A mezőgazdaságban és a növényvédelemben használatos fogalom nemcsak a kultúrnövény termesztésének sajátosságait, de kémiai növényvédelmének kihívásait is magában rejti. Milyen hazánkban termesztett növények tartoznak a kiskultúrák közé, és milyen sajátos szabályozás vonatkozik rájuk?
Mi az a kiskultúra?
A mezőgazdaságban és a növényvédelemben a kiskultúra olyan növénykultúrákat jelöl, amelyeket kis területen termesztenek, vagy gazdasági jelentőségük kisebb a nagyüzemi kultúrákhoz (pl. búza, napraforgó, kukorica, szója) képest.
Kiskultúrák termesztésének kihívásai
Minden évben szigorodnak a növényvédelmi előírások az Európai Unióban, amely hatóanyagok engedélyének visszavonásával, így szűkülő növényvédő szer termékpalettával jár. Mivel az új hatóanyagok kifejlesztése, új növényvédő szerek engedélyeztetése nem követi a kivonások ütemét, ezért évről évre egyre több nehézséggel kell számolnia a növénytermesztésben dolgozóknak.
Ez fokozottan érvényes mindazokra, akik kiskultúrákat termesztenek, mert ezeknek a növényfajoknak a védelme még nehezebbé válik a szűkülő lehetőségek miatt. Ez abból adódik, hogy egy adott növénykultúrában történő felhasználási engedélyét úgy kapja meg egy gyártó, hogy előtte a hatóanyagot (és esetleges kombinációit más hatóanyagokkal) évekig tartó kísérletek és vizsgálatok előzik meg. A vizsgálatok eredményével támasztják alá a hatóanyag hatékony felhasználásának lehetőségét a kultúrában.
Ezeknek a vizsgálatoknak és az engedélyeztetésnek a költség-, energia- és időráfordítása is magas, emiatt a növényvédőszer-gyártók kevesebbet fektetnek be a kiskultúrák számára engedélyezett szerek kifejlesztésébe, vagy a már engedélyezett készítmények engedélyeinek kiterjesztésébe, mivel felhasználási mennyiségük a kiskultúrában érthetően nem lesz olyan magas, mint egy kukorica, napraforgó, őszi kalászos vagy szőlő esetében. Röviden, kevésbé éri meg.
A kiskultúrák növényvédelmének sajátosságai
Már több, mint tíz éve a kiskultúrák „felkarolása” ügyében az EU és az Európai Ügyészség (EPPO) közös kezdeményezésére Párizsban titkárságot hoztak létre.
A téma fontosságának tudatában hazánkban ekkortájt megindult a technológiafejlesztés, amelynek keretein belül több intézmény és szervezet is segítette a munkát, többek között:
- Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara;
- FruitVeb;
- Növény- és Talajvédelmi Szolgálat.
A fő cél annak a lehetőségnek a kidolgozása, hogy az egyes kultúrákra a Magyarországon egyébként más növényi kultúrákban engedélyezett növényvédő szerek engedélyokiratait kiterjesszék a kiskultúrákra is ott, ahol erre lehetőség van. Az engedélyezéshez biológiai hatékonyság és a szermaradék-vizsgálatok eredményeire is szükség van. Magát a szakmai értékelést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi, és ebben a munkában a hivatal igyekszik elmélyíteni az együttműködést a termelőkkel, hasznos információkat adva és jó technológiai gyakorlatot mutatva.
Például, ha megnézünk egy kultúra-kiterjesztésben érintett engedélyokirat-módosítást, amelyben kiskultúrákra történő felhasználást engedélyeznek, ott a képen látható szövegezést látjuk a technológiai leírásban, valamint az alábbi figyelmeztetést: Kiskultúrás felhasználások a felhasználó saját felelősségére az 1107/2009/EK rendelet 51. cikke alapján.
Éppen ezért kiskultúrák kémiai növényvédelménél kiemelten fontos:
- az adott növényvédő szer felhasználására vonatkozó szabályok szigorú, maradéktalan betartása;
- növényvédő szerek, termésnövelő anyagok és hatásfokozók keverési próbája;
- tájékozódás a kiskultúrát érintő lehetséges, eddig tapasztalt hatásokról;
- a növényvédelmi előrejelzésre alapozott kezelés.
Kiskultúrák a teljesség igénye nélkül
Mindazon túl, hogy országos és uniós szinten ezek a növénykultúrák sem a területet, sem a hozamot tekintve nem kelnek versenyre a „nagykultúrákkal”, attól még regionális szinten fontos szerepet tölthetnek be a termelésben.
A kiskultúrák közé tartoznak például:
- Dísznövény-fajok: levendula, afrikai ibolya, azálea, bársonyvirág, bíbor kasvirág, ciklámen, gerbera, gyűszűvirág, krizantém, őszirózsa, páfrány, tulipán.
- Fűszernövények: sáfrány, bazsalikom, menta, kakukkfű, oregánó, ánizs, babér, édeskömény, etióp mustár, francia tárkony, koriander, lestyán, római kamilla.
- Gyógynövények: kamilla, kerti ruta, körömvirág, orvosi csucsor, orbáncfű, szarvaskerep, orvosi zsálya.
- Zöldségfajok és -fajták közül: brokkoli, spenót, sóska, karfiol, karalábé, borsó, cukorborsó, paradicsom, paprika, bab, articsóka, batáta, pak-choi, mángold, spárga, takarmányrépa, tarlórépa, sárgarépa, pasztinák, torma, zeller, salátafélék (római saláta, tépősaláta, madársaláta, galambbegysaláta, lollo saláta, batávia saláta, jégsaláta, rukkola, cikória, endívia), csicsóka, lencse, hagymafélék (vörösh., fokh., gyöngyh., sonkah., medveh.), olajtök.
- Gyümölcsfajok és -fajták közül: birs, homoktövis, goji, csipkebogyó, szeder, szamóca, áfonya, málna, ribiszke, köszméte, citrom, datolyaszilva, dinnye, dió, szelídgesztenye, mandula, japán körte, kajszibarack, füge, naspolya, ringló, szedermálna.
- Szántóföldi kultúrák közül: cirok, köles, sörárpa, pattogtatni való kukorica, zab, tönkebúza, alakor, földimogyoró.
Kapcsolódó anyagok:
- Nébih: Növényvédő szerek kiskultúrás engedélyei évek szerinti elosztásban
- 89/2004. (V.15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról
- 1107/2009/EK rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról
Kapcsolódó cikkek:
