Ház, táj blog

A kenyér íze

Agrofórum Online

A közelgő vetésidőben a végtermékről szólni logikátlannak tűnik. A kenyér íze elsősorban a pékeken, a tésztakészítésen, meg a sütési technológián múlik. Azért az sem mindegy, hogy milyen fajtát választunk, milyen agrotechnikát alkalmazunk és máris eljutottunk a vetéshez. Így formálódik a Jóisten ege alatt a kenyér íze; vetéstől aratásig.

Valamikor réges-régen olvastam egy népmesét, amelyik a fenti címet viselte. Lényegében arról szólt, hogy volt egy király, aki elzavarta a szakácsát, mert telhetetlenségében újabb és újabb ízeket, ételeket kívánt, de az ínyencmesternek elfogyott a tudománya. Étel nélkül maradt hát a király, és az éhségtől vezetve hamarosan megbocsátott volna a szakácsnak, aki akkorra már messze földön járt. Elindult hát alattvalóival a király, hogy megkeresse a szakácsot. Jó időre meg is lelték; egy fa tetején gubbasztott egy vekni kenyérrel a hóna alatt.

– Vágjátok ki a fát! – szólt a király az embereinek, mert a szakács sehogy se akart lejönni.

Recsegtek, ropogtak az ágak, és a szakács ijedtében kiejtette a kenyeret a kezéből.

– Mi ez? – kérdezte a király.

Hát ez csak egy kenyér – mondták az alattvalói –, nem királynak való, szegény ember étele az.

A király ennek ellenére megkóstolta, mert már kopogott a szeme az éhségtől. Csak ette, ette, és majdnem az egészet befalta.

– Ilyen finomat még életemben nem ettem – szólt a király” és odafordult a reszkető szakácshoz megbocsátón:

– Megparancsolom neked, te szakács, hogy ezentúl mindennap az ételek mellett kenyér is legyen az asztalon.

Ezzel vége is a mesének. Tudjuk, a kenyér íze mással nem pótolható.

– Csak Kenyér legyen az asztalon – mondták a régiek, mert akkor még volt becsülete. Kenyér, amely elválaszthatatlanul része az életünknek, a történelmünknek, a vallásainknak úgy is, mint táplálék és úgy is, mint mitikus erejű, testet öltött valóság.

Ilyenkor októberben, amikor az őszi vetések ideje van, azért időzünk el egy gondolattal a búzánál, mert most kell eldöntenünk, hogy miből lesz kenyérnek való, és miből csak takarmány vagy egyéb meghatározott célú árualap. Legalábbis azt hisszük, hogy döntünk, pedig csak a szándékot realizáljuk, amikor az elővetemény helyzetet mérlegeljük, amikor fajtát választunk, műtrágyaszintet állítunk be, területet jelölünk ki. Csak a szándékot, mert a legfontosabbak, a hőmérsékleti és csapadékviszonyok majd a tenyészidő folyamán alakítják ilyenné vagy olyanná a termést. Ennek kapcsán jövőben egyre több körülményt kell figyelembe vennünk, mint például a globális felmelegedés hatása, a csökkenő vízkészletek, a szélsőséges időjárás, amelyek sokszor egymás hatását felerősítve jelentkeznek, és befolyásolják a termesztés eredményességét. Az időjárás – tapasztaljuk – egyre kiszámíthatatlanabb, amelynek kedvezőtlen hatásait, kizárólag az agrotechnikával tudjuk enyhíteni. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minél több technológiai ismeretet, a magas szinten gazdálkodók gyakorlatát közvetítsük Olvasóink felé.

Előző lapszámunkban már, bemutattuk néhány gazdaság búzatermesztési technológiáját (51-52. oldal) azzal a céllal, hogy ötleteket adjunk a vetést megelőzően.

Vetésidő van, ezért most az egyik legvitatottabb kérdéssel a csíraszámmal foglalkozunk, hiszen manapság annyi mindent hallani erről. Fontos ez a költségek miatt is, meg azért is, mert a vetésekkel alapozzuk meg a termést, és ami ezután történik csak részben múlik rajtunk, vagyis a későbbiekben alkalmazott technológia, növényápolás és növényvédelem milyenségén, a többit a természet adja hozzá vagy veszi el. Sok mindenre kell figyelnünk, a talajmunkától a gépek beállításáig, meg olyanokra is, mint például a korai vetések esetében egyre gyakrabban fellépő vírusfertőzések és azok vektorai, amelyek először néhány éve a korán vetett őszi árpákon jelentkeztek, de mára már a búzát sem kímélik.

Időszerű lenne még beszélni a hátralévő betakarítanivalókról, a kukorica piacáról, a szigorodó intervencióról, a felvásárlási határértékekről, de most a kenyérről szóló mese adta a témát, ami a búzavetésekhez vezetette el a gondolatainkat.

Így zárul be a kör: vetéstől aratásig. És közben mennyi minden történik, amelyben a természet áldásos vagy ártó szándékát próbáljuk kihasználni, esetleg elhárítani.

Most a vetésről beszélünk, de már az aratásra gondolunk, hiszen mi más vezetne bennünket, mint a beteljesülés reménye: búza, liszt és végül a kenyér.

A tábla széléről 2006 októberében – Dr. Bódis László

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Remek hírek érkeznek a szántóföldekről, az árpától a kukoricáig biztatóak az állományok

2024. június 24. 13:10

A mostani időjárás kedvez az aratásnak, gyorsítja a munkát az is, hogy nincs reggel harmat, korán indulhatnak a gépek.

Jól halad a betakarítás

2018. július 31. 06:30

A kalászosok teljes termőterületének 73,8 százalékáról, 1 millió hektárról közel 5 millió tonna gabonát takarítottak be.

Hektikus gabonaárak, nehéz tavasz, kedvező betakarítás - Gabonaágazati évértékelő 2019

2020. január 30. 15:06

Mozgalmas és rendkívül szélsőséges volt a 2019-es esztendő a gabonatermesztés szempontjából, ami egy aszályos évkezdettel indult, azt követően, hogy a vetőmagokat is szinte a porba lehetett csak kijuttatni 2018 őszén.

Virtuális aratás áprilisban! Mezőgéptervező verseny Törökszentmiklóson

2018. június 1. 14:04

A CLAAS Hungária Kft. által meghirdetett CLAAS UniTech Mérnökverseny azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget adjon az mezőgépészet komplexitásának és szépségeinek bemutatására. A versenyzők a „mobilitási” feladat, a „betakarítás” és a „megbízhatósági” feladat során mérték össze tudásukat.