Milyen földtípusok állnak rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény igényei (pl.: savanyúföld, kaktuszföld, orchideaföld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében? Megéri minden növénynek „névre szóló” földet vásárolni? Melyik fajtát helyettesíthetem egy másik típussal?
A cikk előző részében összehasonlításra került az általános, a savanyú-, az örökzöld növény-, a muskátli-, illetve a palántaföld, a cikksorozat 3. részében pedig tüzetesebben megvizsgáljuk, melyik speciális ültetőközeg (fűszer- és gyógynövény-, bonsai-, kaktusz-, orchidea-, citrusföld) érdemes arra, hogy egyes növényeinknek közegeként kizárólag őt alkalmazzuk.
Fűszer- és gyógynövényföld
Fűszer- és gyógynövényeink felhasználható növényi részeinek frissességére, beltartalmára és illatára az év nagy részében számítunk. Éppen ezért a számukra megvásárolt termesztőközegtől elvárás, hogy lassan bomló tápanyagokban gazdag legyen, és ne legyen híjján az ásványi anyagokat sem. Szerkezete biztosítsa a gyökérrendszer zavartalan növekedését, így elősegítve az egyenletes, folyamatos lombképződést. Az ültetés időpontjától számított 4-6. hét után érdemes megkezdeni a tápanyag-utánpótlást. Alapanyagait tekintve egyaránt tartalmaz többféle tőzeget (pl. litván, sávolyi), valamint szerves trágyát (marhatrágya, gilisztahumusz).
A szervesanyag-tartalomnak (m/m%) legalább 12%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalomnak (N) legalább 0,5 m/m%-nak, a kálium- (K2O) és a foszfor-tartalomnak (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,6 ± 0,5 körül mozog.
Bonsai-föld
A bonsai növények ültetéséhez ajánlott speciális föld abban hasonlít a fűszer- és gyógynövények számára javallt földtípushoz, hogy javarészt lassan bomló tápanyagokat tartalmaz. Különbözik tőle, hogy ezenkívül még kevesebb tápanyagot is tartalmaz, mindezzel biztosítva a növény lassú, de egészséges és egyenletes növekedését. Mivel ennek a földtípusnak a tápanyag-tartalma csökkentett, az eddig látott 4-6. héttől eltérően már az ültetéstől számított 3. héttől meg lehet kezdeni a tápanyag-utánpótlást. Külön bonsai növények számára találunk már tápoldatot erre a célra.
Bár én személy szerint nem vagyok híve annak, hogy minden növényfajnak külön ültetőközeget tartsunk otthon, de ez alól a bonsai növények különleges kivételt képeznek. Érdemes ennek a növénynek a gondozására nagyobb hangsúlyt fektetni, és külön tápoldattal, földtípussal felkészülni a táplására.
A kifejezetten bonsai-ok részére megalkotott termesztőközeg szervesanyag-tartalmának (m/m%) – a kaktusz-földhöz, illetve a fűszer-és gyógynövényföldhöz hasonlóan – legalább 12%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 0,5 m/m%-nak, a kálium- (K2O) és a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,6 ± 0,5 körüli.
Kaktusz-föld
A kaktuszfélék és pozsgás növények részére összeállított termesztőközeg nagy arányban tartalmaz homokot, tartalmazhatnak (vagy hozzátehetünk) kavicsot vagy apró kőzúzalékot, amely meggátolja a talaj tömörödését. Ez utóbbiakkal boríthatjuk is beültetés után kaktuszunk vagy pozsgásunk földjét, egy dologra ügyeljünk csak: ne mészkőzúzalékot vagy meszet nagy arányban tartalmazó keveréket használjunk. A többi beültetett növénnyel ellentétben a kaktuszokat és pozsgásokat ültetéskor ne öntözzük meg, elegendő lesz 2-4 nap múlva (pozsgásoknál még nem is lenne akkora baj egy kis „indítófolyadék”, de a kaktuszoknál legyünk türelmesek, hadd szokják meg az új közeget és/vagy nagyobb tartót).
A szervesanyag-tartalomnak (m/m%) az előírás szerint legalább 12%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalomnak (N) legalább 0,5 m/m%-nak, a kálium- (K2O) és a foszfor-tartalomnak (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,5 ± 0,5 körül mozog.
Érdemes 4-6 hét után speciális kaktusztáppal biztosítani a tápanyag-utánpótlást, de előtte nagyon figyelmesen tanulmányozzuk át a használati útmutatót, nehogy túlzásba vigyük, és kipusztítsuk a növényt.
Amennyiben olyan kaktusz- vagy pozsgásfajunkat ültetjük, melyek kint a kertünkben is kaphatnak helyet, a kerti föld minőségétől függően hozzákeverhetjük a kerti földhöz a kaktusz-földet az ültetőgödörbe. Tömörebb, agyagos kerti föld esetén homokot is hozzáadhatunk.
Orchidea-föld
Az orchidea-föld jellegzetes barna színe és darabos szerkezete megfelelő termesztő közeg a flamingóvirág (Anthurium) és a broméliafélék számára is. Ültetéskor / átültetéskor ajánlott a közeget benedvesíteni. Különösen ügyeljünk arra, hogy a gyökereket kímélve, valamint megfelelő levegőzöttséget is biztosítva helyezzük bele a növényt a tartójába. Ne tömködjük bele a termesztőközeget a virágcserépbe!
Szervesanyag-tartalmának előírás szerint (m/m%) legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 5,0 ± 0,5 körül mozog.
Az orchideaföld a flamingóvirág esetében helyettesíthető savanyúfölddel, mivel az előírt, elsődleges minőségi paraméterei megegyeznek a két termesztőközegnek. Orchidea- és broméliafajok részére ajánlatosabb az orchideaföld használata.
Citrusföld
A citrusfélék számára létrehozott termesztőközeg szervesanyag-tartalmának (m/m%) legalább 12%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak, valamint a foszfor-tartalmának (P2O5) 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,6 ± 0,5 körül mozog.
A citrusföld a citrusféléken kívül egyéb mediterrán (dísz)növények (pl.: leander, kefevirág, sétányrózsa, tölcsérjázmin, mirtusz) önálló termesztőközegeként is alkalmazható. Jellemző erre a közegre a barna szín és a laza szerkezet, amely ezen növények természetes élőhelyét leginkább „utánozza”. A lazább szerkezetre a gyökerek optimális fejlődése és a zavartalan tápanyag-transzport okán is szükség van.
Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok ebben a gyönyörű őszi időben!
