelent magnéziumhiány tünetek magyarázata.
Nyilvánvaló, hogy a kiváltó okok talajtól, termesztési körülményektől és a termesztett növényektől függően eltérőek, de alapvetően négy tényező emelhető ki:
– magnéziumszegény talajok, (homoktalajok szőlő és gyümölcs ültetvényei, primőr zöldségtermesztő körzetek),
– kedvezőtlen talajviszonyok (rossz talajszerkezet, kedvezőtlen vízháztartás, savanyú talajkémhatás),
– kedvezőtlen időjárási viszonyok (egyre gyakrabban jelentkező szárazság, vagy ennek a szöges ellentéte az erősen csapadékos időjárás),
– konkurens (antagonista) ionok jelenléte, amelyek a magnézium felvételét zavarják (egyoldalú trágyázás, kálium-túlsúly kialakulása).
Intenzív termesztést folytató gazdaságokban – ahol szakszerű talajművelést és öntözést folytatnak –, a fentiekben felsoroltak közül rendszerint az ionantagonizmus, azaz az egyoldalú NPK trágyázás az oka a magnéziumhiánynak. A gyorsabban mozgó ionok pl. hidrogén (H+), kálium (K+) kiszorítja a lassúbb mozgású, nagyobb méretű magnéziumot, előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt, terméskiesést.
De nemcsak a műtrágyák, a szerves trágyák is okozhatják az úgynevezett relatívhiányt. Nagyobb adagú, főleg éretlen istállótrágyák használata esetén az ammónia-ion (NH4+), mint konkurens, gyorsan mozgó kation is akadályozhatja a magnézium felvételét. Ezzel szemben a NO3-nitrogén ionok kedvezően hatnak a magnézium hasznosítására (szinergisták).
A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti (a pH-t javítja), elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva gátlón hat. Erre a meszezés során ügyelni kell! Erősen meszes talajon sem érvényesül a kalcium szinergista hatása, ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5% szénsavas mésztartalmat.
A kálium esetében is ismert a jelenség, amely szerint egy határig nincs gátló hatással a magnézium felvételére – sőt kifejezetten segíti azt – viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a magnéziumnak a növénybe jutását (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek. Talajban a szőlőnél optimálisnak a kálium esetében K/Mg 3-7 arányt, a mész esetében a Ca/Mg 11-13 arányt tartják. Zöldségféléknél a K/Mg 3-(4) mondható ideálisnak.
Az antagonizmus jelenség elkerülhető olyan műtrágyák (alaptrágyák) megválasztásával és olyan fejtrágyák (tápoldatok) összeállításával, ahol a kálium és magnézium aránya megközelítőleg három-négy az egyhez (3-4:1).
(Terbe István – Agrofórum Online)
