Itt az év egyik legizgalmasabb időszaka, amikor elkezdhetjük nevelni a zöldségpalántáinkat! De korántsem mindegy, milyen ültetőközeget választunk erre a célra! Ha nem bízunk másban, mint amit magunk elkészítünk, akkor itt a lehetőség: állítsuk elő mi a palántaföldet!
Amit megvásárolunk…
A palántázáshoz alkalmas, áruházakban és gazdaboltokban kapható palántaföld alkalmazható magvetés, illetve palántanevelés termesztőközegeként. Általános tulajdonsága ennek a földtípusnak, hogy túlsúlyban találhatók meg benne a gyökérképződéshez és a növekedéshez szükséges tápanyagok. Alapanyagai közül nem maradhat ki a földtípus szerkezetét adó tőzeg, agyag, folyami homok, valamint a szervesanyag-bázist adó komposztált marhatrágya, komposzt vagy gilisztahumusz.
A kereskedelmi forgalomba hozható, palántázáshoz vásárolt földkeverék szervesanyag-tartalmának (m/m%) legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak, a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A palántaföld kémhatása semleges, (pH) 6,6 ± 0,5 körüli.
Egyszer vettem a fáradságot, és összehasonlítottam az egyes földtípusokat az összetételük alapján, és ezek szerint a palánta- és magvető földhöz a muskátli- (vagy balkonnövény-), a szobanövény- és az általános virágföld is nagyon hasonló minőségi paraméterekkel rendelkezik. Felmerült hát bennem is a kérdés: mindegyik alkalmas lehet palántanevelésre? Ennek kicsit utánajártam.
Miért érdemes magunknak elkészítenünk a palántaföldet?
A megbízható kereskedőtől legálisan vásárolt, márkás virágföldek és palántaföldek egyaránt alkalmasak arra, hogy egészséges növények ültetőközegeként szolgáljanak. De nem árthat, ha egy kicsit javítunk az összetételükön, vagy egy az egyben magunk készítjük el a palántaföld-keverékünket.
Egyetlen esetben éri meg csak vásárolni ahelyett, hogy magunk összeállítjuk a földet, mégpedig akkor, ha csak nagyon kis mennyiségre van szükségünk az adott évben (például 10 paradicsompalánta neveléséhez).
Amit elkészíthetünk…
A saját palántaföldünk három összetevőből épül fel. Egyik harmada a kerti komposzt alsó rétegeiből szedett, tápanyagban rendkívül gazdag föld. Ha ilyennel rendelkezünk, az nagyon nagy előny, hiszen ebben az anyagban könnyen felvehető tápanyagok találhatóak, amelyeket a palánták gyorsan hasznosítani tudnak, ezenkívül a hasznos baktérium- és állatfajok arzenálját is készen kapjuk vele a keverékhez. Ha nincs otthon „konyhakész” komposztunk, akkor szerves trágyát is alkalmazhatunk, ennek adagolását mindenképpen a gyártó ajánlása szerint végezzük el, nehogy túlzásba vigyük!
Másik harmada a saját palántaföldünknek a kertből származó talaj felső, tápanyagban gazdag rétege lesz. Ha van felásott kertterületünk, innen bátran szedjünk a keverékünkbe, és jól dolgozzuk össze a kerti komposztunkkal vagy a szerves trágyával!
A harmadik harmad a keverékünkhöz nem más, mint a perlit. A kertészeti perlitről annyit érdemes tudni, hogy természetes körülmények között is előforduló vulkáni kiömlési kőzet. Tápanyagot nem tartalmaz, de elősegíti az egészséges gyökérrendszer kialakulását és a vetőmagok egyenletes csírázását. Palántázáshoz, tömör kerti talajhoz adva biztosítja a talaj fokozottabb levegőzöttségét és az optimális vízellátást, kiváló talajklíma-befolyásoló és talajlazító tulajdonságának eredményeként. A mezőgazdaság és kerti felhasználásra előállított perlit környezetbarát, fehér színű, nagy porozitású, szemcsés struktúrájú, magas hőszigetelő-képességű kőzet.
A perlitet kisebb méretű zsákokban tudjuk beszerezni a kertészetekben vagy gazdaboltokban, és ebből kisebb (maroknyi) adagokkal egészítjük ki a keverékünket. Minden adag után jól dolgozzuk el a földdel a perlitet, hogy egyenletesen legyen az egész keverékben ez a segédanyag!
További hasznos tippek
Ha nem szeretnénk ekkora boszorkánykonyhát csapni a kertben, akkor van egy másik lehetőség is. A megvásárolt, vagy éppen a tavalyról megmaradt és lezárt zsákban tárolt, nem penészes palántaföld, virágföld vagy kerti talajból készített keverékünket felturbózhatjuk kókuszrosttal, amivel a föld szerkezetét és vízmegtartó képességét javítjuk. A kókuszrost ugyanis a saját tömegénél kb. nyolcszor több vizet képes magába szívni és megtartani, ami nagyon hasznos a vízigényes palánták szükségleteinek kielégítéséhez. Ez az anyag egyébként a kókuszdió termesztésének a mellékterméke, és mint ültetőközegre és talajjavító anyagra nagyon megnőtt az elmúlt években a kereslet, ezért nem olcsó mulatság.
Ha a földkeverékünkhöz keresünk a kertben megfelelő kerti földet, ne menjünk messzebb a vakondtúrásoknál! Az a föld, amit ezek a szorgos kis bányászok – sokak nagy bosszúságára – feltúrnak a felszínre, az egyik legjobb szerkezetű és legegészségesebb talaj, ezért bátran használjuk a palántaföldhöz!
Mindenképpen kerüljük!
A végletek semmiképpen sem tesznek jót a fiatal növényeknek, éppen ezért erősen savanyú kémhatású (pl. rododendronföld) vagy erősen lúgos virágföld-típusok kedvezőtlenül hatnak a csíranövények fejlődésére – ezeket ne alkalmazzuk a palántaneveléshez!
Minden kedves kertészkedőnek boldog új kerti évet kívánok, sok sikerrel és örömmel!
Kapcsolódó cikkek:
