A zöldtrágya nem kamu, próbálja ki a kertben is!

A zöldtrágyanövények lehetnek egynyáriak és időnként évelők is, attól függően, mennyi ideig szeretnénk őket a helyükön hagyni. Vetésük leggyakrabban nyár végétől kora őszig történhet, majd fajtól függően télen kifagynak vagy tavasszal, ültetés előtt lekaszálhatók.

Miért és mikor használjunk zöldtrágyát?

A legtöbb zöldtrágyanövény a tél folyamán fejlődik, amikor a talajban nincs termés. Vesse el őket nyár végén vagy ősszel, hogy felszívják a tápanyagokat, és ezzel megakadályozzák, hogy a téli eső kimossa őket. A következő tavasszal beforgatva pedig a tápanyagokat visszajuttatják a talajba. A téli takarmányrozs és -bükköny például egész télen tovább nő.

Használjon zöldtrágyát a kultúrák közötti üres felületek fedésére, vagy két kultúra közötti szünetekben. Ha például szeptember közepe előtt elveti a gyorsan növő mustárt, októberre már be is áshatja a talajba. Alternatív megoldásként hagyja a felszínen az elfagyott maradványokat mulcsként.

A nyáron termesztett zöldtrágyák, például a hajdina és a görögszéna, sűrű lombozatot képeznek, amely hatékonyan elnyomja a gyomokat. A pillangósok családjába tartozó zöldtrágyanövények (hüvelyesek) rendelkeznek azzal a pozitív tulajdonsággal is, hogy a levegő nitrogénjét a gyökérgumóikban megkötik, de csak nyáron.

Előnyök

• Segít megelőzni a talajeróziót.
• Szigeteli a talajt.
• Segíti a talajlakó baktériumokat.
• A hüvelyesek, mint a bükköny és a lóhere, megkötik a nitrogént.
• Elnyomja a gyomokat.
• Hozzájárul a talaj termékenységéhez.
• Megvédi a talajfelszínt az eső okozta tömörödéstől.
• Fokozza a biodiverzitást.
• Vonzhatja a békákat és varangyokat, amelyek a csigákat fogyasztják (és védett állatok).
• Egyes zöldtrágyanövények, mint a büdöske, távol tarthatják a talajlakó fonálférgeket.

Hátrányok

• A sűrű lombozat miatt a csigák száma megnőhet.
• A káposztaféléket és hüvelyeseket (fehérhere, csillagfürt és bükköny) be kell építeni a vetésforgóba, mert ugyanolyan betegségek veszélyeztetik őket, mint az ezekbe a családokba tartozó zöldségeket.
• Lehet, hogy kaszálni kell, mielőtt beásnánk vagy beforgatnánk.
• Az évelő zöldtrágyanövények, például a lucerna, újra kihajthatnak, ha 25 cm-nél sekélyebben forgatjuk be.
• A termesztés idő-, munka- és költségigényes, és a zöldtrágyanövények szárazság esetén öntözést igényelhetnek ahhoz, hogy kihajtsanak.

Használható-e zöldtrágya, ha nem akarjuk a talajt forgatni?

Igen, ha a nyár végén elvetett zöldtrágyát, például a zabot (Avena strigosa) tavasszal kartonnal letakarja, a lombozat helyben komposztálódik. Alternatív megoldásként kaszálja le és tegye a komposztra, a gyökereket meghagyva, hogy javítsák a talajt.

A bíborhere (Trifolium incarnatum) nem nő újra, ha a lombját a talajszintig levágjuk. A levágott lombozatot a talaj felszínén hagyhatja, vagy a komposztra is teheti.

A zöldtrágyanövények felhasználása

Vessünk magokat sűrű sorokba, vagy szórjuk szét a talajon, és gereblyézzük be. A zöldtrágya esetében nincs szükség műtrágyára, mivel a talaj a nyár végén a talaj tápanyagokban gazdag.

A zöldtrágyanövényeket az augusztusban érő növények, például a csemegekukorica közé is vetheti, hogy azok lendületesen induljanak fejlődésnek.

Mielőtt a következő terményt elvetni, kaszálja le a lombot, és hagyja elfonnyadni. Ha van rá mód, érdemes a lekaszált lombozatot felaprítani, majd ássa be a talaj felső 25 cm-es rétegébe. A beásás után várjon egy hónapot a következő vetés vagy ültetés előtt, mivel a még rothadó zöld anyagok akadályozhatják a növények növekedését.

Milyen zöldtrágyanövényt válasszunk?

Télálló zöldtrágyanövények. Nagy valószínűséggel a keverékek jobb hatásúak, mint az egyes fajok. Vásárolhat magkeveréket is, de a házilag készített keverékek is hatékonyak lesznek, például a késő nyári vetéseknél a homoki zab, a bíborhere és a facélia.

Tavaszi bükköny (Vicia sativa): Ez az egyéves hüvelyes növény szívós és jól áttelel, még kötött talajokon is. Vagy márciustól augusztusig vetjük, és két-három hónapig hagyjuk a helyén, mielőtt beásnánk, vagy július–szeptemberben vetjük és átteleltetjük.

Lóbab (Vicia faba): Ez az egyéves hüvelyes növény a vetés után két-három hónapig (a virágzásig) hagyható, és a kötött talajokra is ajánlott. Szeptember–novemberben vethető.

Takarmányrozs (Secale cereale): Egyéves növény, jó hatású a talajszerkezetre és áttelel. Augusztus és november között vethető, és a következő tavasszal beforgatható.

Komlós lucerna (Medicago lupulina): Ez a hüvelyes egy- vagy kétéves lehet, jól áttelel, de laza, száraz, lúgos talajt igényel. Két-három hónap múlva ássuk be, vagy a vetés után egy-két évig hagyjuk a helyén; márciustól augusztusig vetjük.

Vörös here (Trifolium pratense): A szívós évelő hüvelyes jól áttelel, és a vetés után két-három hónapig vagy akár egy-két évig a földben hagyható. Jól fejlődik a vályogtalajokon, a vetés márciustól augusztusig esedékes.

Bíborhere (Trifolium incarnatum): Ez az évelő hüvelyes alkalmas a laza talajokra. Márciustól augusztusig vethető, és két-három hónapig, a virágzásig bent hagyható.

Tojásvirág (Limnanthes douglasii): Alacsony növésű szívós egynyári növény, jól elnyomja a gyomokat és könnyen beásható. Szeptemberig vethetjük. Vonzza a beporzókat, ha hagyjuk virágozni.

Olaszperje (Lolium multiflorum): nagyon gyors növekedésű, és szeptembertől novemberig vetve átteleltethető.

Nem télálló zöldtrágyanövények. Ezek a növények gyorsan csíráznak, és kéznél vannak, ha a tenyészidőszakban a vetések között pihentetni kell a talajt.

Fehér mustár (Sinapis alba): Ezt a káposztafélék családjába tartozó egynyári növényt nem szabad más káposztafélékkel együtt vetni, mivel az elősegítheti a gyökérgolyva terjedését. Március és szeptember között vetjük, és két-három hónapig hagyjuk a helyén, mielőtt beásnánk.

Mézontófű (Phacelia tanacetifolia): Egynyári növény, későn vetve enyhe időjárás esetén át is telelhet. Áprilistól augusztusig vethetjük, és két-három hónap múlva ássuk be; virágai vonzzák a beporzókat.

Hajdina (Fagopyrum esculentum): A félig télálló egynyári növény csak tavasszal és nyáron fejlődik, a legjobb, ha áprilistól augusztusig vetjük. A vetés után két-három hónapig hagyjuk a helyén; tápanyagszegény talajon is jól fejlődik.

Homoki zab (Avena strigosa): Ez a gyorsan növő, félig télálló egynyári növény a mustár jó, nem káposztaféle alternatívája. Áprilistól szeptemberig vethetjük, és néhány hónap múlva áshatjuk be.

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius): Az évelő virágzó hüvelyes laza, homokos, savanyú talajokra való. Márciustól júniusig vethető, és két-három hónapig hagyjuk állni, mielőtt beforgatnánk.

Problémák

• A sűrű zöld növényzet remek élőhelyet biztosít a csigáknak, ezért a zöldtrágyázás után/mellett szükség lehet védekezésre.
• A bomló zöldtrágya gátolja más növények növekedését, ezért a beforgatás, majd az ültetés vagy vetés között hagyjon egy hónapot.
• A káposztafélék családjába tartozó zöldtrágyák, mint például a mustár, problémát okozhatnak más káposztafélék előtt vetve.

Fotó: Pixabay